Kultúra

2010.10.12. 14:43

Kölcsönös félelmek

Veszprém - Megint fokozott terrorveszélyre figyelmeztetnek Európában. Kell-e félni az iszlámtól, kérdeztük Maróth Miklós szakértőtől.

Bartuc Gabriella

Maróth Miklós egyetemi tanárral, akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökével a Veab-székházban beszélgettünk, ahol a közelmúltban tartott előadást az iszlámról.

- Főként negatív hírek társulnak az iszlámhoz, különösen a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta. Robbantások, dzsihád, írók, karikaturisták üldözése, nők elnyomása. Vajon az iszlám egészét jellemzik ezek a megnyilvánulások?

- A terrorcselekmények mögött egy kisebb, szélsőséges csoport húzódik meg. Ahogy a keresztény vallásban, az iszlámban is vannak különböző irányzatok. Engedje meg, hogy először kérdésének arra a részére vála-szoljak, miszerint a nők el vannak nyomva. Ott is a nők az urak, csak a játékszabályok mások. Japánban azzal nyűgözi le a férfit a nő, hogy ki-szolgálja. Az arab nők pedig duzzognak. A duzzogó nőt meg kell békíteni, és az sokba kerül. Én olyan begyulladt férfiakat, mint a feleségek listájával a budapesti boltokban rohangáló arabok, még nem láttam. A konfliktuskezelésnek sokféle módja van, a magyar nők például veszekszenek. Ez a legrosszabb, egy kiabáló nőnek vissza lehet kiabálni. Az arab nőknek sokkal hatékonyabb módszereik vannak, az, hogy közben bebugyolálják őket, az nem az ő akaratuk ellenére van.

- Bocsásson meg, de ismeretes, hogy vannak arab nők, akik lázadnak a kiszolgáltatottság és a fátyol ellen.

- Normális arab országban vannak, akik kendőt hordanak és vannak, akik nem hordanak kendőt. Azok az abnormálisak, ahol vagy kötelezővé teszik mindenki számára, vagy megtiltják  és ilyen is van, például Tunisz. Az egyéni szabadságot mind a kettő korlátozza. Ami az iszlámot illeti, ahogy minden vallás, az iszlám is egyfajta istenkereséssel foglalkozik. Más kérdés, hogy ők a vallá-sukat komolyan veszik, tehát nem lehet abból tréfát csinálni. A karikaturistákkal az volt a baj, hogy olyan dolgokkal tréfálkoznak, amivel nem illik.

-  Úgy érzi, provokálják az iszlámot?

- Az iszlám világában is vannak szélsőségek, és mi általában ezekkel szembesülünk. Ám ne feledjük, például Bin Laden nem hirdethet dzsihádot, mert nem az őrmesterek szoktak hadat üzenni. A síitáknál Alinak és a leszármazottainak, az úgynevezett imámoknak van egyedül joga a közösséget vezetni. Az utolsó imám 940-ben halt meg, azóta a síita közösségnek nincs legitim vezetője. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori síita vezetés, és ilyen a mostani iráni kormány is, csak korlátozott jogkörrel rendelkezik, többek között nem hirdethet dzsihádot. 1500 óta az iráni állam senkit nem támadott meg. Ha megtámadták, védekezett, de ez egy más kérdés.

- Irán mégsem akar lemondani az atombomba gyártásához szükséges urándúsításról.

- Akik állandóan aggódnak Irán fenyegetettsége miatt, azok most is háborúban vannak, illetőleg az elmúlt öt évben is kezdtek háborút. Nekünk nem Irán miatt kell aggódnunk, hanem amiatt, hogy az a két ország, amelyik meghirdette a preventív háború elvét, ha fél, akkor támadhat. Még egyszer mondom: Irán senkit sem támadott meg ötszáz év óta. Az, hogy dúsítják az uránt, az még nem jelenti azt, hogy atomfegyvert akarnak csinálni, használhatják például villamosenergia-gyártásra.

- Ön szerint akkor mi az oka annak, hogy kialakultak ezek a sablonok, hogy két civilizáció küzdelmében az egyik oldalon állnak a jók, a szabadok, a toleránsak, a másikon pedig a retrográd, bigott és vérszomjas iszlám? Segítene, ha jobban megismernénk egymást?

- Az irániak nem vallásosak, széles tömegekben meglehetősen profánok. Gazdasági, politikai okai vannak ennek a kialakult helyzetnek. S ehhez hozzáadódnak különböző félelmek. Mi félünk az ő önfeláldozásuktól, hogy az életüket készek adni azért, amiben hisznek, ők meg félnek a mi technikai fölényünktől. A normális európai reakció erre, hogy ismerjük meg a másikat. Az iszlámot viszont nem érdekli Európa, az iszlám zárt világ.
Dr. Maróth Miklós: Mi félünk az ő önfeláldozásuktól, ők meg félnek a mi technikai fölényünktől

 

A dzsihád eredeti értelme: buzgólkodás, mégpedig az isten ügyében. A nagy dzsihád azt jelenti, az ember a saját hibái ellen küzd és a saját vallá-sos ismereteit gyarapítja. Kis dzsihádot akkor hirdetnek, amikor megtámadják az iszlámot és annak védekeznie kell.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!