Vaddisznók a balatoni nyaralóban

– Több éve bejárnak a vaddisznók ábrahámhegyi telkünkre, de a teraszra még soha nem jöttek fel – mondta Peidl Lászlóné, aki családjával 1977 óta nyaral a településen. – Korábban csak akkor mentek be az állatok a területre, ha nem volt ott ember. Legutóbb azonban a lányom jelenléte sem zavarta őket, egy vaddisznó a teraszon garázdálkodott – folytatta az asszony.

– Legutóbb a lányom arra lett figyelmes, hogy az éjszaka közepén valaki tologatja a teraszon lévő kerti bútorokat. Amikor kikémlelt a zsalu résein, a holdfényben azt látta, hogy egy hatalmas vaddisznó garázdálkodik a teraszon – mondta el lapunknak felháborodva Peidl Lászlóné.

Egy másik alkalommal a teraszon ült a család lámpafénynél. Akkor a hatalmas, Afrikában eredetileg az oroszlánok távol tartására kitenyésztett rodéziai ridgeback kutyájuk jelezte, hogy valami történik a sötét kert hátuljában.

– A kutya lerohant a szőlőbe, majd remegő inakkal tért vissza, és berohant a lakásba. A vőm meglátta a vaddisznót a lámpafényben, amint a szőlőtőkék között járkál – mondta mesélte tovább olvasónk, aki tarthatatlannak tartja, hogy veszélyes vaddisznók sétálnak a nyaraló-övezetben.

A teraszra hét keskeny falépcső vezet fel, de ez sem tartotta vissza az állatot – mutatja Fábri Dezső és Peidl Lászlóné. Ábrahámhegyi nyaralójuk teraszán garázdálkodott egy vaddisznó (Fotó: Mizsei Bernadett)

Az asszony először az ábrahámhegyi önkormányzathoz fordult, ám mivel nem tartozik a vaddisznók elleni védelem a helyhatóságra, az eseteket a kormányhivatalhoz továbbították. Peidl Lászlóné elmondta, nem tudják megoldani, hogy ne legyenek érett gyümölcsök a kertben, hiszen szőlőültetvényről és gyümölcsösről van szó. A korai szőlőt mind elpusztították a vadak. Hiába szereltek fel vadhálót, átbújtak alatta a vaddisznók. Éppen ezért betonoszlopokat erősítettek a kerítés aljára, ám a szomszéd kert felől még mindig be tudnak hatolni az állatok.

– Ez a ház egykor a nyugalom szigete volt, de mivel kisgyermekekkel nyaralunk itt, félünk – panaszkodott az asszony.

Fotó: Mizsei Bernadett

Megkérdeztük a helyi vadásztársaságot, mit tehetnek a hasonló helyzetbe került lakosok. Sári Ferenc vadászmester elmondta, a belterületi lakóingatlanra tévedt vaddisznók esete nem ritka, bár viszonylag új keletű jelenség. Ezért ez egy olyan konfliktus a vadon élő állat és a kultúrkörnyezetben élő ember kapcsolatában, melyet jogrendünk még nem kezel megnyugtatóan, de már előkészületben van a megfelelő jogi szabályozás.

Sári Ferenctől megtudtuk, a vaddisznó állománya egész Európában megnőtt, nem csak Magyarországon. Jól alkalmazkodó faj, mely a Balaton-part nádasaitól a hegyvidéki erdőkig mindenhol megtalálja életfeltételeit, és egyre gyakrabban költözik ember által is lakott helyre. A vadászok csak részlegesen képesek a vadállományt szabályozni, a természetes folyamatokat megfordítani, befolyásolni nem tudják.

– Legtöbbször azt várják tőlünk, hogy lőjük ki a kárt okozó vadat, de lakott területen belül lőfegyver biztonságos használatára csak a rendőrség és katonaság különleges egységei vannak kiképezve. Egy vadásznak ezt nem szabad felvállalnia, mert balesetet okozhat. A vadászoknak nincs belterületen vadászati joguk. A belterületi ingatlan megvédése a tulajdonos feladata a betörők és a vad ellen is egyformán – emelte ki Sári Ferenc.

Mint fogalmazott, a vad nem „kirándulni” megy a belterületekre, hanem céltudatosan élelmet, vizet vagy búvóhelyet keres. Vagyis, ha ezek forrását megszüntetjük, a vad is el fog tűnni.

– Ezt azonban az ingatlantulajdonosok tudják csak megtenni, helyettük senki más. Ha kiskertet is művel valaki, akkor a vad ellen biztosan védő kerítést kell építenie, mert ha a biztosítása nem fedezi a károkat, úgy kárát önmagának kell viselnie – hívta fel a figyelmet a vadászmester.

Sári Ferenc megjegyezte, a vadásztársaság valójában megfelelő vadgazdálkodással tudja az állatokat a belterülettől távol tartani. A belterületek határához közel vadhajtásokat szerveznek és fokozott vadászati tevékenységet folytatnak, míg a belterületektől távol vadföldeket, etetőket, sózókat és itató-, dagonyázó- helyeket működtetnek, hogy ezzel is elcsalják őket a lakott területektől. A vadászati hatóság minden évben jelentősen megnöveli a lövési keretszámokat, és ezek teljesítését szigorúan ellenőrzi is. A vadásztársaság minden szakmailag elfogadható intézkedést megtesz a károk elkerülésére.

Sári Ferenc megnyugtatásként elmondta, a vad közvetlen veszélyt az emberre nem jelent. Arra azonban ügyelni kell, hogy mindig biztosítsunk menekülési útvonalat számára, ha találkozunk vele, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor támadólag is felléphet.

Gps-szel felszerelt vadak

Örvényes határában befogtak két vaddisznókocát tavaly, gps jeladót tettek rájuk, hogy nyomon kövessék a mozgásukat. A vizsgálat részeredményeiből az derült ki, hogy kis körzetben mozognak, így a helyi problémákra helyben kell megoldást találni, tudtuk meg dr. Szekrényes Tamástól, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészetének igazgatójától. Az „urbanizálódott” vaddisznók vizsgálatában a Bakonyerdő Zrt. a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetével működik együtt. Az igazgató elmondta, vannak kedvező tapasztalataik: a lakók, a helyi önkormányzat, illetve a területén található vadgazdálkodók összefogásának eredményeként kevesebb a vad közelsége miatti bejelentés, mint 2–3 éve. Példaként megemlítette, az elhanyagolt birtokokra a vad beköltözik, s amíg háborítatlanul él, jól érzi magát. A jegyzői felszólításokra ezeket az ingatlanokat elkezdték kipucolni, a vad pedig távozott. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a lakosok ne etessék a vadat és ne állítsanak fel ott komposztálót, ahol a vad hozzáférhet.