Kevés és drága a jó albérlet

Szinte nincs a piacon kiadó lakás, amit meghirdetnek, nagyon hamar kiveszik, mondta érdeklődésünkre Ráski Tamás, az egyik ingatlanforgalmi iroda vezető szakértője. A trend már a korábbi években is hasonló volt, de a tendencia idén fokozódott, a felvételi ponthatárok megállapítása óta pedig még inkább megélénkült a kereslet: a szakértő a kínálati oldalon nem érzékelt változást, míg a keresletin mintegy húszszázalékos emelkedést tapasztalt.

Az egyetemisták az olcsón fenntartható másfél-kétszobás lakásokat keresik leginkább, gyakran pedig összefognak, és egy plusz háromszobás panellakásokat bérelnek ki, így az albérlet díja, valamint a kötelezően fizetendő rezsi összege akár ötfelé is eloszlik.

A hallgatók körében az egyetemváros és a belváros a legkedveltebb városrész, aminek praktikus oka van: minél közelebb akarnak lakni iskolájukhoz. Például a húszemeletesben is sok hallgató bérel lakást, teszi hozzá Ráski Tamás.

Az árak tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest, így ma már harmincezer forint alatt nem nagyon lehet lakást bérelni, magyarázza a szakértő. Ezen az áron másfél-kétszobás panellakást lehet kivenni.

Ráski Tamás szerint a kevés kiadó albérlet miatt előfordul az is, hogy a módosabb szülők megvásárolnak egy lakást a gyermeküknek, amit a diploma megszerzése után értékesítenek.

Emellett az is megesik, hogy a szülők egy nagyobb lakást vesznek meg hitelre egyetemista csemetéjüknek, a hitelt pedig a többi bérlő, jellemzően a hallgató szaktársai fizetik vissza.

A bérbevevőnek és a lakást kiadónak is érdeke, hogy szerződésben tisztázzák a megállapodás részleteit, mondja Ráski Tamás, ingatlanszakértő.

A szakember két nagyon fontos szempontra is felhívta az albérletet keresők figyelmet: a bérbevevőnek a lakás tulajdonosával érdemes szerződnie, míg a kontraktus megírását mindenképpen ajánlott jogvégzett szakemberre bízni, ezzel hosszadalmas és mindkét fél számára költséges jogi procedúra előzhető meg.