Tihany átvette az Európai Falumegújítási Díjat

A pályázat azokra az európai falvakra szeretné felhívni a figyelmet, amelyek haladnak a korral, reagálnak a változásokra és hosszú távon is fenntartható projektjeikkel biztosítják a fejlődést. A versenyt 1990 óta rendezi meg kétévente a bécsi székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség.

Fotó: Ballai András

Tihany 29 település közül lett az első. A kitüntetéssel pénzjutalom nem jár, a verseny legfőbb hozadéka a falusi élet értékeinek megőrzése, a falvak egymás közti tapasztalatcseréje, az európai közeledés és további települések ösztönzése a fejlődésre. - tájékoztatott Tósoki Imre Tihany polgármestere.

A Veszprém megyei falu népes delegációval képviseltette magát a díjátadón, melyen a döntőbe jutott 29 település mindegyike bemutatkozhatott. A tihanyi standon a fejlesztések mellett helyi termékeiket is bemutatták a magyarok.

A polgármester az eseményen hangsúlyozta, a Falumegújítási pályázaton elért helyezés nem csak egyfajta elismerést, egy cél elérését jelenti számukra, hanem egyfajta "önismereti tanfolyam" is volt. A pályázat kidolgozása során ugyanis meg kellett tanulni más szemmel nézni a falura, új szempontok szerint értékelni helyzetüket, tevékenységüket.

Tósoki Imre elmondta, már megszokott, hogy a teljesítmények értékelésekor csupa „kemény mutatót” alkalmaznak a bírálók, legyenek azok kormányzati szervek, szakmai szervezetek vagy nemzetközi fórumok. Azt nézik, hogy hány méter út készült el, milyen a csatornázottság aránya, mennyi az egy főre jutó jövedelem. A statisztikai adatokat elemezve ítélik meg a települések fejlettségét, és határozzák meg a további lépéseket. A Falumegújítási pályázat esetében azonban egy új, minőségi mutatót építettek az értékelésbe. Bevezettek egy sor más kategóriát, a jobb élet fogalmát, a közösség és a részvétel minőségi kategóriáit.

Tihany madártávlatból (Fotó: ORFK/ H. Szabó Sándor)

A polgármester szerint a válságos évek rávilágítottak arra, hogy Tihanynak új pályára kell állnia és új stratégiát kell találni, ha az életfeltételek romlását meg akarja állítani, és a negatív folyamatokat vissza akarja fordítani. Az új pálya a komplex falufejlesztés volt, amelyhez nyolc éve kezdett hozzá a település. Az első években még csak műhelymunkát végeztek. Fórumokat szerveztek, jövőképet rajzoltak, koncepciókat gyártottak helyi vállalkozók és civil szervezetek bevonásával. Mivel ezeknek a folyamatoknak sokáig nem volt látható eredménye, sokan kételkedtek abban, hogy ennek a munkának van értelme. Pedig az együttgondolkodás nagyot lendített a település fejlesztésén. Az önkormányzati és a magánszféra együttműködése rendkívül fontos volt az elmúlt időszakban. A közösen megtervezett fejlesztéseket európai uniós forrásokból valósították meg.

Tósoki Imre a Naplónak elmondta, Tihanyban mindenki a turizmusból él, a fejlesztés útja tehát mindig egyértelmű volt. A településen megújultak a közterek, főterek, új sétányt alakítottak ki, ezek a fejlesztések nem csak a turisták örömét, hanem az itt élők életminőségének javítását is jelentik. Tihanynak konkrét tervei vannak a következő tíz évre is - tette hozzá a polgármester. Megújítanák a hajóállomás környezetét, a révet, a műemléki területeken lévő burkolatokat, a strandokat, és helytörténeti múzeumot építenének.

Tihany azon kevés települések közé tartozik, ahol nem esett vissza a turizmus, és az ingatlanpiac is jobb helyzetben van, mint máshol. Az elmúlt két évben húsz százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a faluban. Az idei szezont eredményesnek értékelte a polgármester, igaz az esős idő nem kedvezett a strandi vállalkozóknak, viszont sokan kirándultak a környéken. Az idei évben már az előszezon is jobb volt, mint a tavalyi.

Az idei évi díj elnyerése után két év múlva Tihany rendezheti a következő Európai Falumegújítási Díj átadási ünnepségsorozatát, ahol várhatóan több mint ezer résztvevő képviseli majd saját települését.