Éljetek boldogul, jelenti a szalag

A szalagavatók története igen régi múltra tekint vissza, nagy valószínűség szerint a legelsőt még az 1830-as években tartották. Igaz, más neve volt az ünnepségnek, a kezdetekben ugyanis még valétálásnak nevezték. Ez egyébként a latin “Valete!” szóból származik, és röviden annyit tesz “Éljetek boldogul!”, amivel a szokás szerint a végzős diákok köszöntek az alsó tagozatosoknak.

A több mint százötven év alatt mondhatni nem sokat változott a szokás, a hosszú évek alatt nem sok változáson ment keresztül. A végzős diákok a tanulmányaik utolsó félévében jogosulttá váltak a szalag viselésére, melyet egy ünnepségen, ballagásukra egyfajta előkészületként adtak át nekik. Maga az ünnepség sem tért el nagyban a maiaktól. A szokás szerint a végzősök közötti legidősebb diák egy botra tűzött tölgycsokrot vitt elöl, mögötte pedig a többiek kalapjára volt egy-egy tölgyfa levél tűzve. Általában egy kerek zöld selyem szalagot akasztottak a vállukra, melyből kétféle létezett: az egyik egy rövid karszalag aranyrojtokkal, a másik pedig monogrammal és évszámmal ellátva. A szokás szerint ezt követően az alsóbb éves diákok fáklyás menettel kísérték ki a végzősöket a város kapujáig, ahol az ünnepség vicces, de teljesen valós menete szerint szimbolikusan hátsón billentették őket, így búcsúzva a véndiákoktól. Innen az út egyenesen a vigadóba vezetett, ahol egy bál zárta az ünnepséget.

A Táncsics Mihály Szakközépiskolában és Szakiskolában minden évben az év egyik fénypontja a szalagavató estéje. (Fotó: Heffler Péter)

Mondhatjuk, hogy a mai szalagavatók ugyan nem térnek el sokban a régiektől, mégis abban mindenképpen, hogy talán jóval nagyobb figyelmet fordítanak rá, mind az iskolások, mind pedig a rokonok. A készülődés sok iskolában gyakran már szeptemberben elkezdődik, holott a báli szezon még jóval odébb van, és csak november-február közé esik. Igaz, a jóval több teendőre kell is idő. Az osztályok általában többféle tánccal is készülhetnek egy estére, már pedig ezek betanulása nem megy egyik napról a másikra. Sőt az is időbe telik, mire ezekhez a kosztümöket, jelmezeket elkészítik, megtalálják, kibérelik. A fiúknak még csak-csak elég ez a pár hónap a megfelelő ruha kiválasztására, de a lányok számára különösen nagy feladat kiválasztani a tökéletes fehér keringős darabot. És akkor még nem beszéltünk az ezek mellé szükséges egyéb kiegészítőkről, így például a cipő, a legprofibb sminkes, a legjobb fodrász, de a sort lehetne még hosszan folytatni. A szülőknek egy szalagavató ebből kifolyólag nem pár forintjába kerül, de ez az este nem csak a diákoknak, hanem a családnak is fontos esemény.

Különbség még a régi szokásokhoz képest, hogy manapság a végzősökre általában kék vagy bordó színű szalagot tűz az osztályfőnök, vagy az iskola igazgatója. Az ünnepség után pedig szintén továbbmennek a diákok, de már nem a helyi vigadóba, hanem a legtöbbször úgynevezett “afterparty-t” tartanak az osztályok egy étteremben vagy szórakozóhelyen és ott tart az éjszakába nyúló mulatság.

Ugyan a szalagavatók időszaka még egy kicsit odébb van, a legtöbb veszprémi iskolában majd csak januárban tartják, de a készülődés már lázasan folyik. A Vetési Albert Gimnáziumban sincs ez másként, és a diákok ugyan október elején elkezdték a táncok betanulását, de magát a szalagavatót és a Vetési Bált január 24-én szombaton tartják majd, mivel az iskola szokásai szerint a kettőt mindig egybeesik.

A Vetési Albert Gimnáziumban a nagyszabású szalagavató és Vetési Bál estéjére a régi diákok is rendre visszatérnek. (Fotó: Heffler Péter)

– Négy végzős osztályunk van – tájékoztatott Szántai Erzsébet, a megbízott igazgató. – Két részből áll az este, amiből az első a palotás tánccal zárul, majd a második rész a Vetési Bál, a bálnyitó egy angol, illetve bécsi keringővel kezdődik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy ilyenkor szinte minden végzős táncol. A ruházat kapcsán érdekesség, hogy magán a szalagtűzésen a gyerekek az iskola egyenruhában vannak, vagyis a matrózblúzt viselik, a Vetési Bálon pedig gyönyörű hófehér menyasszonyi ruhákban a lányok, a fiúk pedig öltönyben, a kötetlen bálon pedig megint másban, elegáns báli öltözékben pompáznak. Ez utóbbi nem véletlen, ugyanis szokás még nálunk, hogy az este folyamán bálkirályt és bálkirálynőt választunk– mondta még a jeles eseményről az igazgatónő. Hosszú hagyománya van az estének, igazán különleges program az iskola életében, melyre sok volt diák is rendre vissza-visszalátogat. Az élőzene miatt pedig igazi táncos mulatságnak számít.

A Táncsics Mihály Szakközépiskola és Szakiskola is januárban tartja a szalagavatóját, melyet az intézményben már hagyományként, mindig a hónap utolsó péntekén rendeznek.

– Öt végzős osztályunk van idén, akiknek a tanulói egy bécsi keringőt és egy palotást adnak majd elő és teljesen önszorgalomból készülnek – mondta Körmendi István, az iskola igazgatója. – Az este menete szerint mindig egy iskolai műsor van a tornacsarnokban, majd következik a bálozók előadásában a nyitótánc – tette még hozzá az igazgató. A végzős diákok öltözékéhez egyébként a Táncsics Alapítvány is hozzájárul, hogy a gyerekek a különleges estéhez méltó ruhában pompázhassanak.

A Táncsics Mihály Szakközépiskolában és Szakiskola igazgatója, Körmendi István tűzi fel épen a szalagot a tavalyi bálon (Fotó: Heffler Péter)

A szalagavató estéje ugyanis igazán maradandó élmény kell, hogy maradjon, mivel ezzel készítik fel a végzős diákokat a felnőtté válásra, a középiskola utáni életre. Talán ezen az estén érzi először a diák, hogy lassan kilép a való életbe. Erre pedig keresve sem lehet őket jobb üzenettel felkészíteni, mint azzal, hogy „éljetek boldogul”.