Százötven éve született Kincsem, a csodakanca

Kincsem, a csodakanca, a versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége százötven éve született, szülővárosában, Kisbéren emléktáblát is állítottak neki. A verhetetlen Kincsemnek a mai napig sok rajongója akad, ilyen a tapolcai Lovász Gábor, aki gyűjtőként több képet is őriz róla.

Amint azt a 95 éves, nyugalmazott agrármérnök lapunknak elmondta, Kincsem éppen százötven évvel ezelőtt, 1874. március 17-én született Kisbéren. A sokszoros díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Hazánkban legyőzhetetlen csodakancának hívták, Európa többi részén pedig számos hasonló jelző mellett Hungarian miracle (magyar csoda) névvel illették. Kincsem azt az egyedülálló rekordot állította fel versenylóként, hogy ötvennégy alkalommal állt rajthoz és sohasem győzték le. Ezt a az eredményt a világon azóta sem tudta még egyetlen telivér sem megismételni. 

A történetéről film és könyv is készült, népszerűsége ma is töretlen a lósport szerelmesei körében. A könyvet Hecker Valter és Brenyó József állította össze. Utóbbi szerzőtársát idézve azt írta közösségi oldalán, hogy „Kincsem sorozatos győzelmeinek titka – nyugodt természetén felül – rendkívüli fizikai adottságaiban és egyedi tulajdonságaira kialakított edzéstervében rejlett, amit idomárja, az évtizedek során elmagyarosodott Hesp Róbert dolgozott ki számára. Kincsem sikeres szerepléséhez hozzájárult még kedves fekete-fehér macska barátja, aki versenyein és utazásai során elmaradhatatlan társa volt". Majd megjegyzi, Kincsem Maddennel 42 alkalommal nyert, Wainwrighttal kilencszer, végül Busby volt az a szerencsés zsoké, aki elmondhatta még magáról, hogy nemcsak ellene, hanem vele is versenyben volt, és három alkalommal győztesen hagyták el a zöld gyepet. Tenyésztője, Blaskovich Ernő úgy fogalmazott, hogy „Kincsem nem veretlen, hanem verhetetlen”.  

Kincsem a kisbéri ménesben jött a világra. A sportsikerei révén később világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, tizenhárom versenypályán ötvennégy alkalommal állt rajthoz és ötvennégyszer nyert. Győzelmei értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken egészen kivételesnek számít. Hatéves koráig versenyzett, majd tenyészkancaként, tehetséges utódokkal segítette a lósportot 1887-ben bekövetkezett haláláig. Nem árt tudni, hogy Brenyó József privát Facebook oldalán megírta Kincsem összes versenyét, úgy hogy az utolsó versenyéről szóló beszámoló éppen a március 17-ei, százötvenedik születésnapjára essen.

A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007-ben Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161 975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi. Csontváza ma is látható a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található, míg gyűjtők, rajongók féltve őrzik világszerte a róla készült szobrokat, festményeket, grafikákat, mint azt a 95 esztendős tapolcai Lovász Gábornál is láthattuk.