Új Ptk. - Van némi szigorítás

Az új Ptk. veszélyesen kiterjesztette az ügyvezetők felelősségét, hangzott el a jogszabály hatálybalépését követően. Dr. Barbarics Tamás ezzel szemben úgy fogalmazott, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok némileg megváltoztak ugyan, de alapvetően nem. Azonban hozzátette, ez nyilvánvalóan az ő magánvéleménye, a jogszabályt lehet, hogy van, aki másképpen értelmezi.

Pár dolgot kiemelt: formalitásnak tűnik, hogy a betéti társaságok vezető tisztségviselőt a korábbi üzletvezető helyett mostantól ügyvezetőnek kell titulálni.

Ennél hangsúlyosabb, hogy a Ptk. bevezeti a felmentvény intézményét. Ez ugyanazt jelenti, mint korábban a társasházak közös képviselői esetében: ha a gazdasági év lezárását követően a társaság megadja a felmentvényt a vezető tisztségviselő részére, ezzel elismeri az előző időszakban folytatott tevékenységét. Ez annyit jelent, hogy innentől kezdve őt már azon időszakért csak akkor lehet felelősségre vonni, ha valami új, eddig nem volt ismert körülmény merül fel.

Az új Ptk. szerint is a vezető tisztségviselő felelőssége háromirányú: társasággal szembeni; harmadik személyekkel - tehát a szerződéses partnereivel – szembeni-; illetve a hitelezőkkel szembeni felelősségről beszélhetünk.

A vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelőssége továbbra is az akkor jelentkezik, ha a vezető a társaság érdekeit sértő magatartást tanúsít. Ekkor az általános kártérítési szabályok szerint felel, amit egyébként a régi Ptk-ban is bent volt. E téren jelentős változás nincsen.

A külső, harmadik személyekkel szembeni felelősségnél ugyanez a helyzet. Itt van egy fontos változás, ami úgy tűnik, még nem került be a köztudatba. Konkrétan arról van szó: amennyiben a társaság az ügyvezető mulasztása kapcsán harmadik személynek kárt okoz, akkor nem csak az ügyvezető felel, hanem a társaság is! Lényege a módosításnak, hogy az ügyvezető mellé rendelik a társaságot és nem fordítva. Mivel okozott károkról van szó, ilyenkor össze kell nézni a Ptk. általános kártérítési, illetve a társasági jogra vonatkozó szabályait.

Ami a hitelezőkkel szembeni felelősséget illeti, ott sincs jelentős változás, hangsúlyozta az ügyvéd. Ha az ügyvezető a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkeztekor nem a hitelezői érdek elsődlegességének figyelembe vétele mellett jár el, abban az esetben a hitelező perben kérheti, hogy a felszámolásban meg nem térült követelését az ügyvezető a magánvagyonából - de csak mögöttes felelősség alapján - térítse meg.

A fentiek miatt dr. Barbarics Tamás álláspontja szerint gyakorlatilag nem látszik az, hogy drasztikusan változott volna a vezető tisztségviselői felelősség. Az a pánikhangulat, ami az új Ptk. hatályba lépését követően eluralkodott, számára megalapozatlannak tűnik. Jelezte, az viszont másik kérdés, hogy a bírói gyakorlat miként tölti ki ezt tartalommal: a jogszabály ugyanis egy dolog, a bírói gyakorlat pedig egy másik; az ő ténykedésük magyarázza meg igazán, hogy is működik az új Ptk.

Felelősség biztosítás

Az ügyvezetők „megnövekedett” felelősségére ráharaptak a biztosítók, s erre szóló felelősségbiztosítást ajánlanak a vezető tisztségviselőknek. Dr. Barbarics Tamás úgy gondolja, ha az ügyvezető tisztességesen jár el, akkor nem lehet félnivalója, ilyen esetben pedig egy ilyen biztosításnak nincs sok értelme. Egyébként persze, mint minden biztosítás, ez is nyújthat segítséget a károkozó helyett, ha történik valami. Tehát mindenkinek szíve joga ezt megkötni. De ha van biztosítás, vagy nincs, a vezetőnek mindig tisztességesen kell dolgozni!