Átrendeződnek az évszakok - Változhatnak az ökoszisztémák, eltolódhatnak az övezetek

Bolygónk éghajlatát földi és csillagászati tényezők szabályozzák, s a szóban forgó rendszer bonyolult. Az éghajlat a földtörténet során több változáson ment keresztül, ám az utolsó jégkorszak végétől állandónak tekinthető – s ez kedvez az emberi társadalmak és a civilizáció fejlődésének. A jégkorszakban 8–10 fok volt az évi középhőmérséklet. A legkellemesebb időszak a kréta kor lehetett, 18–20 fokkal. Most 15 fokos átlaghőmérsékletnél tartunk. Úgy 125 ezer éve lehetett olyan az időjárás, mint napjainkban. Csakhogy korábban százezer évek teltek el, amíg változott a hőmérséklet, így az élőlényeknek volt lehetőségük az alkalmazkodásra.

Mostanság sokkal gyorsabb a változás, amihez nehéz „igazodni”. Az ipari forradalom korától olyan mértékű a fejlődés, hogy az emberi tevékenység a környezetszabályozás egyik fontos tényezője lett. Az üvegházhatású gázok és aeroszolok légköri mennyiségének, a napsugárzásnak és a földfelszín tulajdonságainak változásai átalakítják az éghajlati rendszer energia-egyensúlyát.

A globális felmelegedés nagy hatással lesz a szőlőtermesztésre is. Egyes, most termesztett fajták (például szürkebarát, tramini) jövője kérdésessé válhat, de meghonosíthatók a déli országokban divatos fajták (Fotó: Nagy Lajos)

Több prognózis is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy a szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz koncentrációja milyen mértékben nőhet. Az úgynevezett sugárzási kényszer legjobb esetben másfél, legrosszabb esetben hatfokos hőmérséklet-emelkedést okozhat a század végéig. Ha az összes üvegházhatású gáz és aeroszol koncentrációja a mostani szinten marad, évtizedenként akkor is egy tized fokos melegedés várható. Ám, mert a klímaváltozás fokozatos, nem kell hirtelen átalakulásra számítani.

Anda Angéla tanszékvezető a veszprémi VEAB-székházban tartott előadáson

– A klímaváltozás globális felmelegedéssel jár, ám az nem érinti egyformán a Föld különböző területeit: az északi félteke például jobban melegszik – húzta alá a Pannon Egyetem Georgikon Karának meteorológia és vízgazdálkodási tanszékvezetője. Kontinensünk magasabb földrajzi szélességű területei lesznek a nyertesek, mert ott nő a csapadékmennyiség is. Az alacsonyabb földrajzi szélességű helyek vesztessé válnak, hiszen ott a felmelegedés csapadékcsökkenéssel társul. Hazánk a kettő közötti szélességen található.

A Magyarország termőterületének méretében rejlő mezőgazdasági lehetőségek Európában egyedülállóak, összterületének több mint kétharmada agro-ökoszisztéma, s nagyjából a fele szántó. Mifelénk több éghajlati hatás érvényesül, így több növény termesztésére nyílik lehetőség. A termőterület nagyságában rejlő lehetőség azért kockázati tényezőt is jelent, ami az ágazat időjárás-érzékenységével áll kapcsolatban. A mezőgazdasági ágazatok időjárás- és éghajlatfüggők. Hazánk több növényfaj szempontjából határvidék, a szőlő és a kukorica esetében a termeszthetőség északi, míg a burgonya és a rozs esetében a déli határán fekszik. Vagyis bármely csekély eltérés az éghajlat-alakulásban a termelésszerkezet és a földhasználat módosulását vonja maga után. Az időjárás – sokéves átlagban – legalább harmadrészben felelős a termésbiztonságért.

A felmelegedés következtében eltolódhatnak a növényföldrajzi övezetek. A módosuló éghajlati feltételek miatt eltűnhetnek bizonyos fajok, míg az ellenállóbbak elszaporodhatnak. Tehát változhatnak a jelenlegi ökoszisztémák. A klímaváltozás hatására a korábbiakhoz képest átrendeződő évszakok közvetlenül befolyásolják az élőlények élettevékenységét. A csapadék mennyisége csökkenhet, ráadásul az éves maximum eltolódhat a növények számára kedvező tavaszi, nyár eleji időszakról. De eddig ismeretlen kártevők és betegségek is elszaporodhatnak. Gondot okozhat az ellenük történő védekezés.

Megváltozhat a tenyész-, illetve a mesterséges növénytermesztési időszak (már előbb történik a vetés, a kelés és a virágzás, miközben az érés felgyorsult), s módosulhatnak a termelés időjárási feltételei is. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg termesztett növényfajták közül a szárazságtűrőbbeket kell választani, s át kell térni a vízmegtartó talajművelési módokra.