Mit kíván a magyar rendőr?

Azt szeretnék elérni, hogy szerzett és törvényben garantált jogaikat ne csorbítsák, eközben hangsúlyozzák, nem zárkóznak el az egyeztetésektől. Szombaton országos megmozdulás lesz a Hősök terén, a héten mindennap valamelyik szolgálati ágnak a képviselői demonstráltak a Parlament előtt. A szervezők azt hangoztatták, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával a fegyveres és rendvédelmi dolgozóktól elvennék a szolgálati nyugdíjkedvezményt, amelyért lemondtak alapvető állampolgári jogaikról, nem poltizálhatnak, stressznek és veszélyeknek vannak kitéve. Miközben az országgyűlési  képviselők és a polgármesterek kedvezményes nyugdíja megmaradt.

Kiállnak a jogaikért

- Elkeseredettek és csalódottak a rendőrök - jellemezte a hangulatot a nyugdíjjal kapcsolatos tervezett változások miatt Hartmann István, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) közép-dunántúli régiójának elnöke érdeklődésünkre. Az illetményeket már négy éve befagyasztották, azóta jelentősen csökkent ezeknek a reálértéke - panaszolta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban tervezett változtatások tovább nyirbálnák a már most is kevés kedvezmény körét.

- Nem a nyugdíjkorhatár emelése, hanem a túlzott mértékű emelés ellen vagyunk, a nyugdíjkorhatár 65 évre való kitolása pedig az - mondta Hartmann István. Hozzáfűzte, Szlovákiában most emelték 33-ról 38-ra a nyugdíjkorhatárt a rendvédelmi szerveknél, Lengyelországban pedig 50 évre. - Elvették tőlünk a 13. havi fizetést, helyette bevezették a cafeteriarendszert, majd azt csökkentették s megadóztatták. Azért van olyan sok negyvenes nyugdíjas rendőr, mert legutóbb, amikor megnyirbálták a szerzett jogokat és változtattak a szabályokon, az nyugdíjaztatási hullámot indított el - magyarázta. A rendőrség már nem kínál életpályát, megszüntetik azokat az utolsó kedvezményeket is, amelyek miatt érdemes volt ezt a hivatást választani. Rengeteg kedvezmény volt, amikor életbe lépett a 1996-os szolgálati törvény, de ezek nagy része megszűnt.

- Az elmúlt évek bizonytalanságai miatt mentek egyre többen és egyre fiatalabban nyugállományba. A problémákat tetézte a parlament által idén elfogadott semmisségi törvény, ami tulajdonképpen a rendőrség tagjainak szavahihetőségét kérdőjelezte meg - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. (A törvény lényege, hogy a 2006. őszi események résztvevőivel szemben hozott valamennyi ítélet és intézkedés semmis, ha az kizárólag rendőri vallomáson alapul.) A civilek csak azt látják, hogy fiatalon nyugdíjba mennek a rendőrök, arról viszont hajlamosak elfeledkezni, mennyi nehézséggel és lemondással jár a mi hivatásunk. Például a rendőr nem politizálhat, nem sztrájkolhat, bármikor behívható a szabadságáról, a vezetői utasításokat mindig, a szolgálati feladatokat pedig testi épsége árán is végre kell hajtania, sőt jelentősen korlátozva van, mit és hogyan csinálhat szabadidejében. S akkor nem említettem még a rendszeres fizikai és pszichikai felméréseket, amelyeknek meg kell felelnünk - tette hozzá.

Számítások szerint egy pályakezdő fiatal rendőr átlagos fizetése nettó 90 ezer forint, ami nem túl csábító, ha a kedvezményeket tovább csorbítják, akár azzal is lehet számolni, hogy tömegesen hagyják el a pályát - hangsúlyozta.

Hartmann István többször hivatkozott az 1996-os szolgálati törvényre, ami úgy fogalmaz, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel, különleges közszolgálatot teljesítenek, elismerik a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát. Ezt csorbítják most meg - jelentette ki mintegy összegzésül.

A hivatásos tűzoltók független szakszervezetének Veszprém megyei választmányi tagja, az ajkai Mádl Róbert valóban független érdekképviselő, ugyanis idén márciusban nyugdíjba vonult. Az egykori zászlós becslése szerint megyénkből mintegy százan lesznek fent a fővárosi demonstráción. Persze, teszi hozzá, addig bármi történhet: például a helyi parancsnokok berendelik a szabadnaposokat gyakorlatra.

- A tűzoltók fizetése közismerten alacsony, bár minden választás előtt megígérik az anyagi, erkölcsi támogatást. Hat éve nem volt fizetésemelésünk! Én leszerelés előtt - a létrás kocsin dolgoztam - havi nettó 115 ezer forintot vittem haza. Legutóbb a Belügymisztérium államtitkára bejelentette, hogy a bíróság által megítélt túlóradíjakat kifizetik a 2004 és 2007 közötti időszakra, több mint hatmilliárd forintot. Amiatt azonban, hogy a kifizetést az állam áthárítja az adósságban úszó önkormányzatokra, nem sok esélyt látok ennek a pénztömegnek az előteremtésére.

A tűzoltók is azért vesznek részt a szombati budapesti demonstráción a Kossuth téren, hogy a kormány végre mondja ki, milyen életpályamodellt képzelnek el. "Odafönt" éppen fordítva gondolják a dolgot, a tűzoltók tegyenek javaslatokat. Ők mindenképpen szeretnék megtartani azt a lehetőséget, hogy 25 év után vonulhassanak szolgálati nyugdíjba.

- Fizikailag elképzelhetetlen, hogy egy 57 éves tűzoltó tízkilós felszereléssel futkosson emeletről emeletre, miközben életeket kell mentenie. Utóbb őt kellene kimenteni. Arról is hallani, hogy öt évre visszamenőleg felülvizsgálják a már nyugdíjba vonultak helyzetét. Nehezen tudom elképzelni, hogy módosítják a törvényt, s újra munkára kötelezzenek bennünket. Már csak azért is, mert a mi helyünkre már másokat felvettek, teljes a létszám a parancsnokságokon - vélekedik Mádl Róbert.

A hivatásuk védelmében demonstrálnak a katonák, közölte Czövek János, a Honvédszakszervezet (Hosz) elnöke.

- Célkitűzésünk egyértelmű: nélkülünk ne döntsenek. Az elmúlt években illetményemelés helyett 35-40 százalékos reálbércsökkenést szenvedtünk el - szögezte le az elnök, aki szerint a 12 ezer fős Hosz világosan megfogalmazza: a korkedvezményes szolgálati nyugdíj az utolsó vonzó motívum, amiért a fiatalok ezt a pályát választják. A katonák teljesítették a velük szembeni elvárásokat, most joggal várják el, hogy az állam is teljesítse vállalásait.

- Nincs még egy olyan szakma, mint a miénk. Nálunk 50 év felett is olyan fizikai követelményeket kell teljesítenünk, amit, ha nem teszünk, elbocsátanak bennünket. Szeretnénk megelőzni a bajt, azt, hogy a tapasztalt tiszthelyettesek és tisztek hátat fordítsanak a katonai hivatásnak. Ezért tárgyalni és természetesen megegyezni szeretnénk a kormánnyal, a honvédelmi vezetéssel.

A fővárosban tartott tüntetésen elhangzott, az alkotmányban 14 olyan alapjogi korlátozás található, ami a honvédeket, a katonákat érinti. Sajátos függelmi és hierarchikus rendszerben az emberi méltósághoz való jog is sorozatosan csorbát szenved. Korlátozott a személyes szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, a lakhelyhez, a tartózkodási helyhez való jog is. Ennek ellenére minden körülmények között eleget tesznek kötelességeiknek. Cserébe viszont elvárják, hogy a korlátozások mellett a kormányzat továbbra is biztosítsa a szerzett jogokat, kiemelten a szolgálati nyugdíj intézményrendszerét.

A kezdeményezés mellett van a nyugállományú katonákat tömörítő Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége is. Sipos Géza nyugállományú ezredes, a szervezet elnöke elmondta, kötelességüknek érzik, hogy szolidaritást vállaljanak a ma is aktív katonákkal. Ugyanakkor azt is kérik, hogy az aktívak is támogassák őket.

- Célunk, hogy a nyugdíjaink igazodjanak a nettó átlagkeresetek növekedéséhez, s végre legyenek igazi és korrekt garanciák - hangsúlyozta az elnök.

Elfogadható életpályamodellt!

A Független Rendőr Szakszervezet által készített felmérés szerint a megkérdezett rendőrök szinte mindegyike elutasítja a kormány azon intézkedését, amellyel 65 évre emelnék a hivatásos szolgálat felső korhatárát. A válaszadók 63 százaléka szerint nincs az a pénz, amellyel kompenzálni lehetne a korkedvezményes nyugdíjazást. Az elmúlt hat évben 15 ezren hagyták el a testületet. 50 év feletti rendőrből az állományban mindösszesen 96-an vannak, mindegyikük vezető beosztásban.

Tiltakozó akciót tartanak egész héten a szakszervezetek, többek között a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése miatt. A kormány rájuk is ki akarja terjeszteni az általános nyugdíjkorhatárt, ami pár év múlva eléri a 65 évet. Na már most, ugyan ki gondolja komolyan, hogy esélye lenne egy 62 éves rendőrnek utolérni az utcán menekülő garázda fiatalt? Jó néhányszor láttam már komoly tűzoltás után húsz- és harminc-egynéhány éves lánglovagokat megrogyni. Hogy bírná a megerőltető fizikai és lelki igénybevételt egy hatvanhoz közeledő vagy már annál is több tűzoltó? Sehogy. A közvélemény valahogy így gondolkodik: tegyünk már különbséget azok között, akik íróasztal mellett szolgáltak egy életen át, illetve azok között, akik esetenként az életüket kockáztatták értünk. Ennek szellemében kellene jobban átgondolnia a kormánynak a következő lépését.

Mátételki András