Mesebeli erdő a város szívében - A ciszterciek hozták létre egykor a Zirci Arborétumot

A Zirci Arborétum fenntartója évtizedeken át a Balaton-felvidéki Nemzeti Park volt, mikor a kert 2014 májusában az apátsághoz került újra, hiszen eredetileg a rend hozta létre. - Volt egy kisebb, kéthektáros terület, melyet már a rendszerváltás előtt nem sokkal visszakapott a rend, ezt kis arborétumnak szoktuk nevezni. Itt nagyrészt új, a kilencvenes években ültetett növények találhatók, a maradék tizennyolc hektáron pedig eredeti, kétszáz éves növényekkel is találkozhatunk. Az arborétumot eredetileg a ciszterciek hozták létre a XVIII. század végén, maga a rend a XVIII. század elején épült újjá a török pusztítások után - mondja el az arborétum főkertésze. Bakos Györgytől megtudjuk, a szerzetesek először egy vadasparkot hoztak létre, ennek maradványai még ma is láthatók az őspark területén.

Bakos György, az arborétum főkertésze elmondja, minden kertésznek saját elképzelése van arról, mit szeretne megvalósítani, ám figyelembe kell venni a klimatikus viszonyokat is
Fotó: Nagy Lajos

- Először tehát nem arborétumot, hanem egy angolparkot alakítottak ki a szerzetesek, s csak az 1800-as évek elején kezdődött el a tudatos angolparképítés, mely egy tájképi kert, a szabályos formák mentén szerveződő francia kert ellentéte. Ezt követően indult meg a tudatos arborétumépítés - fejti ki Bakos György.

A kert eredetileg spirituális célokat szolgált, ami alkalmas volt elmélkedésre, elmélyülésre, de nem látogathatták. Amikor a rendet feloszlatták a második világháború után, a kert is nyilvánossá vált, s megnyílt az arborétum. Korábban voltak feltételezések, miszerint a park helyén eredetileg erdő állt, ám bebizonyosodott, hogy ez egy teljesen szűz terület volt, minden növényt úgy telepítettek ide. Az ősparkban található fák között van bükk, kőris, amelyek itt őshonosak, ezek már több mint kétszáz évesek. Ezek a fák egyrészt dekoratívak, másrészt védőburkot vonnak az egzotikusabb növények köré, szabályozzák a klímát, párásabbá téve azt.

Bakos Györgytől azt is megtudtuk, hogy a favágások után a farönkből kötelező jelleggel ott kell hagyni bizonyos mennyiséget, ami a rovarvilág fenntartására szolgál. Idén például nagyon sok havasi cincér van az arborétumban, amely ilyen elkorhadt bükkfában fejlődik.

- Az arborétum legnagyobb attrakciója a hársfasor, de a négyszáz éves, már a park megalapítása előtt is itt álló kocsányos tölgy is látványos, értékes fája a parknak. Az egyik kedvencem a kacurafa vagy kalácsfa, melynek levelei ősszel, száraz, meleg időben nagyon intenzív fahéj- és vaníliaillatot árasztanak.

A kérdésre, ki dönti el, mi kerülhet be a parkba, Bakos György elmondja, minden kertésznek saját elképzelése van arról, mit szeretne megvalósítani. Mayer György, az arborétum első főkertésze idejéből maradt fenn - főleg fenyőfélékre vonatkozó - vetőmagrendelés, melyből kitűnik, hogy Zalaegerszegen működött egy vetőmagellátó vállalat, s náluk több mint húsz fajt rendeltek a ciszterciek. Müller István - Bakos György előde, aki legalább harminc évig volt az arborétum főkertésze - ugyancsak rengeteg növényt ültetett, a nevéhez fűződik a tó környékén egy szép évelőágy és a sziklakert kialakítása is.

- Mindig van egy elképzelés, hogy mit szeretnénk, mi volna jó, persze, figyelembe kell venni a klimatikus viszonyokat is. Ami engem most nagyon foglalkoztat, az az amerikai sárga fa, illetve több fenyőfélét is jó volna telepíteni. A juharfák számát szeretnénk feltornázni arra a szintre, ami a hatvanas években volt. Persze, ezeket nem lehet csak úgy beszerezni, ehhez koncepció kell, hogy az új növények illeszkedjenek az eredeti park kialakításába, s jól megférjenek a többi, már itt élő növénnyel.