''Soha nem heverjük ki az iszapkatasztrófát''

A bíró kérésére a tanúk felidézték a 2010. október 4-én történteket. Elmondták: két kisebb gyermekükkel voltak otthon, mert az asszony a két nagyobbat reggel iskolába, óvodába vitte. A férj a ház körül ténykedett, délutánra ment volna dolgozni, családja mesét hallgatott Dórika kérésére, amikor hirtelen elment a villany. Ez 11 óra 55 perckor történhetett – mondta Juhászné, mert ekkor szoktak harangozni Kolontáron. Az apa épp kávét ivott, akkor hallotta a hatalmas durranást. Az ajtón kilépve látták a közelgő másfél-két méteres áradatot, amely hatalmas sebességgel zúdult feléjük. Az ajtót nem tudták becsukni, mert azt az ár betörte és közéjük lökte a 300 literes fagyasztóládát,  az asszony az ablakpárkányban állva kapaszkodott, közben az ár Angyalkát kitépte kezéből, Dórika is elmerült benne, nyelt a léből, elszürkült a szeme, majd kinyújtott kezét az édesanyja elkapta, és a gyereket feldobta az iszapon lebegő heverőre, és a gyerek körül elhajtotta a lé habját. Az ár közben a plafontól tíz centire ért. Az apa közben kirúgta redőnyöstől az ablakot, hogy ott távozzon az iszap, közben látta, a szomszédban a nyomás a ház falát kidöntötte.

Juhász Zoltán az eresz csatornába kapaszkodott. Közel három órán át tartott mindez, amikor egy falubelijük traktorral jött értük, majd egy rendőr, később tűzoltók, a kislányt elvitték, a szülőket egy kombájnhoz küldték. Az ajkai kórházba 15 óra 45-kor kerültek egészen november 2-ig ápolták őket égési sérülésekkel sebészeten, majd belgyógyászaton. Hegek, és soha be nem gyógyuló lelki sebek maradtak sérüléseikből. Angyalka szeme állapota az apa állítása szerint rosszabbodott.

Juhászék az iszapkatasztrófát követően a veszprémi kórházban (archív fotó)

Ügyész kérdésére elmondták: lelkileg soha nem heverik ki a történteket, azt, hogy kislányukat elvesztették. A bíró kérdésére polgári jogi igényt nem jelentettek be. Elhangzott: a Mal Zrt. ellen első fokon nyert nyertek.

Orvosszakértők az elhunytak és a sérültek állapotáról többek között elmondták: két elhunytnál, akiknek előrehaladott betegsége volt, állapotuk rosszabbodását előidézhette, de az nem állapítható meg, hogy halálukban a vörösiszapnak közvetlen hatása volt. A sérülteknél nem mindegy, hogy milyen sérülésük volt az iszapömlés előtt, és milyen ruhát viseltek. Van olyan, akinek lába a katasztrófában szerzett sérülés miatt nem gyógyult meg, szövődmény lépett fel a gyógyuláskor, boka izületi mozgáskorlátozottsága lett. A vörösiszap okozta égési sérülés gyógyulása olyan, mint egy klasszikus égésnél.

A héten a Mal Zrt. elleni büntetőperben hétfőtől péntekig technológiai szakértőket hallgattak meg.

Juhászné Erzsébet kérdésünkre, miszerint kit tartanak hibásnak a történtekért, elmondta: a Mal Zrt.-t, illetve azokat, akik ezt az emberi, természeti katasztrófát nem előzték meg.

Juhászék kisfiukkal, Ádámmal a törvényszéken. Kislányuk, Angyalka a katasztrófa áldozata (Fotó: Kovács Erika)

Korábban megírtuk: három éve, 2010. október 4-én Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára X-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek.