Vörösiszap-per: vitatták a környezetszennyezésért kiszabott megabírság jogszerűségét

A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa után első fokon a regionális környezetvédelmi hivatal több mint 135 milliárd140 millió forintos bírságot szabott ki a cégre, ehhez a másodfokú szervezet, az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladékgazdálkodási kötelezettség megszegése, valamint vízszennyezés miatt további 2 milliárd 332 millió, illetve 210 millió forinttal bírságot szabott ki. (Idén májusban a Veszprémi Törvényszék a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a zöldhatóság határozatának végrehajtását.) A bírság zömét jelentő összeget a tározóból kifolyt vörösiszap és lúgos víz mértéke alapján számolta ki a hatóság.

Ennek mértékét is vitatta a Mal ügyvédje, aki szakértő kirendelését kérte. A felperes szerint a hely kiválasztása, tervezése, építése, a kockázatok alábecsülése a katasztrófa bekövetkeztében szerepet játszanak. Ezekben a folyamatokban az első fokú hatóság jogelődje részt vett, mint engedélyező, így nem járt el kellő körültekintéssel. Az alperes szerint ugyanakkor a cég csak hárítani akarja a felelősséget, hiszen az 1997-es privatizáláskor minden iratot megkaptak, tudták, hogy milyen állapotban vannak az építmények, ezért nem állja meg a helyét a Mal érvelése, hogy nem ismerték a körülményeket.

Az alperes számításon alapuló becslései szerint 2010. október 4-én 1 millió 664 ezer köbméter vörösiszap és lúgos víz folyt ki az átszakadt X-es kazettából, az anyag nagymértékben károsította a környezetet, az ott lévő lápos területet, a Torna-patakot és élővilágát. A vörösiszap-katasztrófa kapcsán polgári perek sorozata indult a cég ellen, illetve a törvényszéken 15 személy, közöttük a jelenlegi vezérigazgató ellen büntetőeljárás van folyamatban.