2018.09.01. 20:00
Hosszú, forró nyár után is kitűnő a Balaton vízminősége
Nem érintette kedvezőtlenül a régóta tartó nyár, illetve a hosszan tartó kánikula a Balaton vízminőségét, illetőleg a tó élővilágát, hangsúlyozta érdeklődésünkre Pálffy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete tudományos munkatársa.
A tudományos munkatárs kiemelte, a vízminőséget az algák mennyisége határozza meg. Szaporodásukra a hőmérséklet is hatással van, viszont mennyiségüket elsősorban nem ez korlátozta, hanem a szervetlen tápanyagok: így a nitrogén és a foszfor, amely a Balatonban nagyon alacsony szinten van. Ez – ahogy Pálffy Károly kiemelte – főleg annak köszönhető, hogy a ’80-as években olyan beruházásokat valósítottak meg a tó vízgyűjtő területén, amelyeknek hatására hosszú távon csökkent a szervetlen tápanyag mennyisége, amely az algák szaporodásához nélkülözhetetlen. A tókutató intézet tudományos munkatársa a beruházások közül megemlítette például a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének rekonstrukcióját, illetve a vízgyűjtő területen a szennyvíztisztító telepek korszerűsítését.
A szakember kiemelte, a másik tényező, amely befolyásolja a víz minőségét, az úgynevezett cianobaktériumok. Ezeket régebben szintén algáknak tartottak, de valójában baktériumok, csak úgy viselkednek, mint az algák, azaz fotoszintetizálnak, tehát fény hatására szervetlen anyagból szerveset hoznak létre. Ha sok a tápanyag, nagy mennyiségben elszaporodhatnak. Sok fajuk képes méreganyagok termelésére, ami a magasabb rendű élőlényekre, így a halakra is egészségügyi kockázatot jelenthet, de a Balatonban toxikus hatást sosem tudtak kimutatni.
– Az algák mennyiségének drasztikus csökkenésével a cianobaktériumok mennyisége is csökkent a Balatonban – jegyezte meg a tudományos munkatárs. Ezek a baktériumok egyébként szeretik a melegebb hőmérsékletet, de mivel nincs nekik tápanyag, nitrogén és foszfor, ezért a nagy meleg ellenére sem tudtak elszaporodni. A tó vize tiszta, ugyan némi szennyező anyag bekerülhet a vízbe a hajókról, fürdőzőkről, de ez csekély és a tó vízmennyiségére nézve elenyésző szennyeződést jelent. A kánikula nem érintette hátrányosan az élővilágot: a halakat, kagylókat, rákokat sem.
- A vízhőmérsékleti adatokból az derül ki, hogy kismértékben, de érzékelhető a globális felmelegedés hatása a Balaton vizénél. Az elmúlt 30-40 évben egy fokot emelkedett az éves átlaghőmérséklete – hangsúlyozta Pálffy Károly.
