Elveszik-e a robotok a munkánkat?

- Hiába erősödik a számítástechnika, lesznek egyre okosabbak és önállóbbak a gépek, a funkciójukat ki kell találni, a konkrét eszközt meg kell tervezni, fel kell programozni, és az üzemeltetése során karban kell tartani. Az ügyfelek is emberek, akik nem számítógépekkel, hanem emberekkel akarnak kommunikálni – jelezte Jaskó Szilárd. Hozzátette: lesznek szakmák, amelyek átalakulnak vagy megszűnnek, ám rengeteg olyan munkakör születik, amely ezeknek az új technológiáknak az életben tartásához, fejlesztéséhez szükséges. Megjelenik majd olyan munkakör is, amely arra specializálódik, hogy az automatizált rendszereket karbantartsa, fejlessze. – A fejlődés iránya egyértelműen látszik. Akár öt-tíz éven belül bizonyos cégeknél nagy tömegben fognak alkalmazni digitális technológiákat.

Jaskó Szilárd egyetemi docens megjegyezte: hazánkban várhatóan öt éven belül a cégek tömegesen automatizálni fogják a gyártási folyamatok bizonyos részeit. Egyfelől a munkaerőhiány miatt, másrészt a növekvő bérek miatt. Egyre jobban megéri majd ezeket a nagyobb beruházásokat megvalósítani.

- Japánban az elöregedő társadalom miatt az egészségügynek létkérdése az automatizálás. Felmerül, hogy egy robot oda tud-e vinni egy pohár vizet a fekvő betegnek, hiszen nincs elég ember, nővér, aki mindezt megtenné. A sebészetben vagy az orvosdiagnosztikában is megfigyelhető mindez. Már most megjelentek olyan sebész robotok, amelyeket ember irányít távolról. Innen már csak egy lépés, hogy bizonyos rutinműtéteket robotok végezzenek el. Bár ezek komoly jogi kérdéseket vetnek fel, amelyek hátráltathatják a technológia bevezetését – részletezte. Elmondta, Magyarország határponton van a tömeges automatizálás terén. – Az, hogy minden gép kommunikáljon minden géppel, és az aktuális megrendelői igényeknek megfelelően automatikusan és adaptívan újra tudja strukturálni a gyártási palettáját, nem mostanában fog vélhetően itthon megvalósulni. Az viszont várható, hogy a dráguló munkaerő, a termelékenység és a minőségi paraméterek javítása miatt egyre több cég kezd el automatizálni. Ebben a folyamatban az is fontos kérdés: hány ember munkáját tudják a gépek által kiváltani? Hiszen ha a beruházás költsége kisebb, mint a kiváltott emberek páréves munkabére, akkor már biztosan rentábilis a beruházás és a költségek megtérülnek. Nyugat-Európában mindez előrébb jár, mint nálunk – fogalmazott.

Tafferner József pápai informatikus a téma kapcsán kifejtette, véleménye szerint hazánkban a robotizáció a következő húsz évben nem lesz zavaró szinten jelen a mindennapokban. Mint mondta, ez a technológia a fejlődésének elején jár, azonban elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben az emberi munkát kiváltó és jól ellátó robotok már nem kerülnek többe, mint, mondjuk, egy autó.

- Az ennek az iparágnak a kiszolgáláshoz szükséges tudást azonban nem lesz képes mindenki elsajátítani, ami társadalmi problémát jelenthet. A robotizált rendszerek karbantartása, javítása, vezérlése ugyanis magasan kvalifikált, természettudományokban jártas szakembereket igényel – jegyezte meg az informatikus.

Kiemelte, a robottechnológiában élen jár az USA, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, illetve Kína is. – A robotizálás várható pozitív következménye, hogy az emberek felszabadulnak az unalmas, lélekölő munkafolyamatok alól, így egy kiteljesedettebb társadalom is kialakulhat. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az a dolgozói, társadalmi réteg, amelyet ilyen módon kiváltanak, milyen jövő elé néz majd – mutatott rá Tafferner József. Hozzátette, így a robotizáció komoly szociális problémákat, társadalmi konfliktusokat hozhat magával.

- Ez a technológia, mint minden informatikai rendszer, hackelhető lesz, és valószínűleg történnek majd visszaélések. Mindemellett, amikor a háztartási robotizáció elterjed, az orwelli Nagy Testvér testi valójában is beköltözhet a házunkba – fogalmazott.

Az informatikus leszögezte, a gépek lázadásától, azonban nem kell tartanunk. – Érdekes gondolatkísérletek ezek, de a jelenlegi technológiával nem lehetséges olyan intelligenciájú robotot vagy mesterséges agyat készíteni, amely képes erre az önálló lépésre – zárta.