Lent a mélyben, a cellák alatt - Először végeznek régészeti módszerekkel feltárásokat az egykori várbörtönben

Egyre nyomasztóbbak a mindig sötét és hideg termek, ahogy haladunk lefele az egykori várbörtön csigalépcsőjén. A mínusz harmadik szintet elérve ez az érzés felerősödik, azonban még hátborzongatóbb a gondolat, hogy valaha létezhetett a mélyben egy még sötétebb hely, elfeledett tömlöcökkel. Erre utalt többek között egy, a lépcső melletti befalazott járat.

A régészeti módszerekkel végzett kutatást Nagy Szabolcs Balázs régész vezeti, aki elmondta, a kiindulópont az a kérdés volt, létezik-e mínusz negyedik szint. A jelenleg feltárt rész bejárata be volt falazva, ami egy feltöltött járatban folytatódik. A szakemberek a töltés felső részében modern sittet, vasakat, építési törmeléket találtak. Ahogy mélyebbre jutottak, elérték a mínusz harmadik szintre vezető lépcső alatti részt, melynek boltozata arra utalt, hogy létezhet további lépcsőforduló. A kutatás során azonban át-értékelődtek a korábbi feltevések. Előkerült egy meszes-habarcsos szint, ami korábban téglával volt burkolva. Erre támaszkodik a boltozat, de nem megy mélyebbre, csak a már meglévő lépcsőt tartja. A járatot a szakemberek kitisztították, viszont az nem egy következő, mínusz negyedik szintre vezet.

A régészeti módszerekkel végzett kutatást Nagy Szabolcs Balázs régész vezeti, aki elmondta, a kiindulópont az a kérdés volt, létezik-e mínusz negyedik szint. A megfigyelések alapján kétségtelen, hogy a feltárt falazat egy korábbi építmény része lehetett

- Az embereket mindig érdekelte, létezik-e mínusz negyedik szint, ezért itt már korábban is kutakodhattak, de nem jutottak sokáig - mondta a régész. Hozzátette: az üreg végén feszítővasat, néhány szerszámot találtak, ami talán ennek az emlékét őrzi. Előkerült azonban egy 2,35 méter magas falmaradvány a habarcsos járószint alatt, ami további kérdéseket vet fel. A falazatban, amelyet a közelben bányászott kövekből építettek, egy falifülke részlete is napvilágot látott. A megfigyelések alapján kétségtelen, hogy a feltárt falazat egy korábbi építmény része lehetett. Ezek után megállapítható, a ma álló épületnek mínusz negyedik szintje nem volt, viszont van egy fal a korábban feltételezett mínusz negyedik szint mélységében. Ez a fal a mostani épületnél régebbi, és a jelenlegi falakat részben erre terhelték rá.

Nagy Szabolcs Balázs elmondta, a középkorban a várhegy felszíne sokkal keskenyebb volt, amit később, a 18. században nagy feltöltésekkel megnöveltek, így teret nyertek a két szélen. Ezt a folyamatot nyomon lehet követni a feltöltésekben, amelyekből kora újkori, 16-17. századi kerámiatöredékekkel vegyesen őskori, középkori cseréptöredékek és egy 1659. évi pénzérme került elő. A vár területén általánosan jellemző, hogy a különböző korszakok emlékei keverednek a nagy feltöltési rétegben. Mivel a vár mindig kiemelt szerepet kapott, ezért feltehetően jelentős épületek romjai pihennek a földben. A mai ügyészség alatt például egy középkori templom maradványai is valószínűsíthetőek. A régészek barlangászokkal közösen kezdték a feltárást, mivel a kezdeti járatnak nem volt biztos a statikai állapota. A barlangászok érdeklődésből továbbra is a régészekkel dolgoznak, és a kérdéses fal melletti beásást tárják fel.

Az egykori várbörtön vagyonkezelője 2003 óta a Veszprémi Törvényszék.

- Fontosnak tarjuk a 21. században, hogy feltárjuk a múltunkat, megismerjük azt, milyen körülmények között folyt az igazságszolgáltatás a korábbi évtizedekben, évszázadokban. Úgy gondolom, ennek az igénye a társadalom részéről is érezhetően megnőtt - mondta Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke. Az elnök kiemelte, ezt a célt segítik a közelmúltban indult projektek is. Az egykori várbörtön múltja és jelene szerves része Veszprém történetének. Némethné Szent-Gály Edit örömét fejezte ki, hogy nemcsak a bíróság története nyerhet feltárást, hanem hozzáadott értékkel gyarapodik a város történeti gyűjteménye.

- A törvényszék épülete 1906-ban nyerte el a jelenlegi formáját, történelmi környezetben helyezkedik el, ez a tény különös felelősséget ró ránk. Bármerre lépünk, rejtett kincseket találhatunk - hangsúlyozta a törvényszék elnöke. Hozzátette: Rejtett kincsek címmel jelent meg a törvényszék kiadványa, amely az 1853-ban épült várbörtön épületének történetét is feldolgozza. A törvényszék nyitott minden olyan kutatásra, amely segít megérteni és megismerni a kapcsolódó
előzményeket.

A várbörtön épületében egykor a bíróság és az ügyészség is helyet kapott, a 20. században kizárólag börtönként funkcionált egészen 2003-ig. Az épület ítélkezési feladatokra alkalmatlanná vált, ezért irattározási célokra használták. A nyitott bíróság program korábban is lehetőséget adott az egykori várbörtön látogatására, de a vagyonkezelő további fejlesztésre törekedett. Ennek eredménye lett a Laczkó Dezső Múzeummal kötött együttműködési keretmegállapodás, és megnyílt a kiállítási tér a mínusz harmadik szinten. Hogy kiderüljön, mit rejtenek a történelmi falak, a törvényszék megbízásából elkezdték a szakemberek a feltárást.

S. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója elmondta, ez az első alkalom, hogy feltárást végezhetnek az egykori várbörtön területén, amely sokáig elzárt volt a szakemberek előtt is. Nagy jelentősége van a munkálatoknak, nemcsak azért, mert különleges helyszínen zajlik, hanem mert az első információkat tudják dokumentálni a terület múltjáról.

- A jelenleg zajló kutatás eredménye, ahogy azt a feltáró régész is kihangsúlyozta, minden bizonnyal egy korábbi, a középkor folyamán itt álló épület maradványa volt. Nagyon jó állapotban maradt ránk, és reméljük, hogy az extrém körülmények között zajló, igen kis felületkutatás lezárása után sikerül az előkerült falszakaszokról valamivel pontosabb információhoz jutni - fogalmazott az igazgató.