A fény és a sötétség harca

A kormánymegbízott szerint kötelességünk, hogy emlékezzünk és igazságosan ítéljünk. A magyarokat nem arra szánta a sors, hogy beolvadjon a kommunista világrendszer egyhangú szürkeségébe. 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt, néhány esetben máig tart. 56 tiszta forradalmát nem a reformkommunisták, nem az értelmiségi elit indította, hanem az utca népe. Az ifjúság felkelt és győzött, Budapesttől Veszprémig, Miskolctól Szegedig.

Nem személyek vagy szervezetek irányították őket, hanem a szabadságvágy és az újra megtalált nemzetközösség tudata.Az ünnepi évben minden városnak kötelessége és feladata, hogy megemlékezzen saját hőseiről és mártírjairól. Veszprémben különösen nagy a felelősségünk, hiszen városunkhoz kötődik a forradalom egyik legtisztább alakjának, Brusznyai Árpádnak az emléke, hangsúlyozta Takács Szabolcs.

Felhívta a figyelmet, hogy emlékezzünk azokra a hősökre is, akiknek a nevét nem őrizte meg az emlékezet: tüntetőkre, nemzetőrökre, lelkes egyetemistákra, akik aktívan részt vettek a harcokban.- Néhány hete az urnákhoz járult az ország. A tét hasonló volt, mint 1956-ban: a nemzet alkotmányos identitásának a védelme – mondta a kormánymegbízott.

– Most a magyarok ismét jelesre vizsgáztak. A népszavazás eredménye bizonyíték arra, hogy a nemzeti értékek, a kereszténység, az európai civilizáció, kultúránk és életformánk megvédhető. Valamikor halni kell a hazáért, valamikor élni és tenni érte. Manapság már nem fegyverekkel, hanem okosan érvelve, közéleti, politikai és kulturális eszközökkel védhetjük szabadságunkat. Európában csak egy erős, önmagát megvédeni képes nemzet tud fennmaradni.

Ma a történelem vértanúságot nem követel, hitet, hűséget, tetteket annál inkább. Porga Gyula polgármester ünnepi köszöntőjében azokra a hősökre emlékezett, akik bátran kiálltak szeretteikért és hazájukért, a mártír forradalmárokra, akik mindannyiunk jobb életéért küzdöttek. A polgármester úgy fogalmazott: hatvan esztendő távolából ragyogja be lelkünket a forradalmi láng, mely 1956. október 23-án gyúlt ki először a lelkekben, majd Budapest utcáit is bevilágította. - 1956 a fény és a sötétség harca volt. Az elnyomás sötét erőivel szemben világosság gyúlt a lelkekben.

1956 forradalmárai nem elszenvedői volt sorsuknak, hanem tevékeny alakítói. A sorsát elszenvedő magyarságból cselekvő magyarság született. A könnyek nemzetéből a hősök nemzetévé vált a magyar. 1956 a lelkek forradalma volt. A rabságban tartott lelkeké, az emberi embereké, akik megkóstolván a szabadság édes ízét, soha többé nem felejtették el. Bár ezt felváltotta a bánat, a magyar nemzet lélekben mindig szabad maradt. Porga Gyula szimbolikusan háláját fejezte ki az '56-hősöknek, virággal és emlékplakettel köszöntötte a megemlékezésen jelenlévő mint egy harminc '56-os hőst.

A rendezvényen közreműködött Veszprém Város Vegyeskara és Kőrösi Csaba színművész. Az ünnepség végén az emlékműnél elhelyezték az emlékezés koszorúit.