Tudják-e, miért ilyen magas a húszemeletes Veszprémben?

Többek között ezekre is fény derült az ingyenes, helyi profi idegenvezetők vezetésével tartott városnézésen. – 1985 óta számos országban emlékeznek meg az idegenvezetők világnapjáról oly módon, hogy február utolsó vasárnapján az idegenvezetők bemutatják városukat az érdeklődőknek. A veszprémi idegenvezetők idén hetedik alkalommal csatlakoznak a kezdeményezéshez – mondta Bérczi Beáta, a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Zrt. ügyvezetője.

A közel száz érdeklődőt egy idősebb és egy fiatalabb idegenvezető kísérte, Czibók Istvánné és Hasprai Katinka minden érdekességre rámutatott egy-egy épülettel kapcsolatban. A séta az Óváros térről indult, majd a várkilátónál ért véget. A kétórás időtartam alatt rengeteg érdekességet megtudhattak a résztvevők az útvonal mentén található épületekről, és némi frissítővel is készültek a szervezők.

A túra során olyan információkat is elrejtettek a meséjükben az idegenvezetők, amik hasznosak voltak a városi totó kitöltéséhez. A megfejtők között természetesen ajándékokat sorsoltak. Bár a nagy érdeklődésre számítottak a szervezők, a vasárnap délelőtt összegyűlt sokaság így is meghaladta várakozásukat, nem is jutott mindenkinek a kérdésekből.

A közönséget inkább az érdekességek kötötték le az épületekkel kapcsolatban, például végre fény derült a Zsuzsi szobor kilétére is. A Korsós lány szobor a polgármesteri hivatal mellett található az Óváros téren, R. Kiss Lenke művész munkája. A Zsuzsi nevet pedig onnan kapta, hogy a szobor avatásánál volt egy lány, aki nagyon hasonlított rá. Meg is kérdezték a művészt, hogy róla mintázta-e, ő pedig azt felelte, hogy még soha életében nem látta. A lány vezetékneve már feledésbe merült, de kitalálható, hogy a keresztneve Zsuzsi volt.

Most már az sem titok, hogy a várbörtönből felfelé lehet csak sikeresen szökni. Bár volt egy delikvens, aki filmbe illő jelenettel próbált szökni, és tulajdonképpen ezzel is védekezett. A cellájában fellelhető összes textíliát összecsomózta, majd az ablakrácson alakított résen szépen elkezdett leereszkedni. Egy járókelő észrevette, és amikor azt firtatta, hogy az elítélt mit csinál éppen, jött is a frappáns válasz. Filmet fognak forgatni, éppen azt próbálja ki, hogy életszerű-e a jelenet! A járókelő megörült, hogy híres lesz Veszprém, ha idejönnek forgatni, de az elítéltet elkapták. Egyetlenegy embernek sikerült megszöknie, ő nem leereszkedett a sziklán, épp ellenkezőleg, felfelé szökött. Kimászott a vár utcája felé néző ablakon, ahol már várta egy segítője polgári ruhával, átöltözött, és mintha mi sem történt volna, elsétált. Azóta sem került vissza a börtönbe.

A várkút építésének pontos ideje nem ismert, de az biztos, hogy elsőre nem sikerült jól. Az 1565-ös tűzvész idején egy faépítmény volt a kút felett, és az kezdett el égni. Mivel nem fértek oda magához a kúthoz, hogy onnan aztán eloltsák a tüzet, a gyengébbek üljenek le, 2500 vödör misebort használtak az oltáshoz.

A húszemeletest pedig azért kellett építeni a szocializmusban, hogy magasabb legyen a várdombra épült ferences templom tornyának tetejénél. Összességében nagyon érdekes túra volt, és a hűvösebb idő sem zavarta a résztvevőket. Hiszen Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak.