2015.02.18. 11:57
A kőbánya eltartja a falut - A megyeszéli Uzsa húsz éve önálló és folyamatosan fejlődő település
Uzsa - A megye határán fekvő 352 lakosú kistelepülés leginkább bazaltbányájáról ismert. Amellett húsz éve önálló község.
A 84-es főúttól a falu, az erdő felé haladva a csonkolt hegyoldal képe adja az alacsony bányászházak hátterét. Mind lakott, takaros kis épület, többet mostanában újítottak fel. Szántói Imre polgármester szerint a falu ma is a bányából él.
- A negyven milliós költségvetésből tízet fejlesztésre fordíthatunk. A bánya háromszor ennyi bevételt hoz és munkát is ad. Bazaltból készülő jó utakra szükség lesz eztán is, úgyhogy a következő években valószínűleg nem lesz anyagi gondunk – mondja a polgármester a szépen felújított tágas hivatalban. Szántói Imrének az őszi választáson újra bizalmat szavaztak. Korábban hét éven át állt a falu élén.
A bazaltbányából származó gépi kovácsoló kalapács a kultúrház előtti teret diszíti - mondja Szántói Imre polgármester Fotók: a szerző
- Akkoriban sikerült elérnünk, hogy különváljunk Lesenceistvándtól – veszi elő a köztársasági elnöktől kapott értesítést. Nagy szó volt a községi cím elérése akkor. Azóta számos eredményt elértek, de még van tennivaló.
- A faluközpontban ideje rendbe tenni a buszfordulót és a mellette levő utcát, parkot. Szeretnénk, ha újra padok állnának itt, működne a szökőkút – mutatja az egykori látványosság helyét Szántói Imre. A füves terület rendezett ugyan, de tényleg üres kissé, pedig remekül alkalmas például arra, hogy közösségi programoknak adjon helyet. Ahogy távolabb a kultúrház előtti tér szintén.
Szántói Imre polgármester szeretné, ha a régi szökőkút helyére új kerülne hamarosan
- Leburkoljuk majd egészen az új játszótérig és a kalapácsig – magyarázza a polgármester. Érdeklődésemet látva közelebbről is megmutatja az egykori hatalmas gépi kovácsoló kalapácsot, amely a bányából kikerülve ma már különleges térelem. Afféle szabadtéri szobor. A kultúrházat a bányától örökölte a falu. Csak a nagyterme is van vagy százötven négyzetméter alapterületű. Valamikor komoly színházi előadások voltak itt, de most sincs kevésbé kihasználva a ház.
Kamarásné Kővári Ildikó házigondozó naponta kilenc idős lakost lát el
A nyugdíjasoknak van hol összejönniük, a konyhában főznek még az istvándiaknak is. Éttermük van, a klubszobát pedig a fiatalok kedvére alakították át és szerelték fel. Korszerűsítették a fűtést, bebútorozták a helyiséget, hogy erősítsék a közösséget – tudom meg, miközben átmegyünk a hatalmas előcsarnokon. Két pingpongasztalt helyeztek el itt, a klubszobában pedig a nagy képernyős televízió előtt szívesen moziznak a fiatalok. Zavaczki Péter éppen a könyvtárból jön át tévézni.
Zavaczki Péter örül, hogy a fiatalok klubszobát kaptak a kultúrházban
- Mióta elkészült a klub, gyakrabban látogatom a kultúrházat. Kellemes hely lett, örülünk neki – mondja Péter. Az utcán a kora délutáni napsütésben az egyik házi gondozóval, Kamarásné Kővári Ildikóval futunk össze, éppen ebédhordásból igyekszik haza, vele tartunk.
- Kilenc időset látok el napi nyolc órában. A reggeli mosdatástól a gyógyszer feliratáson át a bevásárlásig sok féle feladatunk van, de én örömmel végzem ezt a munkát. Akár havat is lapátolunk az időseknek. Nem mondom, sok türelem, odafigyelés kell, és csakis a családdal együttműködve dolgozhatunk eredményesen. Egy kistelepülésen mindenki ismer mindenkit, családias a hangulat, jó itt lakni – mondja mosolyogva Ildikó és a meleg lakásba invitál bennünket. Közben kiderül, hogy a zalahalápi parketta gyári állását harminc év munkaviszony után adta fel a házi gondozásért. Segítőkészségéről ismerik a faluban a fiatalabbak is, örül, ha hasznosnak érezheti magát. Férje, Gyula arról panaszkodik, hogy nagy a zaj a faluban a motokrossz pálya miatt.
A motokrossz pálya hangja zavarja a település lakóit
- A bánya is hangos, de annak a monoton zaját meg lehet szokni. Ráadásul hétvégén ott nem dolgoznak, csendes lehetne Uzsa. Csakhogy a motorosok, autósok itt zajonganak a falu szélén hétvégén és hétköznap egyaránt. Tetszik hallani? Most sincs csend, pedig a hó még alig olvad el – mondja Gyula. Valóban, a lakásban csukott ajtó mögött is hallható, ahogy felbőgnek a motorok. Pedig innen vagy egy kilométernyire vannak.
- Nem lenne velük semmi bajunk, ha nem a falu szélén zajonganának. Külföldön a lakott területekhez ilyen közel nem alakítanak ki hasonló pályát – mondja a polgármester, aki évek óta harcol a falu csendjéért. Állítja, hogy nem nyugszik, amíg törvényes úton meg nem szünteti a zaj forrását. Eddig nem járt eredménnyel, de nem hagyja annyiban – mondja búcsúzóul.