Hegyen, völgyben, Bakonyalján

Amikor a bakonyaljai völgybe érkeztem, az éji harmattól még hamvas volt a fű, ám a játékos kedvű napsugár már behasalt a dombok közé, s fényének erejével csiklandozni kezdte a fák lombja alatt surranó Csinger-patak vizének fodrait. A természet zöld szőnyegében a víz és a fény fogócskát játszott. Ahogy a víznek csillogása a nagy cserfa lombjainak árnyékába ért, hová a fény a vizet nem követhette, a köveken a víz huncutosan kacagni kezdett. A völgyben egyébként nagy volt a csend, néha egy-egy autó surrant el mellettem.

A felújított régi házak a szemnek is gyönyörűek

A hegyoldal magasán nemzeti trikolóros szalaggal díszített kopjafa árnyékában a nagy vadász, utazó, író, e tájnak szerelmese, Molnár Gábor, messzi útjainak végén, nagyszülei földjébe rejtőzködve örök, Sötét éjbe zuhanva pihen. A temetőkert némaságában csak a madarak daloltak, a fák lombjai bólogattak, míg fejet hajtottam a csingervölgyi ősök, az egykor volt bányászok emléke előtt.

Pompás színekben nyílnak az íriszek a közösségi ház előtt

Azután elindultam a jobb sorsra érdemes, hepehupás, foltozott főúton, a málló, töredezett, soványka, szakaszosan kiépített alig-járdán Börköskút felé, hogy vallassam az épületeket. A Kriptongyárat, a Kiserőművet, a bányászok lakta házakat, kultúrházat, a vasúti szárnyvonalat, Anna néni kocsmájának emlékét, az orvosi rendelőt, a súlyfürdőt, strandfürdőt, mozit, iskolát, melyben tanítottak, eskettek és igét hirdettek, azt is, ahol vájárokat képeztek.

A kápolna tornyának órája is mutatja, hogy a völgyben nem állt meg az idő

Emlékké sűrűsödtek a bányák mélyén dolgozó maszatos képű bányászok, és a bányásznapok vidám hangulata, a harmonikás esték, s Rem bácsi szánkózó disznajáról, forgácsfánkos huncutságokról szóló történetek is, melyeket Tomózer Jóska még éltében szedett csokorba a Csingervölgy története, csingervölgyi történetek című könyvében, sokak örömére.

Az Csingervölgyért Egyesület állította emlékmű az Ármin akna bányászainak tiszteletére

Jó volt látni, érzékelni azonban a megújulás valóságos jeleit, emlékparkok, közösségi terek létrejöttét. Aszfaltburkolatot kapott a Molnár Gábor parkerdőhöz vezető Köves-árok útja. A Bányászati Múzeum és Kőzettár is korszerűsödött. Végre megújult lépcső vezet az iskolához, új híd készült a temető alatt, közösségi ház létesült. Tökfesztiválra csalogatják ősszel a város apraját-nagyját, s imádkozhatnak a Boldog Károly-kápolnában, ami a völgy lakóinak összefogását hirdeti. A kápolna tornyának órája jár, jelzi, hogy ebben a völgyben sem állt meg teljesen az idő. Csingervölgy lakói, lokálpatriótái szeretnék, hogy ez a szépséges völgy a régebbi fényében élhessen, a főút aszfaltburkolatot kapjon, kerékpárutat, s azt is, hogy az emlékparkjukba általuk ültetett életfák nagyra nőjenek, sokasodjanak, ligetet alkossanak, hogy a szép Háromvölgy területe Ajka város turistacsalogató ékességévé váljon.