Újra kinyitott a jáki templom

A belső restaurálást és a régészeti munkát vezető szakemberek több érdekességről számoltak be a két éven át tartó felújítás kapcsán. Magyarország kormánya 2 milliárd forintot adott a jáki templom felújítására, így az elmúlt két esztendőben komoly munkát végezhettek a szakemberek a román stílusú építészet szimbolikus épületénél. A kihívás nagy volt, hiszen utoljára a 19–20. század fordulóján foglalkoztak komolyabban a templommal, akkor Schulek Frigyes tervei alapján az eredeti állapot visszaállítására törekedtek. Akkor a kor műemléki elveinek megfelelően indokolatlanul is jelentős átépítéseket végeztek, nem mindig törekedve az eredeti részek megóvására. 

A templombelső régészeti feltárására ez idáig várni kellett, hiszen korábban nem kutatták konkrétan ezt a területet. A sajtótájékoztatón Sarkadi Márton, a projekt építészeti vezetője azt hangsúlyozta, hogy a belső restaurálással végeztek ugyan, de még lesz munka: a templom homlokzata még ad feladatot a szakembereknek, ezek közül a leglényegesebb a nyugati kapu felújítása lesz. Ezt követi majd a templomkert rendezése, majd a templomtól nyugatra elhelyezkedő telken – az egykori apáti ház területén – felépítik a látogatóközpontot, amelyben izgalmas kiállítások kapnak helyet. – A templombelső teljesen megújult az elmúlt két évben, amelyet régészeti feltárás is kísért. Falkutatást is végeztünk, ennek nyomán nagyon sok új információval lettünk gazdagabbak a templom építéstörténetét illetően – mondta elöljáróban Sarkadi Márton. A restaurálás eredményeként a templombelsőben megmaradt 13. századi freskók megszabadultak a koszrétegtől és a 20. század folyamán készített átfestésektől, kiegészítésektől. Most már világosabban látható, mi eredeti a képekből. Előbukkant olyan előrajzolás is, amely a falkép készítése közbeni módosítást dokumentálja. A természettudományos vizsgálatok, vagyis a festékpigmentek meghatározása megerősítette a képek stílusa alapján alkotott feltételezést, amely szerint a déli toronyalj képeit más festő készítette, mint a főapszisban a névadó, Szent György ábrázolását. Előbbi valószínűleg a Ják nemzetség tagjait mutatja, utóbbi kép a Kárpát-medencében abból a szempontból egyedülálló, hogy nincsen több 13. századi festett oltárkép, amely valamely templom építésének, felszentelésének időszakából maradt volna fenn. 

A templombelsőben folytatott restaurálási munkának jelentős eredménye, hogy a festésmaradványok konzerválását is megoldották. Hogy a továbbiakban megakadályozzák a talajnedvességből eredő károkat, szigetelést is végeztek, ehhez szükség volt a 20. század elején lerakott padló felszedésére. Emellett egyéb műszaki és funkcionális szempontból szükséges munkák megvalósítására is sor került. Dr. Pap Ildikó ásatásvezető régész a Szent György-templom építését megelőző időszakról, a 11–12. századról beszélt. – A legjelentősebb felfedezésünk egy kora Árpád-kori templom alapjainak megtalálása volt. Részletekben leltünk rá, de sikerült rekonstruálnunk az alaprajzát. Ez egy egyhajós, egyenes szentélyzáródású, 13 méter hosszú egyházi épület volt, amely Ják település első plébániatemploma lehetett. Az épület mellé temetkeztek az itt élők már a 11. században is. Ennek Ják történetén túlmutató jelentősége abban áll, hogy a történelmi Vas megye területén viszonylag kevés kora Árpád-kori templomot ismerünk, mindössze 26 datálható erre az időszakra. Ezek között csak hat olyan van, amelyben régészeti kutatás zajlott, a legátfogóbb itt, Jákon – mondta a szakember. 

A templombelsőben öszszesen 123 temetkezést tártak fel, a templomdombon pedig 1377-et, ez a Nyugat-Dunántúl legnagyobb Árpád- és késő középkori temetője jelenleg. Elhangzott a tájékoztatón az is, hogy a dr. Tóth Gábor által elvégzett antropológiai vizsgálatok majdnem százszázalékosan bizonyítják, hogy a régészeti feltárás során megtalálták az alapító, Jáki Nagy Márton igényesen megépített téglasírját. – Tudjuk, hogy a sírban egy 182 centiméter testmagasságú férfi nyugodott, aki az ötvenes évei közepén hunyt el.Ez összevág a korabeli írott forrásokkal, így jogosan feltételezhetjük, hogy a néhai zalai és vasvári ispán sírjára bukkantunk rá, ami szintén komoly eredménye a régészeti munkának. Április 20-ától a nagyközönség is látogathatja a templomot.