A puszta jelképei a gémeskutak, amikhez babonák is kapcsolódtak

Magán az 1700 négyzetkilométer területű tájegységen a Hajdúság és a Tisza folyó között három megye osztozik, a gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyárromantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje.

Ha igazán meleg nyári napon érkezünk, már-már tikkadt szöcskenyájakat is találhatunk, ahogy Arany János írta a Toldi első énekében, viszont a látogatók meghűsölhetnek a látogatóközpontban, illetve a szomszédos Hortobágy csárdában, ahol természetesen szürkemarha-húsból készül a hortobágyi húsos palacsinta.

A Hortobágy leghíresebb állatai a szürke marha, a rackajuh, a mangalica sertés és a nóniusz ló. Emellett színes madárvilága is egyedülálló, mintegy 340 fajt regisztráltak.

A Hortobágy talán legismertebb jelképe a Hortobágy folyó fölött ívelő, a világörökség részét képező Kilenclyukú híd, mely egy 1697-ben épített régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között. Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi és marhahajtó út volt évszázadokon keresztül. A település legnagyobb rendezvénye minden évben az augusztus 20-i hídi vásár, ahol hagyományos kézműves mesterségek képviselői jelennek meg portékáikkal. A Kilenclyukú híd nemcsak felülről vagy távolabbról tekinthető meg, hanem alulról is, a folyó partjáról. A 167,3 méter hosszú híd ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén a tanösvények és bemutatóterületek látogatása feltételekhez kötött. Lehetőség van túrákon részt venni lovon, szekéren, kerékpáron, gyalog, avagy csónakkal a folyón, vannak területek, ahol önállóan, míg máshol vezetővel. A szakvezetett programok az egyes területek gazdag élővilágát, egy-egy jellegzetes növény- vagy állatfaját, a természeti táj szépségét mutatják be. A látogatóközpontban több kiállítás is megtekinthető például a terület történetéről, a madárvilágról, illetve további helyszíneken is várják érdekességekkel a látogatókat.

A régi csárdából kialakított Pásztormúzeum a pusztai legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztoréletet mutatja be, van vadaspark, kisvasutas túra halastavi környezetben és állatsimogató is.

A Hortobágy jellegzetességei még a csárdák, amik a török kiűzése után növekvő közbiztonsággal, a nagy határú mezővárosok és falvak között húzódó forgalmas utak mentén épültek. A Hortobágyon ilyen ősi útvonal volt a Só-út, amelyen a máramarosi sóbányákból tutajon szállított sót vitték a középkorban a felső-tiszántúli vidék ellátására a tiszafüredi révtől. Ennek állomásai a Patkós, a Meggyes, a Nagyhortobágy, a Kadarcsi és Látóképi csárdák voltak. A Meggyes és a Kadarcsi csárda ma kiállítóhelyként működik.