Gyula a történelem, a kultúra, továbbá a kolbász és a pálinka városa

Kevés hazai településnek van annyi jelzője, mint Gyulának: a vizek, a történelem és a kultúra, a fesztiválok, a virágok, a kolbász és a pálinka városa. Sokan Erdély kapujának is nevezik, mivel forgalmas határ­átkelőhely, de az is jellemző, hogy az ország legmélyebben fekvő települése, a tengerszintnél mindössze 88 méterrel magasabb Körös menti síkon, a Fehér-Körös partján található. Ahogy a városba érkezünk, rögtön érezzük a hamisítatlan alföldi kisvárosi hangulatot, ami a rengeteg parknak és műemléknek, az ódon utcácskáknak és a virágos, árnyas tereknek köszönhető. Ugyanakkor a fürdő és a kulturális élet egészen különleges pezsgéssel tölti fel ezt a nyugodt, békés atmoszférát.

Így szinte mindegy is, hogy az év melyik időszakában érkezünk az egyébként több ezer éves múlttal rendelkező városba. Furcsa érzés, hogy ezen a helyen már ötezer évvel ezelőtt is emberek éltek. A mai városképet meghatározó történelmi emlékek azonban főként az elmúlt évezredből maradtak fenn. Ezek közé tartozik a város jelképe, a több mint 600 éves gyulai vár, amely Közép- és Kelet-Európa egyetlen épen maradt gótikus, sík vidéki téglavára.

A négycsillagos Gyulai Várfürdő gyógyvize pedig minden bajt enyhít, a strand- és a gyógyfürdő pedig szórakozásra, kényeztetésre, ellazulásra ugyanúgy alkalmas, mint az aktív pihenésre, úszásra és egyéb, vízi sportokra. A gyógyfürdőt évente egy millióan látogatják, a vonzerőhöz a 19 medencén és a változatos wellness-szolgáltatásokon kívül bizonyára az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros meseszép parkja, egyedi növényvilága is hozzájárul.

Ha a városkában sétálgatunk, több templom is belépésre szólít. Az egyik legszebb a román-ortodox Szent Miklós-templom, melyet először a török uralom idején kezdtek el építeni, de a mai kialakítása – barokk stílus, klasszicista elemekkel párosítva – az 1800-as évek elejéről származik. Ugyancsak szép a belvárosi római katolikus templom.

Sétánk során számos műemléki, védett épülettel találkozhatunk, ezek között talán a legnépszerűbb az 1840-ben megnyílt Százéves Cukrászda, amelynek copfstílusú épületében 150 éves biedermeier berendezést őriznek. A cukrászda egyrészt múzeumként funkcionál, de a múlt századi hangulatot árasztó falak között ma is isteni bonbonokat és kávét kóstolhatunk.

Gyula a kulináris élményekre vágyóknak egyébként sem okoz csalódást, a híres gyulai kolbász és a nemes kézműves pálinkák évente megrendezett fesztiválja ezt garantálja, de a helyi gasztronómia jellegzetességeinek és különlegességeinek megkóstolása az év bármely szakában lehetséges.