A Pannon-tenger múzeuma

„Miskolc és a kultúra nem létezhetnek egymás nélkül” – hangoztatta az ünnepélyes megnyitón Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy óriási szenzációt jelentettek a Borsod megyei Bükkábrányban 2007-ben megtalált mocsárciprusok. Felidézte, hogy a famatuzsálemek elhelyezése komoly munkát jelentett és széles körű összefogást igényelt. A Pannon-tenger múzeumban, amely egy új épületszárnyban kapott helyet, a 7,6 millió éves bükkábrányi mocsárciprusok mellett a Kárpát-medence (Pannon-medence) kialakulását, a rudabányai ősmajomhoz kapcsolódó kutatásokat és a Kárpátok ásványait mutatják be.

A 435 millió forintos beruházás az Új Széchenyi-terv keretében valósult meg. A Pannon-tenger múzeumával „huszonegyedik századi turistalátványosság született, amely nemcsak tanít és szórakoztat, de követendő példát is ad, ugyanakkor bővíti a miskolci és a regionális kulturális palettát” – fűzte hozzá az államtitkár.

A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora című kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeumban (Mti-fotó: Vajda János)

Halász János kitért arra is, hogy a Herman Ottó Múzeum megújulása a kulturális intézményrendszer átfogó átalakításának sikerét igazolja. Tekintettel a közgyűjteményben zajló, magas színvonalú szakmai munkára, a múzeum állami támogatása jövőre 12 millió forinttal nő. Az államtitkár megjegyezte, hogy ez a munka csak most kezdődött, épp megnyitották az új tárlatot, máris a következő lehetőséget tervezik az intézményben. Bejelentette, hogy a jövő évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma 14 millió forintos múzeumszakmai támogatásának köszönhetően az intézmény újabb, interaktív, közönségbarát kiállítás megvalósítására készül, amellyel a magyar honfoglalás korának a térséghez kapcsolódó leleteit mutatja be.