Lillafüred - Hegyek és völgyek között

A település voltaképpen Miskolc része, ám a Szinva patak völgyében mégis egészen más világba csöppenünk, távol kerülhetünk a nagyváros zajától, nyüzsgésétől... Hegyek, erdő, friss levegő és a jókora Hámori-tó a Garadna és a Szinva patakok találkozásánál: mindez Lillafüredet igazi pihenőhellyé varázsolja. A település nevét sokan tévesen egy l-el ejtik, holott a Lilla keresztnévből fakad: állítólag ugyanis gróf Bethlen András a feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet. A legnagyobb, legszebb szálloda megépítésének ötlete is Bethlen Andrástól származik, akit első látogatásakor elbűvölt a táj szépsége. A híres szálloda végül az első világháború után épült fel, gróf Bethlen István kormányzósága alatt, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.

A diósgyőri várat mindenképpen érdemes felkeresni, ráadásul kisvonattal is megközelíthető.(Fotó: Gábor Gina)

Persze, nem kell a Palota-szállóban laknunk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, ám a szálló környékét érdemes felfedeznünk. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetejére épült, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt, teraszos sétányrendszert. Itt találjuk hazánk legnagyobb vízesését, amit a szálló építésekor alakítottak ki: a víz húsz méter magasról zúdul a mélybe. Lenyűgöző látvány... De a kertben kapott helyet József Attila szobra is, amit születésének 100. évfordulójára készített Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész. A költő elgondolkodva, befelé fordulva áll a teraszos kialakítású függőkert kőpárkányára támaszkodva, mögötte a szálló magasodik, balról a Szinva patak vízesése látszik: József Attila itt, Lillafüreden írta az Ódát. A költő az 1933-as írótalálkozón ismerkedett meg Marton Mártával, akire azonban akkor sem a költemény, sem írója nem volt túl nagy hatással. Holott az Óda a magyar irodalom legszebb szerelmes verse. A kiránduló irodalombarát József Attila mellé léphet, megsimogathatja kedvenc költője arcát, és gyönyörű verssorait is olvashatja. Varga Éva kompozíciójának különlegessége ugyanis, hogy a költő mellett, a párkányra vetődő női árnyék az Óda soraiból rajzolódik ki.

A diósgyőri várat mindenképpen érdemes felkeresni, ráadásul kisvonattal is megközelíthető.(Fotó: Gábor Gina)

A hegy természeti kincseit is fedezzük fel, a Palotaszállótól nem messze lévő barlangok mindegyikének van valami jellegzetessége. Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság. Az István-barlang pedig a környék legnagyobb cseppkőbarlangja. A túrához nyáron is vigyünk magukkal pulóvert: egy efféle sétán nem csak a csipkeszerű, különös formájú képződményekben gyönyörködhetünk, közben légutaink is tisztulnak. Nem véletlen, hogy a barlang egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak...

Könnyen rátalálunk az utolsó polihisztorként számon tartott Herman Ottó egykori nyaralójára is, amit ő Pele-laknak nevezett. Az idős tudós az 1900-as évek első évtizedében itt töltötte a nyarakat, és tudományos munkáinak jelentős részét is itt írta. Az emlékház állandó tárlatán láthatjuk a Pele-lak eredeti bútorait, a polihisztor kéziratait, személyes tárgyait. Egy másik teremben tudományos tevékenységét mutatják be, kéziratokkal, tárgyi emlékekkel, diorámával...

Lillafüred központjában, hatalmas sétány kanyarog, a parkban jólesik a fák között, a padokon ejtőzni. A központban rengeteg jóféle étkezdét találunk, ahol a gyomor örömeinek hódolhatunk. Figyelem, halkedvelők előnyben: a környék híres a pisztrángtenyésztésről... Nos, a Garadna völgyében található pisztrángtelepre is ellátogathatunk. Nem is kell ehhez kocsiba ülnünk, hiszen a Lillafüredi Állami Erdei Vasút kisvonatai menetrendszerűen járnak.

A kisvonatról az ország egyik legszebb táját láthatjuk: meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet az út, kedvtelve bámulhatjuk a bükkfákkal borított meredek hegyoldalt és a völgyben iramló sebes patakot egyaránt.

A vasutat eredetileg az erdészet építette, az 1920-as évektől teherszállításra szolgált, ma viszont a turisták zakatolnak vele hegyen- völgyön át. A kisvonattal sokféle látványossághoz eljutottunk: ezzel utaztunk felfedezni a diósgyőri várat, de a vonat megáll a kohótörténeti múzeumnál is, igazi csoda vele a közlekedés.

A kisvasútról a pisztrángtelepeknél leszállva a látogatók nemcsak azt láthatják, miként tenyésztik nagy mennyiségben a sebespisztrángot, de természetesen frissen sült halat is falatozhatnak. A kisvasút garadnai végállomásáról pompás túrákat lehet tenni.