Irány a medveszafari!

A turisztikai szolgáltatók örülnének, ha Magyarországról egyre több turista fedezné fel más értékeiket is, derült ki a beszélgetésekből. A Gyilkos-tavat, Békás-szorost is magukénak tudó gyergyógyentmiklósiak például Erdély kalandfővárosaként szeretnének több napra megszálló vendégeket magukhoz csábítani. Ehhez kicsit átértelmezték a régi székely mondást, ami szerint az asszony nem ember, a sör nem ital, a medve nem játék. Az eleje maradt, de a medvéről kicsit változott az álláspontjuk. Ha játszani nem is akarnak a Gyergyói-havasokban élő macikkal, látványosságként bevonnák őket a programba.
 
- Hét-nyolc fős csapatokban autós-gyalogos medveszafarira visszük a turistákat. Szerencsés esetben több macit és más állatokat is láthatunk. Persze, biztonságos körülmények között, hiszen a medve nem játék - utal nevetve a szólásra Szász Tünde, a Gyergyószentmiklósért Turisztikai Egyesület munkatársa. A medveszafari csak egy lehetőség. Barlangtúrákat vezetnek például az 1568 méteres Sípos-kő tömbjében található Súgó-barlangba, lovastúrákat indítanak a Kovácspéter nevezetű csángó településre az Olt folyó forrásához, sziklamászást, hozzá oktatást és más ökoturisztikai kirándulásokat is szerveznek.

 
A Gyergyószentmiklóstól 40 kilométerre északra lévő Borszék az OsztrákMagyar Monarchia idején az egyik legkedveltebb üdülőhely volt a vérkeringési problémákat, érbetegségeket gyógyító szénsavas forrásai, mofettái miatt.

A patinás nevű, alig háromezer lakosú erdélyi városka most szeretne régi helyére visszakerülni a turisztikai célpontok között. 
 
- Bőven van megfelelő szálláshelyünk, a Tündérkert nevű részen három olyan népi fürdő működik, amit bárki használhat. Az idei év végén indul az a hatalmas gyógyászati és wellnessközpont, ami a román turisztikai minisztérium támogatásával épül. Új sípályáinkkal is egy év alatt felverekedtük magunkat a forgalom nagysága alapján Romániában a harmadik helyre - sorolja büszkén a lehetőségeket Bara Márton, a Borszéki Vendégváró Szövetség elnöke, egyben a Muskátli panzió működtetője.
 
Azt mondja, jelenleg a vendégeik többsége román, sokan jönnek Ukrajnából és Moldáviából is. Magyarországról elsősorban szezonálisan érkeznek hozzájuk a turisták a csíksomlyói búcsú idején és a nyári főszezonban. Szeretnék,  ha a románokhoz  hasonlóan  mi is egész évben megtalálnánk őket.

Útépítés, fürdő- és sípályafejlesztések

Erdélyben a rendszerváltás utáni időszakot elsősorban jellemző magyar magyar turizmus mára jelentősen átalakult. A keleti megyék egyes településein a forgalom meghatározó részét ma már a román vendégek adják, akik immár  szívesen nyaralnak, kirándulnak akár magyar többségű településeken is, ha megfelelő szolgáltatásokat kapnak, és kommunikálni tudnak a vendéglátókkal. A forgalom növekedését segítik az útépítések, a fürdő-, sípálya és más attrakciófejlesztések, a szolgáltatások javuló színvonala.