Tudomány

2015.06.08. 13:57

Burucs Zoltán: A Kárpát-medence megvédhető a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaitól

Veszprém - Nem magával az üvegházhatással van baj, ahogy azt gyakran sugalmazzák, hanem az emberi szennyező tevékenységekkel, melyek felborítják az eredeti gázösszetételt, ezzel felfokozzák az eredeti üvegházhatást – tudtuk meg dr. Burucs Zoltántól, a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológiai és Vízgazdálkodási Tanszékének docensétől.

Szám Dorottya

Éghajlatváltozásról szóló cikksorozatunk következő részében dr. Burucs Zoltánnal beszélgettünk a víz természeti körforgása és az üvegházhatás kapcsolatáról, valamint az öntözés alapvető szerepéről.

Az üvegházhatás természetes jelenség, amely alapjában véve áldás a földi ökoszisztémák számára. Gondoskodik a szélsőséges hőmérsékletek tompításáról és éppen a Föld felszín közeli légrétegében tartja fent a legkedvezőbb hő viszonyokat, ahol az életközösségek zöme tartózkodik. Nem magával az üvegházhatással van tehát a baj, ahogy azt gyakran sugalmazzák.

Sajnos hivatalos körökben gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a vízpára is üvegházhatású gáz, amely képes bizonyos szabályozó funkciót betölteni az üvegházhatás tompításában. Vegyünk egy olyan térséget, mint hazánk területe, amely bővelkedik vízfolyásokban, ráadásul ezek vízhozamához hozzáadódik az itt helyben lehullott nem kevés csapadék összege is. Mint azt egy korábbi cikk szerzője hangsúlyozta, több víz folyik ki az országból, mint amennyi a vízfolyásokon érkezik, vagyis hazánk saját területének kiszárításra rendezkedett be, lecsapoló rendszereink dominanciája alapján.

Dr. Burucs Zoltán

A klímaváltozás ellen egy ilyen adottságokkal rendelkező zárt medencében nagyon hatékonyan lehetne küzdeni. Minden lehető módon meg kellene növelni a kipárolgó víz mennyiségét, ezzel érzékelhetővé válna annak hűtő hatása, valamint több helyi zápor-zivatar keletkezne, miáltal több csapadékhoz jutna a vegetáció és a mezőgazdaság.

A kipárolgás növelésére számos megoldás kínálkozik, melyek azonban erőteljesebb állami szerepvállalást feltételeznek. Növelni szükséges a nyílt tófelületek és vizes élőhelyek nagyságát, hiszen a tavak összterülete alig haladja meg az ország területének egy százalékát. Növelni kellene az erdőterületek nagyságát is, hisz az erdők kiváló vízgazdálkodók, jelentősen befolyásolják adott térség klímáját, kedvezően hatnak a sokat emlegetett biodiverzitásra, sőt a megszüntetett előző művelési ág esetleges talajeróziós problémáit is megoldják.

Nem utolsósorban az öntözött területek részarányának növelésére lenne szükség. Elsősorban energiatakarékos felületi öntözést kellene megvalósítani, ahol csak lehet. Az állam minden lehető módon segítse az öntözést (beruházás, kedvezményes öntözővíz és –rendszerek, olcsó áram), hisz többféle nemzetstratégiai cél elérésének is ez a kulcsa.

Fenti lépésekkel a Kárpát-medence megvédhető lenne a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaitól, nagyobb turisztikai vonzerőt gyakorolna, és a jelenleginél jelentősebb élelmiszer exportra lenne képes, mindezek mellett felszíni és felszín alatti vízkészleteink biztonsága is fokozódna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!