Visszhang a Holdról

Bay Zoltán harminc tudóstársával 1943-ban kezdte el a radarkészülékek kifejlesztését egy budapesti titkos kutatólaboratóriumban. Megfelelő eszközök hiányában, a hazai lokátor-gyártás újrakezdése nehezen indult be, az akadémikus és munkatársai ennek ellenére olyan készüléket alkottak, amellyel 1946. február 6-án sikeresen megmérték a Föld–Hold távolságot. Bay Zoltán érdeme az is, hogy megteremtette a radarcsillagászat tudományát. A Laczkó Dezső Múzeumban nyílt „70 éves visszhang a holdról – Bay Zoltán emlékére” című kamarakiállítás tisztelgés a kimagaslóan jelentős nemzetközi tudományos eredményt elért magyar-amerikai tudós életműve előtt, emellett célja, hogy bemutassa az MH 54. Veszprém Radarezredet. A tárlat anyaga, makettek és leírások ezidáig a nagyközönség számára kevésbé voltak hozzáférhetőek. A kiállítás bemutatja a radarok és a rádiótechnika fejlődését a radartölcsérektől a modern eszközökig.

A kiállítás bemutatja a radarok és a rádiótechnika fejlődését a radartölcsérektől a modern eszközökig
Fotó: Balogh Ákos

S. dr. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója a megnyitón kiemelte, a múzeum törekvése többek között a kiváló magyar tudósok munkásságának bemutatása. A radarkísérletek eredményeit elsősorban a katonai célú alkalmazásként ismerik a legtöbben, azonban a mikrohullámú készülékeket is ennek a technológiának köszönhetjük.

A kiállítás kurátora Piros György újságíró, akinek a személyes gyűjteményéből is láthatóak tárgyak. A tárlat továbbá az MH 54. Veszprém Radarezred kiállítási anyagát mutatja be.

A megnyitón Kurucz István, nyugállományú ezredes, valamint Vörös Zoltán alezredes, az MH 54. Veszprém Radarezred parancsnok-helyettese méltatta a kiállítást és Bay Zoltán munkásságát, szaktárlatvezetést tartott Kurucz István.