Nem csak mozgásforma, életstílus is - Először tartottak Nemzetközi Jóga Napot

A jóga nem csak mozgásforma, hanem egy életstílus is. A jóga szó maga azt jelenti, összekapcsolódni, s ez az összekapcsolódás, ez a lelki élmény teszi a jógát egyszerre spirituális, szakrális úttá és igazi élménnyé.

Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben június 21-ét Nemzetközi Jóga Napnak nyilvánította. Így ezen a napon a világ minden országában, így Magyarországon is a jóga kerül a figyelem középpontjába.

A közismert hatha-jóga pozitúráinak gyakorlása mellett egyre nagyobb figyelmet kap a a jóga eredeti formája, a bhakti-jóga is, ami az odaadás és istenszeretet jógája és amely így összekapcsolja a jógikus életvitelt az ősi India vallási tradícióival – vallják a Nemzetközi Jóga Nap szervezői is.

A jóga nem elméleti, hanem egy megfigyelésen alapuló tapasztalati rendszer. Nyugatra egészségügyi jótékony hatása miatt került, míg keleten szellemi, lelki út maradt. Célja: a testi, lelki, szellemi egészség elérése, az önmegismerés és a fokozottabb koncentráció elérése. Utóbbi hatása miatt ajánlják gyermekeknek is. Mivel ez a mozgásrendszer a természetben alakult ki, a gyakorlatai is természetesek és egyszerűek. – mesélte Huszár Veronika, aki a Helyőrségi sporttelepen tartott gyermekjóga foglalkozást a Nemzetközi Jóga Napon.

– Állatutánzó mozgáselemek képezik az alapját, erre épül ezen elemek sorozata és nehezített verziói. Megkülönböztetünk babajógát, ovijógát, sulijógát és tinijógát. Az órán az oktató versel, dalol, mondókázik folyamatosan, közben a helyes mozgást irányítja. A gyermekjóga foglalkozások középpontjában a mozgás áll, ugyanakkor minden pillanatát átszövi a játékosság és a mese.

A kisgyermek értékrendjét a mese alakítja, így nagy hangsúlyt fektetünk az adott óra mesekeretére. Külső szemlélőként egy drámajátékot figyelhetünk meg, jelmezek nélkül, ám tudatos mozgáselemekkel, teljes átéléssel kivitelezve: mozgás, játék, mese alkalmazása egy időben, 45 percen keresztül.

A mai gyermekek életmódja többnyire mozgásszegény (tv, számítógép, telefonos játékok, mindenféle játékkal telerakott gyermekszobák). A szülők nagy része sokat dolgozik, így kevesebb figyelem, gondoskodás, szeretet jut a gyermekre. Kevés a testvérek száma, ritkább a nagyszülők jelenléte. Ennek az életmódnak köszönhetően sok gyermek magatartása, figyelme, mozgása, érzelmi megnyilvánulása, önbizalma és önértékelése gyenge. Idegrendszeri éretlenség is gyakran megfigyelhető az okoknak a hátterében.

Többek között ennek köszönhető, hogy sok helyen beépítették a gyermekjóga órákba a mozgásfejlesztést. Olyan gyakorlatokat végeztetnek a gyermekekkel, amelyek játékos módon, természetesen fejlesztik a fent említett területeket. Komplex mozgásfejlesztés valósul meg minden gyermekjóga órán.

A jógában minden gyakorlat többféle betegség rehabilitációjára és megelőzésére jó, a gyakorlatok által a vér és energiakeringés javul, a légzés tisztább és mélyebb lesz, az idegi szabályozás javul, ezáltal éri el gyógyító hatását. A jóga hatásához nem férhet kétség, de a „csodához” szükség van az ember fegyelmezettségére és kitartására is.

A jógát lehet helyesen és helytelenül is gyakorolni, gyakran a helyestől való legkisebb eltérés is elegendő, hogy a gyakorlat ne váltsa ki a várt hatást. Ezért szükséges meghallgatni és betartani az oktatók útmutatásait.Erre hívta fel a figyelmet Selmeciné Bogdán Ági és Selmeci Csongor is, veszprémi AHIMSZA Jógaközpont vezetői, akik összefogták a veszprémi jógaprogramok szervezését. Egyedül senki sem vágjon neki ennek az útnak. Az életkor nem számít, a jóga mindenkinek segíthet beteljesíteni a teste fejlesztésével kapcsolatos legtitkosabb vágyait is. Akár energiára, erőre, lelki békére és harmóniára, akár egészségre, szépségre vagy éppen jobb testtartásra vágyik valaki – elérheti, ha rendszeresen és ésszerűen jógázik.

Miben más a jóga, mint a sportok?

Bárki jógázhat kortól és nemtől függetlenül, sőt a jóga mindenkit segít fejlődni azon az úton, amelyen halad. A mai torna, gyógytorna, az aerobik és egyéb modern mozgások rengeteg elemet vettek át belőle. A sportoktól abban különbözik, hogy a gyakorlatokat légzésszinkronnal és lassú mozgással, illetve pózkitartással végzik, valamint a mozgatott testrészre koncentrálnak.