Fanatizmus és lőporfüst - Józsi bácsi 68 évesen lett Eb-érmes

– Ez egy időutazás. Nézd meg, itt van Józsi bácsi, aki 68 évével még mindig a gyerek énjét táplálja. Szereti a fegyvert, ismeri a működését és élvezi, hogy ugyanazt meg tudjuk csinálni, mint mások a modern puskákkal – igyekszik tömören és érzékletesen összefoglalni a elöltöltős, vagy más néven, történelmi lövészet lényegét Csiszár Csaba, a litéri Western Lövész SE elnöke.

Az említett Józsi bácsi, Nyitrai József, aki szintén az asztalunknál ül, nemrég érmekkel tért haza a portugáliai Európa-bajnokságról. Félreértés ne essék, nem veterán, vagy szenior kontinensviadalról, hanem egy olyan megmérettetésről, ahol 20-30 éves, jórészt profi lövészekkel kellett felvenni a versenyt. A sportággal 55 évesen megismerkedő Józsi bácsi példája jól érzékelteti az elöltöltős lövészek sajátos világát, egy olyan terepet, ahol nincs lehetetlen.

A magyar válogatott. Nyitrai József (a jobb szélen) egyéniben és csapatban is remekelt (Fotó. Western LSE)

Nyitrai József is azt a különleges varázst emeli ki, amely magával ragadja a lövészt. – Füst keletkezik, egy jellegzetes illat árad. Minden rajtad áll, igazi kihívás ez. Magunk öntjük az ólomgolyót, kísérletezzük ki a lőport, a fojtást és a kenőanyagot. Mindez egész embert és óriási fanatizmust kíván. Természetesen a történelem szeretete is hozzátartozik, és az, hogy tiszteletben tartjuk a fegyvereket. Ez semmiben sem összehasonlítható a modern lövészettel. Iszonyú nagy kitartás, makacsság, és rengeteg gyakorlás kell ahhoz, hogy az ember eredményeket tudjon elérni – vallja.

Persze ez az egész nem csak a versenyzésről szól, sőt, eleinte egyáltalán nem arról szólt.

– Hogyan lehet ezeket megvenni? – kérdezte mintegy 15 évvel ezelőtt egy fővárosi üzletben Csiszár Csaba, akinek véletlenül ragadt meg a szeme a történelmi puskákon, pisztolyokon. – Melyiket kéri? – kérdeztek vissza az eladók és ezzel indult el a litéri Western LSE története. A sportlövészetet korábban versenyszerűen és igen eredményesen űző Csiszár Csabát "behúzta" a sportág, ami ekkor inkább egy időutazó-játék volt, innen a litéri egyesület neve is.

– Levizsgáztunk, megalakítottuk az egyesületet, aztán elkezdtünk versenyekre is járni. A magyar elöltöltős lövészetben akkor a nyugati hagyományok domináltak, western stílusú megmérettetéseket, pisztolypárbajokat, játékos lövészetet rendeztek. Emiatt választottuk ezt a nevet, a bélyegzőnkre pedig Clint Eastwood portréja került. Körülbelül két évig ment a játék, majd a honi szövetség belépett a nemzetközi elöltöltős szövetségbe és innentől kezdve fokozatosan átmentünk sport és céllövészetbe – emlékszik vissza az egyesület elnöke, aki kiemeli a helyi önkormányzat lehetősége szerinti folyamatos segítségét.

A játékosság nem veszett ki a sportágból, van olyan esemény, amikor a lövészek beöltöznek, de senki ne szedett-vedett farsangi jelmezeket képzeljen el. Akár magyar szabadságharcos, akár amerikai polgárháborús katona valaki, úgy kell kinéznie, hogy abban hiba ne legyen.

A litériek a nehézségekről is mesélnek. A szigorú szabályozás miatt rendkívül nehéz és drága a lőpor beszerzése (még úgy is, hogy minden létező engedélyük megvan), valamint a gyakorlási lehetőségek is korlátozottak, a megye egyetlen ilyen klubjának versenyzői legközelebb Székesfehérváron tudnak edzeni, s ott sem túl minőségi körülmények között. A fegyverárak 50-60 ezer forinttól indulnak és nem ritkák a fél milliót érő darabok sem. Ezzel együtt a versenyzők lelkesek, a versenyek pedig népesek, egy-egy honi viadalon 40-50-en is elindulnak, ami a lövészetben igen jó számnak számít. Nyitrai József a családi támogatás fontosságát emeli ki, no meg a fanatizmust (na igen, akinek puskalövés a csengőhangja...).

– Mindig is maximalista voltam, motivált, hogy meg tudjam lőni azt, amit a legjobbak. Jó néhány év telt el addig, amíg teljesen legyőztem a versenydrukkot, ma már a viadalokon semmi nem érdekel csak a céltábla és annak a közepe. A dobogós helyeket a fiatalok uralják, nehéz a közelükbe férkőzni, de én azért igyekszem. Hogy meddig? Addig, amíg fel tudom emelni a kezem – adja meg a megfelelő végszót Józsi bácsi.

Az idei Európa-bajnokságot a portugál Barcelos-ban rendezték meg. A Németh Balázs, Tar Mihály, Tóth Mihály, Nyitrai József összeállítású magyar válogatott két bronz és egy ezüstérmet hozott haza, s túlzás nélkül állítható, hogy a litériek versenyzője szerepelt a legjobban. Nyitrai József egyéniben hadi puska kategóriában harmadik lett, emellett a csapatérmeknél (kovás puskában bronz, precíziós puskában ezüst) mindkét alkalommal ő lőtt a legpontosabban az együttesben. Továbbá egyéniben volt még egy negyedik és egy ötödik helye, mindkét esetben milliméterek hiányoztak a dobogóhoz. Az Eb-n 19 ország 220 versenyzője mérte össze tudását.