Apaszerepben és a pályán

- Meglepődtem, ugyanakkor nagyon jólesett - reagált a címre Schuch Timuzsin, aki megjegyezte: csapattársaitól tudta meg a hírt. És ahogyan sportolóknál szokás, az információ mellől az egészséges zrika sem hiányozhatott. - Körülbelül egy hétig ment a viccelődés, a fiúktól megkaptam az erre vonatkozó poénokat - mosolygott Timuzsin, viccelődve hozzátéve: a többiek természetesen csak irigykedtek rá.

A 28 esztendős Schuch István Timuzsin Nagyatádon született, de Csurgón nőtt fel, legalábbis tizenöt esztendős koráig a Somogy megyei városban élt. Ott kezdett el kézilabdázni, a középiskolát már Veszprémben végezte, a bakonyiaknál pattogtatta a labdát, aztán játszott Győrben és Romániában is. Timuzsin 2011-ben tért vissza a királynék városába.

- Az igazság az, hogy sokszor én sem tudom, hol az otthon, hiszen Csurgóra és Veszprémbe is hazajárok. Mindkét helyet nagyon szeretem, utóbbinál sokat nyom a latban az a fantasztikus közeg, ami a kézilabdát körbeveszi. Az is nagyon jó, hogy közel van a Balaton, a várost pedig igazán szépnek és élhetőnek tartjuk a családdal.

Az anyai ágról mongol származású (édesanyja annak idején Budapesten tanult, s ismerkedett meg későbbi magyar férjével) Timuzsin igyekszik tartani az ázsiai hagyományokat, amire jó példa kisfia neve, akit Dzsárgálnak hívnak.

- Büszke vagyok a mongol felmenőkre, és nem akartuk megszakítani a hagyományt, feleségemmel az István és a Dzsárgál mellett döntöttünk. Mongóliában minden névnek fontos annak lefordítása , a Dzsárgál pedig jó jelet, jó óment jelent.

Schuch Timuzsin (középen) tizenöt évesen került Veszprémbe, majd később egy vargabetű után tért vissza a királynék városába, s annak kedvenc csapatába, az MKB-MVM Veszprém KC-be (Fotó: Penovác Károly)

A kézilabdázó munkájában az ellenfél játékosait, míg szabadidejében jelenleg a tizenöt hónapos Dzsárgált igyekszik minél alaposabb felügyelet alatt tartani.

- Kisfiúnk máris nagyon eleven, igazi örökmozgó, két-három emberes feladat a szemmel tartása. Szereti feszegetni a határokat, sokszor nem győzünk utánafutni, mindig töri valamin a fejét, ami sok energiát jelent, persze eközben rengeteg örömet szerez nekünk. Igyekszem minél több időt otthon tölteni, ha szabadság van, akkor a család a program.

Timuzsin elmondta: az élsportot tekintve őt elsősorban nem a meccsek és az edzések, hanem az utazások fárasztják le. - Az utazás nagyon sok időt elvesz, ráadásul kényelmetlen is. Ezzel szemben a mérkőzések engem feldobnak, de az edzéseket sem érzem nyűgnek. Mindig van valami új, mindig lehet valamit tanulni. Most éppen a spanyol stílust, minden alkalommal igyekszem a lehető legtöbbet ellesni. Most azért küzdünk és harcolunk, hogy végre sikerüljön egy kiugró eredményt elérnünk a Bajnokok Ligájában. Hogy mi lesz a játékos karrier után? Szeretnék a sportágban maradni, érdekel az edzősködés, amiről tavaly már papírt is szereztem. A jövőben mindenképpen folytatnám a tanulmányokat.

AZT SZERETNÉNK, HA SIKERES LENNE

Felmerülhet a kérdés, hogy Timuzsin egyszer valamikor edzi-e majd kisfiát, Dzsárgált.

Dzsárgál volt már több meccsen is és egyértelműen szereti a kézilabdát, azonban hogy mit választ később, azt természetesen majd ő dönti el. Mi csak annyit szeretnénk, hogy sikeres legyen tette hozzá a válogatott kézilabdázó.