Georg Spöttle: 2,1 millió migránsból 60 vállalt munkát

Az eseménynek a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Erzsébet ligeti színházépülete adott otthont. - Nagyon sokáig rendőr voltam Németországban, és terrorelhárítással foglalkoztam, de jártam Afganisztánban is. Az egész életemet meghatározta a bűnüldözés, a terrorizmus elleni harc. Jelenleg biztonságpolitikai szakértőként igyekszem segíteni a magyar kormány munkáját, főleg olyan fontos kérdésben, mint a kvótareferendum - mutatkozott be a magyarul kifogástalanul beszélő Georg Spöttle.

Mint mondta, rengeteg ismertet szerez a külföldön rendőrként, katonaként, illetve diplomataként tevékenykedő barátaitól, valamint rendszeresen követi a nemzetközi sajtó híradásait is. - A német és a brüsszeli sajtó elítéli, hogy népszavazásra készül Magyarország. Úgy állítják be Magyarországot, mint ahol teljesen kirekesztik a migránsokat, és nem akarnak olyan embereket segíteni, befogadni, akik háborús területekről menekülnek - mutatott rá Georg Spöttle. Hozzátette, ezek az állítások nem igazak, hiszen vannak tranzitzónák, és bárki kérhet politikai menedékjogot, a megfelelő hatóság pedig kivizsgálja, hogy ez valóban indokolt-e. A biztonságpolitikai szakértő rámutatott, sok menedékkérő érkezik a Marokkói Királyságból, Algériából vagy Bangladesből, olyan országokból, ahol se polgárháborús, se háborús helyzet nincs.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő
Fotó: Polgár Tibor

Georg Spöttle a rendezvényen a migráció következményeinek nevezte a bűnözés növekedését és a terrorveszélyt. - A migráció és a terrorizmus kéz a kézben járnak. Az illegálisan beáramló, nem ellenőrzött, semmilyen papírral nem rendelkező emberek azt mondhatnak, amit akarnak. Akár ártó szándékkal is bejöhetnek az európai országokba, mint az Iszlám Állam harcosai. Ezt sajnos tapasztaltuk Németországban, Ansbachban és más városokban, valamint láttuk Franciaországban is, amikor a Bataclan nevű klubban több mint kilencven szórakozó fiatalt gyilkoltak le - tekintett vissza a 2015. november 13-ai terrorcselekményre az exrendőr.

- A migráció hosszú távú következményeként már megfigyelhetjük Németországban a demográfiai eltolódást. Amíg fiatalkoromban csak minden tizedik ember érkezett bevándorlóként Berlinbe valamelyik muszlim országból, most már minden negyedik. Persze nem állítom, hogy egy multikulturális társadalomnak bizonyos keretek között nincs meg a varázsa, de önmagunkat sem tagadhatjuk meg. Németországban feszületeket vettek le az iskolákban. Nem állítottak mindenki karácsonyfáját. A Szent Márton nap (amikor a legnagyobb migrációs hullám elérte Németországot) elnevezését lampionünnepre változtatták, nehogy megzavarják a frissen beérkező migránsok vallási képét. Úgy gondolom, ezzel már túl messzire mentek - fogalmazott Georg Spöttle.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, Magyarországon szerencsére nyugalom van, és 2015. szeptember 15. óta, amikor a kormány elrendelte az ideiglenes határzárat, tízezerről hirtelen gyakorlatilag nullára zuhant a migrációs szám.

- Az optimista elképzelések szerint a 2,1 millió Németországba érkezett migráns, valamint az Olaszországban, Belgiumban és a többi országban élők mind integrálódni fognak, és hasznos tagjai lesznek a társadalomnak. A pesszimista verzió szerint ez nem valósul meg, és ott tartózkodásuk alatt az adófizetők pénzéből kapnak szociális segélyt. Jelen pillanatban ez a helyzet áll fenn, mivel a 2,1 millió migránsból körülbelül 60 ember állt munkába. Ennek a több mint kétmillió embernek az élelmezésére 46 millió eurót költ naponta Németország. Emiatt megemelték a nyugdíjkorhatárt, valamint sportlétesítményektől, a közoktatástól és az egészségügytől vontak el pénzt, hogy a migránsokat segítsék. Ezzel nagyon komoly anyagi, társadalmi és politikai probléma elé néz Németország és más európai országok - zárta Georg Spöttle.