2016.01.13. 18:09
Egy százéves fotóról - Pápai vonatkozások a Főegyházmegyei Gyűjtemény tárlatán
Az első világháború centenáriumi éveit üljük. A 2016-os esztendő végéig egy hallatlanul értékes időszakos kiállítás látogatható a veszprémi Főegyházmegyei Gyűjteményben Test és lélek a nagy háborúban - Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban címmel.
A rendkívül gazdag képanyaggal rendelkező tárlaton a háborús betegápolás számos részével megismerkedhet az érdeklődő. A kiállított dokumentumok közt nagy öröm volt felfedezni pápai vonatkozásokat is.
Az anyag érdemeihez sorolható, hogy a sok-sok tabló között az egyik külön foglalkozik a pszichoanalízissel, annak hazai vonatkozásaival és Ferenczi Sándor doktorral. Számokban felmérni sem lehet, milyen sok idegileg megviselt ember gyógyítására volt szükség akkortájt. A háborús neurózisok kezeléséhez megfelelő orvosokra volt szükség, különösen a honvédségnél. Ilyen katonaorvos volt Ferenczi Sándor is, aki a pápai 7-es huszároknál szolgált. A hazai pszichoanalízis megteremtője 1914 őszétől '15 végéig tevékenykedett Pápán. Ezen éveit a mesterével, barátjával, Sigmund Freuddal való levelezéséből ismerjük. 25 esztendőn keresztül intenzíven leveleztek egymással. (Ezt a monumentális levelezést több mint tíz éve külön kötetekben adták ki.)
1915 őszén Freud el is jött Bécsből Pápára meglátogatni magyar tanítványát, kollégáját. Pápa történelmi helyszín a pszichoanalízis vonatkozásában is. Ferenczi itt végezte a világ első lovas analízisét. 1915 elején, a laktanya udvarán parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát vette lóháton kezelésbe. Emellett - katonai minősítési lapja szerint - mint ezredorvos elfojtott egy tífuszjárványt.
Ferenczi pápai keltezésű leveleiből olvashatunk például a háború alatti hadgyakorlatokról, az elesett grófról, Esterházy Pálról.
Továbbá többek között a grófi uradalom jószágigazgatójának fotografálásban örömét lelő fiáról, akinek köszönhetően fotó is fennmaradt a pápai Esterházy-kastély egyik repkénynyel befuttatott ablaka előtt álló Ferencziről. Közismert egy Freuddal közös ücsörgős fotó is, amiről ugyancsak úgy tudni, hogy pápai keletkezésű. Legalábbis 2005-ben, a római Magyar Akadémián,
a Ferenczi ma című kötet bemutatóján Franco Borgogno professzor így datálta. Azonban az utóbbi egy-két évben végzett kutatások mintha későbbre tennék a fénykép keletkezését és helyét.
Ferenczi szabad óráiban Freud fontos műveit (Három értekezés a szexualitás elméletéről, Über den Traum) Pápán fordította, és a már említett első lovas analízis is itt történt. Tehát Freud nem véletlenül tarthatta fontosnak meglátogatni katonaorvosként szolgáló barátját. Ferenczi 1916 elején hagyta el Pápát. A pesti Mária Valéria Barakk-kórházba kerülve az ideggyógyászati osztály vezetőjeként találkozott először tömegesen a háború fizikai és lelki áldozataival.
Ferenczi és Freud halála óta a pszichoanalízis világszerte elterjedt. Talán egyszer a tekintélyes bécsi, londoni Freud-múzeumok mintájára Magyarországon is megnyitja majd kapuit egy Ferenczi-múzeum, ám addig is Ferenczi szolgálatát és Freud látogatását hirdeti pápai, Huszár-lakótelepi emléktáblájuk, valamint a nemrégiben felújított helyi Esterházy-kastély is, amely egy időre otthont biztosított a magyarországi pszichoanalízis megteremtőjének.
Kerecsényi Zoltán
Pápa
