Élet egy passzív házban - Papp Csongor úgy véli, hogy az el nem használt energia a legolcsóbb

Dózsaváros, Kéreg utca. Kisebb térképeken hiába keressük, de még a GPS számára is ismeretlen célpont az erdővel határolt kicsi, csendes veszprémi utca. Papp Csongor és felesége 2008-ban döntött úgy, hogy a zöldövezeti, nyugodt környéken építkezésbe fognak.

– A lehetőségeinknek megfelelően lépésről lépésre haladtunk az építkezéssel, még ma is akad befejeznivaló a háromszintes családi házon – mesélte.

–  Feleségemmel, három lányommal és édesanyámmal élünk itt, nagycsaládosként fontos számunkra a takarékosság. Úgy szerettük volna a rezsit csökkenteni, hogy közben a környezet is jól járjon. Ezért döntöttünk az energiahatékonyság és az alternatív energiák mellett. Abból indultunk ki, hogy az el nem használt energia a legolcsóbb. A 30 centi széles falakra 25 centi vastag szigetelés került. A fűtéshez vízteres kandallót használunk, amelyre inverteres klíma segít rá. Bármilyen furcsán hangzik, kiszámoltam, hogy az inverteres klímával olcsóbban lehet fűteni, mint fával vagy gázzal. Az inverteres klíma a hagyományos klímáktól abban tér el, hogy folyamatosan szabályozza a teljesítményét, nem kapcsol ki és be. Éppen akkora teljesítménnyel üzemel, mint amit a körülmények megkívánnak. Keveset fogyaszt, nyáron hűt, télen fűt. A legutóbbi szezonban 28 ezer forint volt a fűtési áramköltség. Szinte hangtalanul működik – mutat Papp Csongor a nappaliban található berendezésre, amelyet egyébként észre sem vennénk.

– A klíma mellett szellőztető rendszer működik, ez biztosítja az egyenletes és friss levegőt a lakás minden pontján. A villanyszámlát napelemekkel csökkentettük. Sajnos a napelem megtérülési ideje nagyon hosszú, közel tíz év, és magánszemélyek nem kapnak rá támogatást, csak a közintézmények. Szerencsére azonban 2012-ben még nem volt termékdíjas a napelem, és a lakástakarék-pénztári szerződésemnek köszönhetően állami támogatást is kaptam hozzá. Kérdés volt viszont, hogy hol helyezzük el. Csak a déli tájolású, kicsi meredekségű tetőfelületek jöhettek szóba, ilyen azonban nem volt a házon. Mivel a fatüzelésű kazánhoz használt fát valahol tárolni kellett, építettem egy fatárolót az udvarra, a 12 darab, egyenként 250 wattos teljesítményű napelem pedig ennek a tetejére került fel – mesélte Papp Csongor. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e az áramszolgáltatónak átadni a felesleges megtermelt áramot, úgy válaszolt, hogy nem célszerű.

– A villanyóránk méri az elfogyasztott és az átadott áramot is. Úgy érdemes üzemeltetni a napelemeket, hogy nagyjából azonos legyen a megtermelt áram az elfogyasztottal. A felesleget jóval olcsóbban, 16–20 forintért veszik át, mint amennyiért (43–45 forint) kapjuk. Mindössze havi kétezer forint a villanyszámla – mondta Csongor, aki vallja, hogy sok minden csak számolgatás, ötlet és kitartó munka kérdése. Példákat is említett erre.

– A fával előállított meleg víz sokkal olcsóbb, mint ha árammal készülne, így ezt használjuk a mosogatógéphez. A legfelső szinten lévő fürdőszobából egy szennyesledobón keresztül jutnak el a ruhák az alsó szinten lévő mosógéphez. A virágágyásokat a kertben esővízzel öntözzük, amelyet a műanyag flakonokból kialakított tölcsérbe öntünk, majd egy földbe ásott, kilyuggatott csövön keresztül jut el a növények gyökereihez.