Andráskor kezdődik a disznóölés szezonja

Papp Róbert Tihanyban évek óta szervez telente hagyományos disznótorokat. Tőle tudjuk: a néphiedelem úgy tartotta, hogy nem szabad disznót ölni újholdkor, mert férges lesz a hús. Kedd, péntek, vasárnap ugyancsak alkalmatlan a disznóölésre, mert megromlana a hús. A disznóölés mindig hajnalban kezdődik. A segítőket pálinkával kínálják. Régen a legügyesebb, leggyakorlottabb szúrta le a disznót és ő bontotta fel, de ma már ez a böllér feladata. Négy ember kellett a sertés lefogásához, ők a fogók. Ott kellett állnia a vérfogó asszonynak is, aki a vért kavarta, hogy meg ne alvadjon. Miután leszúrták a disznót, szalmával megperzselték, a szőrt lekaparták. A következő művelet a disznó bontása. A disznóvágásban és -feldolgozásban jól elkülöníthetők a női és férfimunkák.  




A disznótoron az állat leszúrása, felbontása a férfiak feladata (Fotó: Orosz Péter)


A leölés, bontás a férfiak feladata, akárcsak a kolbász, hurka és disznósajt készítése, ami ugyancsak erőt kíván. A bél tisztítása, a főzött töltelék készítése az asszonyok feladata. Az asszonyok, lányok főzik a friss ételeket is. Hiszen a nehéz munka mellett az evés-ivásra is gondolnak. Elsőként általában a hagymás, megpirított vérből ettek. Ebédre frissen sült pecsenye került az asztalra. Az eladó lány feladata volt a hájas pogácsa elkészítése. A hagyományos, gazdag disznótoros vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, sült hurkával, kolbásszal, pecsenyével folytatódott, rétessel, fánkkal zárult. A disznóölésen sokan részt vehettek, a bőséges vacsorából ehettek, de egyes vidékeken azok is ellátogattak rá, akiket nem hívtak meg. Kutyaverő bottal, rossz tepsikkel, fedőkkel mentek a kántálók. A szobába érve összeverték a tepsiket, fedőket, a bottal a szoba földjébe szurkáltak, hogy a gazdának szerencséje és sok pénze legyen.