16 órája
Dróntámadás érte az izraeli miniszterelnök otthonát
Az izraeli–palesztin háború 377. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A Hezbollah rakétákkal lőtte Észak-Izraelt, Izrael Gáza ellen intézett légitámadásokat
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki Észak-Izraelre szombaton, egy embert megölve, az egyik drónt Benjámin Netanjahu rezidenciája ellen irányították – közölte az izraeli miniszterelnök szóvivője.
A szóvivő szerint a miniszterelnök a támadás idején nem tartózkodott a cezareai hétvégi rezidenciáján, a támadásban senki sem sérült meg.
A miniszterelnök elítélte „Irán szövetségeseit”, akik megpróbálták meggyilkolni a feleségével együtt. Kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadás után.
A Hezbollah szombat déli állítása szerint éjfél óta rakétákkal tizenegy támadást intézett izraeli katonai célpontok ellen. Észak-Izraelben több rakétát elfogtak, de egy lakóházba csapódott – közölte a rendőrség. Az izraeli mentők szerint Észak-Izraelben egy ember meghalt és legkevesebb kilencen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg közleményben jelentette be, hogy szombaton légicsapásokat mért a Hezbollah fegyverraktáraira és egy hírszerzési központja ellen a libanoni síita fegyveres mozgalom erősségének számító dél-bejrúti elővárosban.
A libanoni egészségügy-minisztérium szerint szombaton legkevesebb két ember halt meg egy izraeli légicsapásban a Bejrúttól északra fekvő többségében keresztények lakta Dzsuníje város közelében.
Libanonban az egészségügy-minisztérium szerint a konfliktus óta mintegy kétezer-négyszáz ember halt meg, többségük szeptemberben. Az izraeli hatóságok szerint Észak-Izraelben és a megszállva tartott Golán-fennsíkon ötvenkilencen haltak meg.
Jahíja Szinvár, a Hamász vezetőjének szerdai megölése ellenére szombaton folytatódtak a Gázai övezet elleni támadások. Egészségügyi tisztségviselők szerint több mint harmincan haltak meg izraeli légicsapásokban.
Izrael fokozta a támadást az észak-gázai Dzsabalíja kórházai ellen, ahol helyi lakosok és egészségügyi tisztségviselők szerint az izraeli erők lakóházakat bombáztak, és megakadályozták az orvosi eszközök, illetve élelmiszerszállítások bejutását.
A Hamászhoz közel álló gázai Polgári Védelem szóvivője, Mahmúd Baszal szerint több mint négyszázan haltak meg két hét alatt a Gázai övezet északi részében, az áldozatok között nők, gyermekek és idősek is vannak.
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) védelmi miniszterei és az európai diplomácia vezetője szombaton Nápolyban követelték, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), amely azzal vádolja Izraelt, hogy szándékosan támadja az állásait a Hezbollahhal való konfliktus múlt hónapi kiszélesedése óta.
Olaszország, a G7 soros elnöke a szombati találkozó napirendjére a közel-keleti válságot, az ukrajnai háborút és az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetét tűzte ki.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország védelmi miniszterei megvitatták a Hezbollah elleni hadműveletet és a gázai légicsapásokat. A tanácskozáson jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára és Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Utóbbi egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Jahíja Szinvárnak, az Hamász vezetőjének, a 2023. október 7-i Izrael elleni támadás kitervelőjének a halála „új perspektívát nyit” a tűzszünet, a túszok kiszabadulása előtt, és megnyitja a kaput a nagyobb humanitárius segítség előtt is.
A tanácskozás után kiadott közös közleményben a G7 miniszterei aggodalmukat fejezték ki az UNIFIL-t fenyegető valamennyi veszély miatt, de nem említették Izraelt.
Joseph Borrell az UNIFIL mandátumának a megerősítését szorgalmazta. A reform mikéntjére nem tért ki, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a döntésére van szükség – emlékeztetett.
A hét legfejlettebb ipari ország védelmi miniszterei a humanitárius segítség jelentős és tartós növelését kérték a Hamász és Izrael közötti háború miatt súlyos élelmiszerválságban szenvedő Gázai övezet részére. A közös közleményben támogatták az azonnali gázai tűzszünetet, valamennyi túsz elengedését és kétállami megoldáshoz vezető tartós utat.
Forrás: MTI/EPA
Erdogan üdvözölte „drága barátja”, az Isztambulba látogató Olaf Scholz erőfeszítéseit
Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte szombaton „drága barátja”, Olaf Scholz német kancellár „együttműködési erőfeszítéseit”, annak ellenére, hogy a két politikus között tartós nézeteltérés van Izrael gázai háborúja ügyében.
A kancellár, akinek ez volt hivatalba lépése óta a második látogatása Törökországban, elutasítja a török elnök által használt „népirtás” kifejezést, és fenntartja, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot.
„A tűzszünet lehetőségeit ki kell használni a Hamász kezén lévő túszok szabadon engedésére” – hangsúlyozta Olaf Scholz.
„Több mint 50 ezer embert öltek meg, tekintet nélkül arra, hogy gyermek-e, nők vagy idősek” – válaszolta Erdogan, aki indokoltnak találta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Izrael ellen „népirtás” címén indított eljárást.
A török elnök ugyanakkor nagyra értékelte a német kancellárnak a Törökország részére történő fegyverszállítás korlátozásainak feloldására irányuló erőfeszítéseit.
Ankara előrehaladást remél 40 Eurofighter Typhoon harci repülőgép vásárlásának ügyében, hogy így kárpótolja az F–16-os amerikai gépek késlekedését, amelyeknek az eladását Washington az év elején hagyta jóvá.
„Törökország a NATO tagja, ezért hozunk mindig olyan döntéseket, amelyek konkrét szállításokhoz vezetnek” – mondta a kancellár.
Az Eurofighter gépek szállításához a gyártásban résztvevő négy ország – az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Spanyolország – egyetértésére van szükség.
„A múltban voltak bizonyos problémák. Valóban nagyra értékelem drága Scholz barátomnak a megoldások megtalálására irányuló erőfeszítéseit” – mondta Recep Tayyip Erdogan.
A Der Spiegel című német hetilap szerint Berlin a közelmúltban jelentős fegyverszállításokat engedélyezett többszáz millió euró értékben Ankara számára. A szállított fegyverek között légvédelmi rakéták is voltak. A 2016. évi szíriai török offenzíva után ugyanis Németország jelentősen csökkentette a Törökországba irányuló fegyverexportot.
Németországban él a világ legnépesebb török diaszpórája, mintegy hárommillió ember. A két ország kereskedelme elérte az 50 milliárd dollárt - közölte szombaton Erdogan, aki reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú árucsere értéke 60 milliárd dollárra nő.
Dróntmadás érte az izraeli miniszterelnök otthonát
A Heszbollah Libanonból dróntámadást intézett Benjamin Netanjahu miniszterelnök háza ellen a Földközi-tenger partján fekvő Cézárea városban izraeli kormányzati források szerint. A kormányszóvivő közleménye alapján
Netanjahu és felesége azonban nem tartózkodott a lakásukban a támadás idején.
A szóvivői nyilatkozat nem nevezte meg a támadás helyszínét.
A helyi média drónbecsapódásról számolt be „Netanjahu házának közelében”.
Fotó: Anadolu via AFP / Forrás: Mostafa Alkharouf
Az izraeli hadsereg szombati közleménye úgy fogalmazott, hogy „egy Libanonból indított drón csapódott egy épületbe Cézáreában, ahol Benjámin Netanjahu miniszterelnök él”. Az izraeli hadsereg két másik „pilóta nélküli repülő tárgy” elfogását jelentette, valamint közölték, hogy senki sem sérült meg.
Légiriadó volt Tel-Avivban is, Cézáreától 55 kilométerre délre, mivel a jelentések szerint egy drón megközelítette a Glilot negyedet, ahol az izraeli Moszad külföldi hírszerző szolgálat központja és egy másik hírszerző központ is található.
A Hamásszal szövetséges libanoni síita milícia, a Hezbollah a gázai háború tavaly októberi kezdete óta szinte naponta lő kí rakétákat és indít drónokat Izraelre.
