2024.09.13. 07:31
Meghaladta a 4,5 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke
933. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Megsérült lakóépület
Forrás: AFP
Fotó: TATYANA MAKEYEVA
A nyugati fegyverek oroszországi bevetése is témája Joe Biden és Keir Starmer washingtoni tárgyalásainak
Az Ukrajna rendelkezésére bocsátott nyugati fegyverek oroszországi bevetése is témája Joe Biden és Keir Starmer washingtoni tárgyalásainak - közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője pénteken, a csúcstalálkozót megelőzően.
John Kirby újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésén ugyanakkor hangsúlyozta:
nincs változás Washingtonnak abban a kikötésében, amely tiltja az Ukrajna számára rendelkezésre bocsátott amerikai fegyverzet nagy hatótávolságú bevetését mélyen Oroszország területén belül.
Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott fegyverzet felhasználásával kapcsolatban John Kirby kijelentette, hogy a brit és francia megfontolásokat nem kommentálja.
Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / Forrás: AFP
A Fehér Ház illetékese szerint az Ukrajna támogatásáról szóló nemzetközi erőfeszítések elemeként kell tekinteni az amerikai-brit csúcstalálkozóra, és azt is azt hangoztatta, hogy nem várható bejelentés azt illetően, hogy az Egyesült Államok hozzájárulna Ukrajna számára a tengerentúlról kapott fegyverzet bevetésére mélyen Oroszország területére hatoló támadó művelethez.
Nekünk megvannak a saját számításaink arra vonatkozóan, hogy mivel látjuk el Ukrajnát és mivel nem
- jegyezte meg a sajtóbeszélgetés egy másik pontján John Kirby.
Kijelentette, hogy az amerikai adminisztráció állandó egyeztetésben van partnereivel és szövetségeseivel, különösen a britekkel és franciákkal Ukrajna támogatásának összes lehetséges módjáról és eszközéről. Hozzátette, hogy szuverén országokként maguknak kell dönteniük arról, miként néz ki ez a segítségnyújtás, mi az elfogadható számukra, illetve polgáraik számára.
Állandó a megbeszélés közöttünk, hogy ők mit tesznek és mi mit teszünk
- fogalmazott a vezető amerikai nemzetbiztonsági tisztségviselő
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki szavaira reagálva, miszerint a háború lényegét változtatná meg, amennyiben nyugati fegyverzetet mélyen oroszországi területén is bevetnének, John Kirby először úgy reagált, hogy
ami Putyin elnök száját elhagyja, azt nehéz szó szerint érteni, és ez nem az a retorika, amelyet korábban már ne hallottunk volna tőle.
A fehér házi tanácsadó később ugyanakkor megjegyezte, hogy
az orosz elnök fenyegetéseit komolyan veszi az Egyesült Államok, mert már bizonyította, hogy képes katonai agressziót elindítani, és eszkalációt kezdeményezni.
Ehhez még azt fűzte hozzá, hogy amennyiben az orosz elnök aggódik az orosz területek és városok biztonságáért, akkor vonja ki csapatait Ukrajnából.
John Kirby az Ukrajna mögötti kiállást illetően megállapította, hogy gyakran elvész szem elől, hogy a katonai támogatás nem „egyoldalú erőfeszítés” amerikai részről, hanem több szövetséges vesz részt benne, egyeztetve arról, hogy milyen eszközt szállítanak, attól is függően, hogy ki milyen képességekkel rendelkezik, igazítva az ukrán szükségletekhez és elvárásokhoz.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beleegyezésére lenne-e szükség, ha a brit és francia vezetés olyan fegyverzetet enged orosz terület elleni bevetésre, amelyben amerikai alkatrészek is vannak, John Kirby azt mondta, hogy ezekről a kérdésekről is folytatódnak az egyeztetések a két említett országgal, de más szövetségesekkel is az Ukrajna számára küldött katonai képességek fajtáiról.
A donyecki Dolinivka elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Dolinivka települést - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán a Donyeck-medencében nyolc települést foglaltak el, a kurszki régióban pedig tízet szabadítottak fel. A szeptember 7-13. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés 88 visszavert ellentámadásról tesz említést, és azt állítja, hogy csaknem 17 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 49 pedig megadta magát.
Az orosz beszámoló az elmúlt hét folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorol fel egyebek között 52 tábori lőszerraktárt, harminc harckocsit, 147 páncélozott harcjárművet, kilenc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, harminc francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 25 rakétáját, valamint 433 drónt, közülük 347-et a "különleges hadművelet" övezetén kívül.
A minisztérium szerint a nevezett időszakban az orosz hadsereg 39 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipari komplexumot támogató olaj- és gázipari és energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, lőport és taktikai rakéták alkatrészeit gyártó műhelyekre, drónokat összeszerelő és tároló létesítményekre, katonai raktárokra, valamint az ukrán csapatok és külföldi "zsoldosok" ideiglenes telepítési helyeire.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Zaporizzsja megyében két civil életét vesztette, három pedig megsebesült ukrán csapások következtében.
Pénteken újabb fogolycserét hajtotta végre: a felek egyformán 49 embert bocsátottak szabadon.
Ukrán elnök: a kurszki offenzívával sikerült lassítani az oroszok előrenyomulását Kelet-Ukrajnában
Kijev elérte a remélt hatást a kurszki régió ellen augusztusban indított offenzívával, mert sikerült lassítani az orosz erők előrenyomulását Kelet-Ukrajnában - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken egy jótékonysági rendezvényen az ukrán fővárosban.
Megjöttek a várt eredmények: Harkivban megállítottuk az ellenséget, Donyeckben pedig sikerült őket lassítani, még ha nehézségek árán is
- mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy Moszkva 40 ezer katonát volt kénytelen Kurszkba vezényelni, de az orosz ellentámadások „eddig nem értek el komolyabb sikereket”.
Az ukrán erők augusztus elején törtek be váratlanul az Ukrajnával határos kurszki régióba, ahol - ukrán közlés szerint - mintegy 1000 négyzetkilométer területet vontak ellenőrzésük alá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember elején azt állította, hogy a kurszki ukrán művelet kudarcot vallott, és az orosz erőknek sikerült gyorsítaniuk előretörésüket a kelet-ukrajnai fronton.
Az orosz hadsereg jelenleg a Donyeck megyei Pokrovszk várost közelíti, amely fontos közlekedési csomópontnak számít a térségben.
Az ukrán elnök pénteken egy nemzetközi konferencián vett részt, amelyet Viktor Pincsuk ukrán milliárdos alapítványa szervezett. A rendezvényen Zelenszkij arról is beszélt, hogy szeptember folyamán találkozni fog Joe Biden amerikai elnökkel, hogy bemutassa neki Ukrajna "győzelmi tervét".
Az ukrán államfő beszédében azzal vádolta a nyugati országokat, hogy félnek még felvetni is a lehetőségét annak, hogy lelőhetnék az orosz rakétákat és drónokat, holott Izraelnek például segítenek ebben a palesztinokkal szemben.
„A szövetségesek közös erővel lőnek le rakétákat és drónokat a közel-keleti égbolton. Miért nincs még mindig döntés arról, hogy ugyanezt megtegyék Ukrajna fölött is az oroszok által indított Sahed drónok esetében?” - tette fel a kérdést Zelenszkij.
Meghaladta a 4,5 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2024. szeptember 13., péntek (MTI) - Meghaladta a 4,5 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank alelnöke, Matteo Patrone a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol az ukrán kormány képviselőivel, köztük Denisz Smihal miniszterelnökkel és nagy ukrán energiavállalatok vezetőivel tárgyalt az ukrajnai áramtermelő létesítmények ellen intézett nagyszabású orosz támadások nyomán.
Az EBRD a tárgyalásokról szóló beszámolójában közölte, hogy elérte a 4,6 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az ismertetés szerint ebből a támogatási összegből a londoni bank egymilliárd eurót a három nagy energiaipari csoport, az Ukrenergo, a Naftohaz és az Ukrhidroenergo számára folyósított.
Az EBRD bejelentette azt is, hogy 690 millió euró értékig terjedő finanszírozásokra vállalt garanciát ukrán bankok számára, lehetővé téve, hogy ezek a bankok kockázatmegosztással nyújtsanak hiteleket a kritikus fontosságú ukrajnai ágazatoknak.
A londoni pénzintézet tájékoztatása szerint a garanciavállalási konstrukció elsődleges célja az ukrajnai élelmiszerellátási biztonság fenntartása.
Az EBRD - Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője - az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
Az EBRD kormányzótanácsa, amelyben a bank részvényes országai és szervezetei vesznek részt, tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Uniós főképviselő: az Oroszországnak átadott iráni ballisztikus rakéták súlyos fenyegetést jelentenek Európára
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak, mert ez súlyos fenyegetést jelent az európai biztonságra – szögezte le Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteki közleményében.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
A főképviselő felhívta a figyelmet arra, hogy
Irán már korábban küldött az orosz erőknek lőszert és drónokat, amelyeket Moszkva Ukrajna ellen vetett be, a mostani szállítmányok pedig súlyos eszkalációt jelenthetnek. Mint aláhúzta, Oroszország az utóbbi időben fokozta Ukrajna elleni támadásait, nyilvánvaló bizonyítékát adva annak, hogy folytatni akarja a háborút, az iráni gyártmányú ballisztikus rakéták bevetésével pedig további pusztítást okozhat Ukrajnában.
Borrell emlékeztet továbbá, hogy az EU többször küldött Teheránnak határozott figyelmeztetést, ne küldjön Oroszországnak ballisztikus rakétákat.
Az Európai Unió gyorsan, nemzetközi partnereivel összehangoltan fog reagálni, a többi között Iránnal szembeni új és jelentős korlátozó intézkedésekkel, beleértve az iráni ballisztikus rakéta- és drónprogramokban részt vevő személyek és szervezetek szankcionálását, és e tekintetben korlátozó intézkedéseket fontolgat az iráni légiközlekedési ágazatban is
– olvasható a közleményben.
Oroszország kiutasít hat brit diplomatát
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy visszavonta hat moszkvai brit diplomata akkreditációját, akiknek tevékenysége szerinte kémkedésre és szabotázstevékenységre utaló jeleket mutat.
Az FSZB közölte, hogy olyan dokumentumok birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy a brit külügyminisztérium Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelős londoni osztálya koordinálta a „politikai és katonai helyzet eszkalálódását”, és azt a feladatot kapta, hogy biztosítsa Oroszország stratégiai vereségét az Ukrajna elleni háborúban.
A közlemény szerint „a feltárt tények alapot adnak arra, hogy az igazgatóság által Moszkvába küldött brit diplomaták tevékenységét az Oroszországi Föderáció biztonságára nézve fenyegetőnek tekintsük”.
„Ezzel összefüggésben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján – és válaszul a London által tett számos barátságtalan lépésre –, az orosz külügyminisztérium más ügynökségekkel is együttműködve megszüntette a moszkvai brit nagykövetség politikai osztálya hat tagjának akkreditációját, akiknek tevékenységében kémkedésre és szabotázsra utaló jeleket találtak”
– jelentették be.
A hat diplomatát meg is nevezte az orosz állami televízió, és fényképeket is mutatott róluk.
Az angolok nem fogadták el a jelzéseinket, hogy fel kell hagyni ezzel a gyakorlattal, ezért úgy döntöttünk, hogy első lépésként kiutasítjuk ezt a hat embert
– hangoztatta az adásban az FSZB egyik munkatársa.
Az TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz külügyminisztérium szóvivőjét, Marija Zaharovát idézte, aki szerint a moszkvai brit nagykövetség tevékenysége jóval túlment a diplomáciai konvenciókon. A szóvivő azzal vádolta meg a képviseletet, hogy szándékos, az orosz nép megkárosítására irányuló tevékenységet folytat.
A brit külügyminisztérium a bejelentésre reagálva közölte, hogy az orosz vádak teljesen alaptalanok.
Brit miniszterelnök: nem akarunk konfliktust Oroszországgal
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Oroszországgal.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP / Forrás: Christoph Soeder
Starmer, aki pénteken Washingtonban tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Oroszország kezdte a háborút Ukrajna ellen, „de ugyanígy akár ebben a pillanatban véget is vethet ennek a háborúnak”.
A munkáspárti brit kormányfő nem tért ki részletesen arra, hogy a nyugati szövetségesek engedélyezik-e Ukrajnának nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London – jóllehet meggyőződése, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre – semmiféle konfliktusra nem törekszik Oroszországgal.
Ez a legcsekélyebb mértékben sem áll szándékunkban
– fogalmazott a brit miniszterelnök.
Nyilatkozatának előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette:
ha a Nyugat megengedi Ukrajnának az általa szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen, az azt jelentené, hogy a NATO- és az EU-tagországok az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseivé válnak. Putyin szerint ebben az esetben Oroszország „kénytelen lenne e fenyegetések alapján döntéseket hozni”.
David Lammy brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva leszögezte: a nyugati szövetségeseknek el kell látniuk Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyek az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szükségesek.
A pénteken ismertetett interjúban Lammy kijelentette: jelenleg a feladat annak megakadályozása, hogy Oroszország a közeledő téli időszakban számára előnyös hadszíntéri pozícióba kerüljön.
A brit külügyminiszter szerint egyértelműen az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter e hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.
Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.
Blinken is úgy fogalmazott londoni sajtótájékoztatóján, hogy az iráni rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus „drámai mértékű eszkalációját” jelenti.
Zaharova brit diplomatákat vádol
Az orosz külügyminisztérium szóvivőjehogy szerint a diplomaták olyan felforgató akciókban vettek részt, amelyek célja volt kárt okozni az orosz népnek.
Teljes mértékben osztjuk az orosz FSZB értékelését a brit diplomaták tevékenységéről. A brit nagykövetség messze túllépte a bécsi egyezmények által leírt határokat. De a legfontosabb, hogy nem csak a kérdés formai oldaláról és a deklarált tevékenységek következetlenségéről beszélünk, hanem olyan felforgató akciókról, amelyek célja, hogy kárt okozzanak népünknek
– idézte a Magyar Nemzet cikke Zaharovának a Telegram csatornáján közzétett bejegyzését.
Fotó: SEFA KARACAN / Forrás: Anadolu via AFP
Tűz ütött ki a szibériai Omszkban található Omszktranszmas gépgyárban
A gyárban többek között tankokat és TOSZ–1-es rakéta-sorozatvetőket gyártanak, amelyek termobárikus robbanófejek kilövésére is alkalmasak – írta meg a The Kyiv Independent-re hivatkozva a Mandiner.
A közösségi médiában megjelent videókon a gyár körüli hatalmas füstoszlopok láthatók. A helyi kormányzó elmondása szerint a tűz egy javítási munka közben keletkezett, amikor az üzem egyik részlegének tetőszerkezete kigyulladt. A baleset azonban nem érinti a gyártási folyamatot.
Később a kormányzó arról tájékoztatott, hogy a tüzet sikeresen eloltották.
Az Omszktranszmas gyárat a nyugati hatalmak szankciókkal sújtották az orosz-ukrán konfliktus kitörése után.
Hét külföldi újságíró van az oroszok körözési listáján
Az orosz belügyminisztérium hét külföldi újságírót, akik az ukrán fegyveres erők által elfoglalt Kurszki területen jártak, körözési listára tett – adta hírül a Magyar Nemzet.
Nick Walsh a CNN, Stephanie Battistini és Simoni Traini a RAI, Nicholas Conolly a Deutsche Welle tudósítóját, valamint Nataliya Nagornaya, Diana Butsko és Olesya Borovyk ukrán újságírókat körözik
– írja a Mediazonara hivatkozva az Astra Telegram csatorna.
Az ukrajnai háborúról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről is tárgyalt Washingtonban az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke
Az ukrajnai háborúról, a magyar béketörekvésekről, a kárpátaljai magyarságról, a családpolitikáról és a közép-európai együttműködés helyzetéről is tárgyalt Washingtonban Juhász Hajnalka, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke.
Az KDNP országgyűlési képviselője találkozott a Kongresszus képviselőházának több republikánus tagjával szerdán és csütörtökön. Juhász Hajnalka az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélések során érintették az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeit, a magyar családpolitikai intézkedéseket, valamint az Egyesült Államok elnökválasztásának tétjét.
A politikus beszámolt arról is, hogy hosszabb megbeszélést folytatott az Egyesült Államok külügyminisztériumának kelet-közép-európai térségért felelős főosztályvezetőjével, akivel elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontról és magyar béketörekvésről tárgyaltak. Juhász Hajnalka hangsúlyozta: a megbeszélés módot adott arra is, hogy felhívja az amerikai adminisztráció képviselőjének figyelmét arra, hogy az Ukrajnával kapcsolatban elfoglalt magyar álláspontot befolyásolja az a tény, hogy Kárpátalján jelentős magyar nemzeti közösség él.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke találkozott washingtoni politikai és közéleti intézmények vezetőivel, így tárgyalt Ed Corrigan-nel, a Conservative Partnership Institute elnökével, valamint a Claremont Institute vezetőivel.
A megbeszélések témájáról elmondta, hogy azok között szerepelt az ukrajnai és a közel-keleti háborús konfliktus lezárásának szükségessége, és emellett tárgyalópartnerei arról is érdeklődtek, hogy miként érintette a kelet-közép-európai országok együttműködését a Lengyelországban tavaly bekövetkezett kormányváltás, a Tusk-kormány hatalomra kerülése.
Juhász Hajnalka csütörtökön részt vett és köszöntőt mondott az Amerikai Magyar Koalíció éves gáláján, amelyen átadták az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra egyik legnagyobb ernyőszervezetének elismeréseit.
A harmadik világháború gondolata nyugtalanítja Elon Muskot is
Biden és Kamala várhatóan ezen a hétvégén indítja el a 3. világháborút és engedélyezi a támadásokat mélyen orosz területen. Blinken külügyminiszter holnap fogja bejelenteni, hogy az USA zöld utat adott Ukrajnának, hogy nyugati gyártású rakétákkal csapást mérjen mélyen Oroszországon belül
– vélekedett egy X felhasználó, Wall Street Silver.
Erre válaszolt Elon Msuk, kifejtve, hogy rossz érzése van ezzel kapcsolatban – írja a Magyar Nemzet.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy ez a NATO közvetlen konfliktusa lesz Oroszországgal.
Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok, az európai országok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban
– idézik az orosz elnököt.
És ez már természetesen jelentősen megváltoztatja a konfliktus lényegét, természetét. Ez azt fogja jelenteni, hogy a NATO országok, az Egyesült Államok, az európai országok háborúban állnak Oroszországgal
– tette hozzá az atomnagyhatalom vezetője.
Több mint 12 500-an érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Az ukrán–magyar határszakaszon 5703-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6894-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
