2024.09.12. 07:19
Az ukrán elnök elutasította a kínai-brazil béketervet
932. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Forrás: AFP
Fotó: Gints Ivuskans
Ukrán pilóták F-16-osokon való kiképzéséről tárgyalt az ukrán és a román védelmi miniszter
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter telefonos megbeszélést folytatott csütörtökön Angel Tilvar román védelmi miniszterrel, és bejelentette, hogy megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése F-16-os vadászgépeken Romániában.
Umerov azt írta a Facebookon, hogy román kollégájával folytatott tárgyalásának kulcstémája az ukrán légtér védelmének megerősítése volt az orosz rakétákkal és drónokkal szemben.
Hamarosan Ukrajna román partnereitől egy új Patriot légvédelmi rendszert kap. További F-16-osok is lesznek az ukrán égbolton: pilótáink egy csoportja már kiképzésen vesz részt Romániában
– fejtette ki a miniszter. Hozzátette, hogy tervei szerint hamarosan Romániába látogat, de időpontot nem közölt.
A román védelmi minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - kiemelte, hogy
Tilvar „a lehető leghatározottabban” elítélte az ukrán nép elleni indokolatlan és jogellenes orosz agressziót, különös tekintettel az ukrán lakosság és a civil infrastruktúra elleni támadásokra.
Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 novemberében a romániai Fetesti légibázison megnyílt az Európai F-16-os Kiképzőközpont (EFTC). Júliusban ott kaptak kiképzést az első román pilóták az amerikai gyártású vadászgépek irányítására. A mostani bejelentésig semmilyen információ nem került napvilágra ukránok kiképzéséről ebben a központban, ráadásul a múlt hónapban Románia hivatalosan is cáfolta, hogy ilyen kiképzés folyna ott.
Lengyel külügyminiszter: háborús bűntetteket megelőzendő Ukrajna jogosult a nyugati fegyverek használatára
Ukrajna jogosult a nyugati fegyverek használatára a háborús bűntettek megelőzése végett – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön Varsóban, az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtókonferencián.
Blinken az előző napi kijevi látogatása után utazott Varsóba. A sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték az amerikai diplomácia vezetőjét, Ukrajna kapott-e már engedélyt arra, hogy az oroszországi célpontok támadásakor nyugati fegyvereket használjon.
Az ukrajnai háború során „pontosan azt fogjuk csinálni, amit korábban is, alkalmazkodni fogunk az aktuális helyzethez, azokat az eszközöket illetően is, amelyek Ukrajna rendelkezésére állnak az orosz agresszióval szembeni hatékony védekezés érdekében” – válaszolt Blinken.
Sikorski ebben az összefüggésben aláhúzta: az agresszió áldozata jogosult a védelemre, arra, hogy megsemmisítse az őt érő légitámadás eszközeit. „Ezért úgy gondolom, Ukrajna jogosult arra, hogy nyugati fegyvert használjon a háborús bűntettek megelőzése céljából” – szögezte le.
A NATO keleti szárnyát érintő orosz hibrid fenyegetésekre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Sikorski felidézte a Lengyelország keleti határát érő támadásokat, amelyeket „Oroszország a fehérorosz rezsimmel együtt hajt végre, kihasználva az ebből a célból odaszállított, felfegyverzett migránsokat”. Emlékeztetett arra is, hogy nyáron a fehérorosz-lengyel határon egy illegális bevándorló egy lengyel katonát ölt meg.
A lengyel külügyminiszter a Lengyelországot érő orosz dezinformációs és kibertámadásokra is utalt, valamint az orosz drónok és manőverező robotrepülőgépek által okozott légtérsértésekre. Felidézte az utóbbi időben megakadályozott szabotázsakciókat, gyújtogatási kísérleteket is.
„Ha egy következő +tűzvészre+ kerülne sor, melynek során megsérülne egy lengyel állampolgár, akkor Lengyelország olyan lépéseket tesz majd, amelyeket Oroszország észre fog venni” – fogalmazott Sikorski.
Blinken megállapította: a többfajta eszközzel folytatott hibrid támadásokat több országban is észlelik, mindez Oroszország „szélesebb stratégiájához tartozik”. Hangsúlyozta: a szövetségesek információt cserélnek a történtekről, és „olyan lépéseket tesznek, amelyek következményekkel járnak”. Nemcsak szankciókról van szó, hanem „más intézkedésekről is, amelyek úgy fokozódnak és folytatódnak, hogy Oroszország biztosan viselje tevékenysége következményeit” – jelentette ki Blinken.
A lengyel légtérbe behatoló orosz légi eszközök esetleges lelövéséről szóló kérdésre válaszolva Blinken aláhúzta: „az önvédelemre jogosult Lengyelország oldalán állunk”. Hozzátette: a NATO-ban vita folyik arról, szabad-e a légvédelemnek lelőnie e tárgyakat, mielőtt behatolnának a szövetség légterébe.
Az amerikai külügyminiszter Andrzej Duda elnökkel és Donald Tusk kormányfővel is tárgyalt Varsóban.
Tíz kurszki település visszafoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Visszafoglaltak az orosz erők tíz települést a kurszki régióban az elmúlt két nap folyamán - közölte csütörtökön az orosz hadsereg.
A tárca felszabadított településként Apanaszovkát, Bjahovót, Visnyevkát, Viktorovkát, Vnyezapnojét, Gorgyejevkát, Krasznooktyabrszkojét, Obuhovkát, Sznagosztyot és Gyeszjatoe Oktyabrját nevezte meg.
A beszámoló szerint az orosz erők két ellentámadást visszavertek, és többet meghiúsítottak Kurszk irányában. A minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán ebben a térségben mintegy háromszáz katonát, valamint egyebek között öt harckocsit, hat páncélozott szállítójárművet és 13 páncélozott harcjárművet veszített.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított kurszki betörés folyamán több mint 12 500 embert, 101 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 83 páncélozott személyszállító járművet, 669 páncélozott harcjárművet, 410 gépkocsit, 92 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített.
A keddi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről, 13 ellentámadás visszaverése mellett. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint mintegy kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több repülőtéri infrastrukturális, illetve a műveleteket támogató energetikai létesítményt, négy tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját és 59 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Nova Kahovka központi piacát ért belövések következtében egy civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült.
A "Donyecki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága egyenként 27 évi fegyházra ítélte az ukrán Azov alakulat két tagját, Jevhen Nazarovszkijt és Mihajlo Szuhanyjukot. A két férfi az ítélet szerint 2022 márciusában Mariupolban 120 milliméteres aknavetőből lakóházakat lőtt a lakosság megfélemlítés céljából, aminek következtében két civil életét vesztette.
Az ukrán elnök elutasította a kínai-brazil béketervet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök destruktívnak nevezte és elutasította a kínai-brazil béketervet, mivel szerinte az nem több egy politikai nyilatkozatnál, amelyet ráadásul nem egyeztettek Ukrajnával. Erről az ukrán elnök a Metrópoles brazil hírportálnak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett csütörtökön.
Az elnök szerint nem egyértelműek a tervezetben leírt javaslatok az Oroszországgal való politikai megbékélésre.
Mit jelent az, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel? Ő egy gyilkos. Neki kell megmutatnia, hogy véget akar vetni a háborúnak. Nem lehet egyszerűen csak azt mondani, hogy nyitnunk kell egymás felé. Ő támadt a mi országunkra, embereket ölt, elfoglalta a területeinket
– mutatott rá Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ha Lula annyira békét akar, akkor Ukrajnát támogassa. Megjegyezte, hogy igen jól jönne Ukrajnának egy olyan nagy és befolyásos ország, mint Brazília támogatása.
„Mondtam Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnöknek, mondtuk a kínai félnek, hogy tárgyaljuk ezt meg. Nem vagyunk az ellenségeitek, és ti sem a miénk. Miért döntött akkor hirtelen úgy (a brazil elnök), hogy Oroszország pártjára kell állnia, vagy valahol középre? Ez a tervezet határozottan nem az igazságosságról, nem az értékekről szól, nem tartja tiszteletben Ukrajnát, területi integritását, amiről Kína és Brazília is oly sokat beszél” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy május végén Brazília és Kína közös hatpontos tervvel állt elő. Az első kimondja, hogy Ukrajnának és Oroszországnak „be kell tartania a feszültség enyhítésének három alapelvét: nem szabad a harcokat újabb területekre kiterjeszteni, nem szabad fokozni a harci cselekményeket, és nem szabad provokálnia egyik oldalnak sem a másikat”.
Zelenszkij csütörtökön Kijevben Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az orosz csapatok ellentámadást indítottak az oroszországi kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijevben pont erre számítottak. „Ez a mi ukrán tervünk szerint történik” - mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök a Telegramon közzétette, hogy csütörtökön Oroszország rakétacsapást mért egy Egyiptomba gabonát szállító kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren, miután az elhagyta az ukrán felségvizeket. Hangsúlyozta, hogy várja a világközösség reakcióját. Közölte, hogy az eddigi adatok szerint nincs áldozata a támadásnak.
Az ukrán katonai hírszerzés honlapján kiadott közleményében arról számolt be, hogy szerdán lelőttek egy Szu-30SZM típusú orosz harci repülőgépet a Fekete-tenger fölött.
A Harkiv megyei kormányzó közölte a Telegramon, hogy az orosz erők kazettás lövedékekkel mértek csapást az Izjum térségében fekvő Borova egyik lakónegyedére, két ember meghalt, hét megsebesült, és több lakóépület kigyulladt.
Reggel a Donyeck megyei Viroljubivka települést ágyúzták az orosz erők, a helyi kormányzó közlése szerint életét vesztette a Nemzetközi Vöröskereszt három munkatársa, két másik megsérült, és megsemmisült egy humanitárius segélyt szállító teherautó. A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régió orosz ágyúzása közben Kosztyantinyivka városában és Krasznojarszke faluban meghalt egy 81 éves nő, és hat ember megsebesült.
Páratlan méretű erődemonstrációt tart Oroszország
Megkezdődött az Óceán–2024 stratégiai hadgyakorlat. A gyakorlatra az orosz haderők felkészítési tervének részeként került sor, és egészen szeptember 16-ig tart.
A hadgyakorlatok a Csendes-óceán, a Jeges-tenger, valamint a Földközi-, Kaszpi- és Balti-tenger vizein zajlanak. Több mint négyszáz harci hajó, tengeralattjáró és kisegítő flotta, továbbá több mint 120 repülőgép és helikopter vesz részt az eseményen. Közel hétezer különféle katonai felszerelés és több mint kilencvenezer katona teljesít szolgálatot a gyakorlat során
– számolt be a Magyar Nemzet.
A Csendes-óceáni Flotta és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének hadihajói egy közös különítmény részeként gyakorolták a védelem minden típusát a Japán-tenger középső részén – áll az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma által közreadott videóhoz írt közleményben. Az orosz–kínai hadihajóraj különböző alakzatokban való hajózást, a légi-, tengeralattjáró- és aknavédelem megszervezését gyakorolta.
Az orosz és kínai tengerészek nagy sebességű, személyzet nélküli hajókkal és pilóta nélküli légi járművekkel való harcot is gyakoroltak, és éjszakai tüzelést végeztek tengeri célpontra.
A cikket – benne további részletekkel és videókkal– ide kattintva olvashatja el.
Putyin: 34 ország szeretne részt venni a BRICS tevékenységében
Harmincnégy ország szeretne valamilyen formában részt venni a BRICS tevékenységében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a tömörülés magasrangú képviselőinek biztonsági kérdésekkel foglalkozó csütörtöki találkozóján.
Közölte, hogy Oroszország a BRICS soros elnökeként elősegítette az új tagországok leggyorsabb és legszervesebb integrációját a közösség valamennyi mechanizmusába. Felkérte a tagországok képviselőit, közöljék az államfőikkel, hogy szívesen látják őket az október 22-24-én Kazanyban esedékes csúcstalálkozón, ahol a tervek szerint „érdemben megvitatják az átfogó partnerség további erősítésének kilátásait”.
Az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov korábban elmondta: a BRICS-országok külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy szünetet tartanak az új tagok felvételében. Helyettese, Szergej Rjabkov közölte, hogy most dolgozzák ki a partnerországok új kategóriájának kritériumait. Ezeket – a partnerországok listájával együtt –, a kazanyi csúcstalálkozóig jóváhagyásra benyújtják a tagállamok vezetőinek.
Putyin csütörtökön külön megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel, aki bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök részt vesz majd a kazanyi csúcson. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking síkraszáll az igazságos és demokratikus, a nemzetközi jogon, a szuverenitáson és az egyenlőségen alapuló világrend elvei mellett, amelyeket szerinte a globális dél országai - amelyek a világ többségét alkotják - is támogatnak.
Az idei orosz BRICS-elnökség elején a közösség eredeti felálláshoz – Brazília, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához – új tagként Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia csatlakozott.
Kijev bemutatta az új, saját gyártású fegyverét, a Fekete özvegyet
Kijev új fegyvert mutatott be az orosz csapatok elleni hatékony védekezéshez, egy katonai szempontból innovatív drónbombázót,
hívta fel rá a figyelmet a Merkur hírportál az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján. A The Kyiv Independent pedig azt írta,
Az ukrán drónok komoly veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek a Harkiv, Donbász és a Fekete-tenger körüli harcmezőkön, a védelmi minisztérium pedig most bejelentette, hogy jóváhagyta az új, hazai gyártású, Fekete özvegy nevű drónbombázót, amelyet a fegyveres erőknek szállítanak
– írja a Magyar Nemzet.
A Fekete özvegy nevű, pilóta nélküli taktikai drónbombázót többszöri használatra tervezték, és hatékony kiegészítője lehet egy szintén újonnan fejlesztett ukrán repeszgránátnak és egy távirányítású kézigránátnak – olvasható a cikkben.
Az ukrán hadsereg szeptember elején kezdte bevetni a fronton azt az új, olcsón előállítható drónt, amely a célpont fölé repülve azt égő termittel borítja be. A termit képes az acél- és alumíniumlemezeket is átégetni, valamint a fémtárgyakat megolvasztani, ezért az új fegyver a Sárkány lehelete nevet kapta.
Orosz drónok az észak-ukrajnai Konotop energetikai rendszerét támadták
Orosz drónok jelentős károkat okoztak az észak-ukrajnai Konotop város energetikai infrastruktúrájában egy éjszakai támadás során, amelyben legalább 14 ember megsebesült – közölték csütörtökön helyi tisztviselők.
A hatóságok az áramellátás helyreállításán fáradoznak a városban, amelynek a háború előtt mintegy 83 ezer lakosa volt.
Regionális tisztviselők szerint a támadás során 10 robbanás történt, és a polgármester szerint az áramellátó rendszer kritikus állapotban van.
Jelenleg az energetikai dolgozók mindent megtesznek, hogy a kórház és a vízellátó rendszer áramellátását biztosítsák
– mondta el a polgármester.
Hozzátette, hogy a kórházak továbbra is működnek. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem tudják, mikor áll helyre az áramszolgáltatás, a víz szolgáltatását is óránkénti korlátozással tervezik.
A helyi ügyészség és más tisztviselők értesülése szerint a támadásban hét lakóház, egészségügyi és oktatási intézmények, egy üzlet, egy bank és a városi villamosvonal egy szakasza is megrongálódott.
Konotop Szumi megyében található, amely az elmúlt hetekben különösen kiemelt célpontja volt az orosz támadásoknak.
A Konotop elleni csapás egy szélesebb körű orosz támadás része volt, amelyben 64 drónt vetettek be – közölte az ukrán légierő. Állításuk szerint 9 különböző régióban 44 pilóta nélküli eszközt lőttek le.
Orosz dróntámadás ért egy bútorraktárat a központi Hmelnickij régióban. A helyi szolgálatok reggel még mindig oltották a tüzet - közölte Szerhij Tyurin kormányzó.
Az északi Csernyihiv megye elöljárója arról számolt be, hogy Oroszország az elmúlt nap folyamán fokozta ottani támadásait, amelyek kárt okoztak a térség infrastruktúrájában. Azt nem mondta el, hogy pontosan mit ért találat.
A Krím 2 akció kudarcát az ukrán katonai vezetésen belüli belharc okozhatta
Vaszilij Prozorov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt munkatársa szerint a sikertelen akció a Katonai Hírszerzési Igazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov, és az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij közötti hatalmi harcot tükrözi – írja a Magyar Nemzet.
A TASZSZ hírügynökség beszámolója alapján Prozorov úgy véli, hogy az ukrán haditengerészet erőinek minden Oroszország elleni rajtaütése az elmúlt években Budanov parancsnoksága alatt történt, jelentős médianyilvánosságot biztosítva számára.
Az Orosz Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet 14 amerikai hajóval indított akciót a Krím-2 orosz fúrótorony elfoglalására.
Az orosz fúrótorony elfoglalására az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága tizennégy amerikai Willard "Sea Force" hajóból álló tengeri partraszálló egységet küldött az ukrán haditengerészet különleges műveleti erőinek tagjaival
– írták közleményükben.
A cikket itt tudja elolvasni.
Több mint tizenkétezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Magyarország területére 2024. szeptember 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5725 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6508 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közöéte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ez történt szerdán:
A Kreml szerint Kijevnek már valószínűleg engedélyezték a mélységi rakétacsapásokat
Ukrán válság
- Az ukránok tagadják a nukleáris fegyverek beszerzését – frissül
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg