Ukrán válság

2024.09.24. 08:44

Zelenszkij: a háborút nem lehet tárgyalásokkal lecsillapítani

944. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák FPV drónokat készítenek

Forrás: Anadolu via AFP

Fotó: Diego Herrera Carcedo

Zelenszkij: a háborút nem lehet tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni!

Az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni - hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi nemzetközi előírást és szabályt sértett meg, hogy nem fog önmagától leállni, Oroszországot csakis kényszeríteni lehet a békére, és pontosan erre van szükség, Oroszország békére kényszerítésére a háború egyetlen agresszoraként, az ENSZ Alapokmányának egyetlen megsértőjeként

 – mondta Ukrajna elnöke.

„Egy napon majd ebben a teremben biztosan azt fogják mondani, hogy véget ért Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja. Nem befagyva, nem kikényszerítve, nem elfeledve, hanem valóban vége” – mondta.

És mindez nem azért fog megtörténni, mert valakinek elege lett a háborúból, vagy valaki elcserélt valamit Putyinnal. Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja azért fog véget érni, mert az ENSZ Alapokmánya működik. Működnie kell. Ukrajna jogának az önvédelemre érvényesülnie kell

 – hangoztatta Zelenszkij.

Joe Biden a közel-keleti konfliktusok diplomáciai lezárását és az Ukrajna melletti nyugati kiállás fenntartását sürgette

Diplomáciai megoldást sürgetett a Közel-Kelet fegyveres konfliktusaiban, valamint a Nyugat Ukrajna mögötti kiállásának fenntartását szorgalmazta Joe 

Biden amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésében mondott felszólalásában kedden New Yorkban.

Az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján mondott beszédében az elnök az ukrajnai háborút tekintve óva intett a nyugati szövetségesek kifáradásától, és a fegyveres konfliktusban a kijevi vezetés támogatásának folytatására szólított fel.

A Közel-Keletet illetően az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti eszkalálódó fegyveres konfliktus kapcsán Joe Biden úgy fogalmazott, hogy egy teljes körű háború senkinek sem érdeke, és hozzátette: az egyetlen út a békéhez a diplomáciai megoldás.

Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háborús konfliktus, a gázai harcok lezárása érdekében a tűzszüneti megállapodás feltételeinek véglegesítését sürgette, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét oldalon túl sokat szenvedett már a polgári lakosság.

Az amerikai külpolitikát illetően kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vonulhat vissza a globális politika színteréről.

Joe Biden elnöksége utolsó beszédét tartotta az ENSZ Közgyűlése előtt, ami alkalmat adott négyéves elnöksége néhány elemének kiemelésére, így beszélt az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásáról is. A 2021 nyarán megtett lépésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy eltökélt volt az ügy lezárására. Ugyanakkor elismerte, hogy a folyamatot "tragédiák kísérték", amivel a 13 amerikai katona halálára utalt, akik merényletben vesztették életüket a kabuli repülőtérnél az Afganisztánban tartózkodó amerikai külföldi állampolgárok kimenekítésére irányuló művelet idején.

Az afganisztáni kivonulás kivitelezését illető kritikákra Joe Biden és adminisztrációjának tisztségviselői az elmúlt években azzal érveltek, hogy a csapatok kivonásáról még a korábbi elnök, Donald Trump állapodott meg, így megkötve a következő kormányzat kezét.

Joe Biden a világszervezet ülésén tartott keddi felszólalásában a világ előtt álló megoldandó feladatok közé sorolta a mesterséges intelligencia felhasználásának szabályozását annak kockázatai miatt. Úgy vélte, az új technológia teljes mértékben átalakítja majd az emberek életét, a munkavégzés módját és a háborús hadviselést is.

Az ENSZ-közgyűlés keretében az amerikai elnök külön is találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, akinek hangsúlyozta az ENSZ intézményi reformjainak szükségességét annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen megfelelni a 21. század kihívásainak.

Brazil elnök: Brazília és Kína tervet készített a béketárgyalások megkezdésére

Brazília és Kína hat pontból álló tervet készített a béketárgyalások megkezdésére Ukrajna és Oroszország között – jelentette be Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.

Lula, aki a kezdeményezésről már telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem árult el részleteket a tervről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban destruktívnak nevezte és elutasította tervet.

A brazil államfő egyúttal figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a libanoni konfliktus is olyan súlyossá válhat, mint a Gázai övezeti, és tűzszünetet sürgetett. „A védelemhez való jog a bosszúra való joggá változott, ami akadályozza a tűzszünet és egy olyan megállapodás létrejöttét, miszerint a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elengedi izraeli túszait” – hangsúlyozta.

A brazil elnök ismételten az ENSZ reformját sürgette, mondván, hogy a világszervezet nem látja el feladatát, ami minden ember képviseletét és a háborúk megfékezését illeti. Lula az ENSZ Alapokmányának olyan értelmű felülvizsgálatát szorgalmazta, amely felértékeli a Közgyűlés szerepét a béketeremtésben és a világszervezet reformjában.

„A gyarmattartó múlt elfogadhatatlan öröksége, hogy a latin-amerikai és az afrikai országok ki vannak zárva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságából” – szögezte le Lula.

Bírálta azt is, hogy a nagyhatalmak minden évben dollármilliárdokat költenek teljes fegyverarzenálok vásárlására, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a szegénység felszámolására, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítanák. „Az én kormányom legfőbb feladata elérni, hogy senki ne éhezzen” – hangsúlyozta.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem tervez állandó missziót állomásoztatni a kurszki atomerőműben

Az oroszországi kurszki atomerőmű körül továbbra is súlyos a helyzet, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem tervezi, hogy állandó missziót állomásoztasson ott – jelentette ki Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója egy keddi interjúban.

„A helyzet súlyos, mert katonai invázió történt, és ez a hadművelet olyan szintet ért el, hogy a harcok már az atomerőmű közelében zajlanak” – mondta. Ukrajna augusztus 6-án indított katonai műveletet, amellyel Oroszország területén, a kurszki régióban nyitott új frontot. Az ukrán csapatok előrenyomulásával a harcok mintegy 40 kilométerre közelítették meg a nukleáris létesítményt.

A zaporizzsjai atomerőmű egyik épülete a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás:  MTI/EPA

A múlt hónapban Grossi meglátogatta a kurszki atomerőművet, és rámutatott, hogy az erőmű „rendkívül sérülékeny” lenne támadás esetén, mivel nincs védőkupolája.

Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött csúcsszintű vitáját megelőzően New Yorkban a RIA Novosztyi orosz hírportálnak adott nyilatkozatában Grossi reményét fejezte ki, hogy az erőműnél a körülmények kedvezően alakulnak, és nem kell ismét felkeresnie a létesítményt. „Remélem, nem kell visszatérni a kurszki erőműbe, mert ez azt jelenti, hogy a helyzet stabilizálódott” – fogalmazott.

Grossi azt is kijelentette, hogy a NAÜ nem tervez állandó megfigyelőket állomásoztatni az erőműben, ahogy azt négy ukrán nukleáris létesítményben megtették, köztük a zaporizzsjai atomerőműben, amelyet az orosz csapatok tartanak ellenőrzésük alatt. Hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőmű körül továbbra is feszült a helyzet, az orosz és az ukrán fél rendszeresen vádolja egymást az erőmű megtámadásának szándékával. „Szakértőim továbbra is katonai tevékenységről számolnak be az állomás közelében” – tette hozzá Grossi.

Újabb orosz drón roncsait találták meg Romániában

Újabb, Gerany-2 típusú orosz drón roncsait találták meg a romániai Plauru település közelében – közölte kedden a román védelmi minisztérium (MAPN).

A tárca szerint a román hadsereg és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) folytatta a további roncsdarabok utáni kutatást a Duna romániai partján, miután az elmúlt hetekben Oroszország több ízben intézett légitámadást az ukrán folyami kikötők infrastruktúrája ellen.

A közlemény szerint a Plaurutól délre megtalált újabb drónmaradványok a lakott területen kívül értek földet, és nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.

A tárca legutóbb két hete adott ki közleményt arról, hogy orosz drón maradványaira bukkantak a Tulcea megyei Periprava település térségében, az ukrán határ közelében, miután az azt megelőző hétvégén az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.

„A román védelmi minisztérium továbbra is határozottan elítéli az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat” – szögezte le a MAPN közleménye.

Peszkov: a háború akkor ér véget, ha a „különleges katonai művelet” minden célját eléri Ukrajnában

Oroszországnak nincs más választása, mint elérni az ukrajnai különleges katonai művelet összes célját – jelentette ki kedden szokásos napi sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. 

Hozzáfűzte: amint a célokat elérik, a különleges katonai művelet véget ér.

A szóvivő megismételte Vlagyimir Putyin elnök korábbi figyelmeztetését, hogy amennyiben a Nyugat engedi, hogy Ukrajna nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal mérjen csapást orosz területekre, azt a háborúba való közvetlen beavatkozásként értékelik Moszkvában.

„Kérem, hallgassák meg és olvassák el újra az elnök kijelentéseit a nyugati fegyverek Oroszország területén történő esetleges bevetésének engedélyezésével kapcsolatban” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy változhat-e a Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes által kifejtett álláspont, miszerint Oroszország nem fog nukleáris fegyvert tesztelni mindaddig, amíg az Egyesült Államok tartózkodik a tesztektől.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvívője
Fotó: Vyacheslav Oseledko / Forrás:  AFP

Az elnök Szentpéterváron nagyon világosan megfogalmazta az Oroszországi Föderáció álláspontját – emlékeztetett Peszkov.

Putyin szeptember 12-én leszögezte: a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. „Ez a közvetlen részvételük lesz, és ez természetesen jelentősen megváltoztatja a konfliktus lényegét, természetét” – mondta az orosz elnök, aki szerint egy ilyen lépést követően Oroszország kénytelen lesz meghozni a "megfelelő döntéseket" az új fenyegetések miatt.

Putyin nem részletezte, hogy mik lehetnek ezek az intézkedések. Korábban beszélt arról a lehetőségről, hogy orosz fegyverekkel látnák el a Nyugat ellenségeit, hogy nyugati célpontokat támadhassanak külföldön, és júniusban azt is felvetette, hogy az országon belül az Egyesült Államokat és Európát elérő hatótávolságban telepítenének rakétákat.

Putyin Szentpéterváron arra is figyelmeztetett, hogy „a Nyugat ugyan valami okból azt hiszi, hogy Oroszország sohasem vetne be nukleáris fegyvereket”, ebben azonban téved – mondta –, és hangsúlyozta, hogy a Kreml nukleáris doktrínáját nem szabad félvállról venni.

A Kreml kedden arra is felhívta a figyelmet, hogy a Libanon elleni izraeli csapások „potenciálisan destabilizálják” a Közel-Keletet, és kiszélesítik az ottani konfliktust. „Ez természetesen rendkívüli aggodalomra ad okot számunkra” – mondta Peszkov.

Ukrajna NATO-csatlakozása része a „győzelmi tervnek”

Ukrajna NATO-csatlakozása fontos része Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „győzelmi tervének” – mondta el Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője New Yorkban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű amerikai elemzőintézetben elmondott beszédében.

Ukrajna NATO-ba való meghívása a győzelmi terv része. Arra is felszólítottam partnereinket, hogy ne fordítsanak figyelmet a helyzet súlyosbodására vonatkozó orosz fenyegetésre

– jelentette ki a tisztségviselő. Szerinte az ukrán győzelmi terv, amelyet Zelenszkij elsőként Washingtonnak terjeszt elő, „világos elképzelést tartalmaz azokról a lépésekről, amelyeket az igazságos és tartós béke biztosításához meg kell tenni”, valamint katonai és diplomáciai stratégiákat egyaránt tartalmaz.

Jermak hangsúlyozta, hogy a fegyvergyártás hatszoros növekedése ellenére Ukrajnának még mindig nincs elegendő erőforrása, technológiája és ideje a teljes önellátásra. Emiatt a katonai segítségnyújtás felgyorsítására szólította fel a szövetségeseket, a prioritások között pedig a légvédelmi rendszereket, a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú fegyvereket és a tüzérségi lövedékeket sorolta fel. Azt mondta, hogy a háborús sikerekhez növelni kell a befektetéseket az ukrán fegyverek gyártásába, és engedélyezni kell Ukrajnának a csapásmérést Oroszország területén és a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna támogatására.

Kína fegyveralkatrészekkel látja el Oroszországot

Vladiszlav Vlaszjuk elnöki tanácsadó egy interjúban kijelentette, hogy Oroszországot Kína fegyveralkatrészekkel látja el, amit Ukrajna súlyos problémának tart.

Szavai szerint az ukrán hadszíntéren lévő hagyományos orosz fegyverek alkatrészeinek 60 százaléka Kínában készült.

Kifejtette, hogy Oroszország kínai alkatrészeket használ drónokban, megfigyelőrendszerekben, sőt rakétákban is. Rámutatott arra, hogy a szankciók ellenére egyes alkatrészeket az Egyesült Államokból, Hollandiából, Japánból, Svájcból és más nyugati országokból is szállítanak Oroszországnak. Vlaszjuk szerint az Európai Unió még tudná fokozni erőfeszítéseit a nyugati termékek Oroszországba való áramlásának megállítására, például felléphetne a Roszatom orosz nukleáris vállalat ellen. „Úgy véljük, hogy Oroszország a Roszatom hálózatait az orosz hadsereg ellátására használja” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij az ABC News amerikai televíziónak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett kedden – azt mondta, hogy Oroszország kínai műholdakat használ az ukrán atomerőművek fényképezésére, Kijev pedig ez alapján azt feltételezi, hogy vélhetően a nukleáris létesítmények ellen készül támadásokat végrehajtani.

900 ezer katonai behívót küldenek ki Ukrajnában

Az Ukrajinszka Pravda című lap arról számolt be, hogy az ukrán kormány 71 millió 820 ezer hrivnyát különített el 900 ezer katonai behívó központosított kinyomtatására az év végéig, ezeket tartalékosoknak és más mozgósított hadköteleseknek kézbesítik majd postai úton, ajánlott levélben. A döntés a hírportál szerint a kormány keddi ülésén született.

Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a közösségi oldalain közölte kedden, hogy előző nap orosz ágyúzások következtében két civil vesztette életét és 18 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy egy nem nagy sebességű légi célpont Fehéroroszország területéről repült be Ukrajnába, ami miatt légiriadót rendeltek el az ország északi részén. További részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 645 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 61 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 65 drónt.

Az orosz erők 81 drónnal és négy rakétával támadtak hétfő éjjel Ukrajnát

Az ukrán légierő Telegramon közzétett tájékoztatása szerint 66 drónt sikerült lelőni, viszont 13 másik útját nem tudták nyomon követni.

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városban az éjszakai orosz támadásokban egy ember meghalt, tizenhatan megsebesültek, köztük két gyerek – közölték a helyi mentőszolgálatok.

A közép-ukrajnai Poltava megyében az energetikai infrastruktúra szenvedett károkat, húsz településen leállt az áramszolgáltatás a helyi hatóságok bejelentése szerint. Több lakóház is megrongálódott az orosz csapások következtében, de nem sebesült meg senki.

Ukrán médiajelentések szerint ez volt az első alkalom, hogy a várost úgynevezett siklóbombákkal vették célba. Az éjszakai támadásban 13 lakóépület, két óvoda és több autó rongálódott meg – erősítette meg az ukrán rendőrség.

A város mintegy 60 kilométerre fekszik az orosz hadsereg által megszállt Zaporizzsjai atomerőműtől.

Az orosz erők irányított légibombákkal támadták a Donyecki területen fekvő Kosztyantinyivka várost kedd reggel. Egy ember meghalt, ketten megsebesültek – közölte Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a Telegramon. A támadásban két infrastrukturális létesítményben is károk keletkeztek – tette hozzá.

A település mintegy 12 kilométerre van Csasziv Jar magaslaton fekvő várostól, ahol az ukrán erők megpróbálják feltartóztatni az oroszok nyugati előrenyomulását.

Orosz sajtójelentések szerint az orosz csapatok megkezdték a kelet-ukrajnai Vuhledar város elfoglalását. Jurij Podoljak ukrán születésű, oroszpárti blogger arról írt kedden, hogy orosz alakulatok benyomultak Vuhledarba, és megkezdődött a város ostroma. Az orosz állami sajtó úgy fogalmazott, hogy a Donyeck megyei város harapófogóba került, és a település keleti részén már harcok folynak.

Volodimir Zelenszkij kétoldalú tárgyalásokat folytatott New Yorkban

Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn német, indiai és japán vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat, hogy további támogatásukat kérje Kijev háborús erőfeszítéseihez.

„Arról beszéltünk, hogyan lehet közelebb hozni az igazságos békét” – számolt be az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásról Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: „a legfontosabb az egység fenntartása”.

Az ukrán elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel lezajlott találkozója után arról írt a Telegramon, hogy a két ország kapcsolatai „dinamikusan fejlődnek”.

India, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, amelyekkel Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtották. Ugyanakkor nem avatkozott közbe, amikor Moszkva a közelmúltban azért tiltakozott, mert az indiai gyártású lőszereket az európai vásárlók Ukrajnába küldték.

United Nations General Assembly / Volodymyr Zelensky
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének jövőbeli csúcstalálkozóján 2024. szeptember 23-án az Egyesült Nemzetek New York-i székházában
Fotó: Yasushi Kaneko  / Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP

Kisida Fumio japán kormányfővel Zelenszkij a Kijevnek nyújtott japán energiasegélyekről tárgyalt. „Jelenleg aktívan dolgozunk az orosz bombázások utáni energiaellátásunk helyreállításán, és készülünk a télre” – írta az elnök a Telegramon hozzátéve, hogy a japán kormányfővel az energiaszektor helyzetéről folytatott megbeszélést.

A japán külügyminisztérium honlapja szerint Tokió idén 4,5 milliárd dollárral (1597 milliárd forinttal) támogatta az ukrán helyreállítási munkálatokat, és segítséget nyújtott az ukrán energiakapacitás növeléséhez is, hogy az ország átvészelje a telet az energetikai infrastruktúráját ért orosz csapások közepette.

Zelenszkij az amerikai kongresszus kétpárti küldöttségével lezajlott találkozója után arról is írt a Telegramon, hogy most, az év végén valódi lehetőséget lát az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködés megerősítésére.

Az ukrán elnök az ABC Newsnak adott, hétfőn megjelent interjújában kijelentette, hogy országa „közelebb került a háború végéhez”, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozott fellépése „felgyorsíthatja az Ukrajna elleni orosz agresszió igazságos befejezését a jövő évben”.

Úgy gondolom, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint gondolnánk. Közelebb vagyunk a háború végéhez

– idézte az ABC News az elnök szavait.

Zelenszkij az interjúban azt is kiemelte, hogy Ukrajna csak erős pozícióból tudja rákényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború leállítására.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn New Yorkban elmondta, hogy az ukrán béketervben szerepel Ukrajna NATO-tagságának felgyorsítása is.

Putyin szerint a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Kijev lemond Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részéről és NATO-tagsági törekvéseiről. Zelenszkij az orosz csapatok kivonulását és Ukrajna posztszovjet határainak visszaállítását akarja elérni.

Scholz: Németország nem engedélyezi német fegyverek bevetését mélyen orosz területeken

Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem

– jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.

Olaf Scholz német kancellár felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ukrajnai háborúról tartott tanácskozásán a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 20-án
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/MTVA

A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.

Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.

A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”.

A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.

A svájci parlament is népirtásként ismerte el a holodomort

Svájc is csatlakozott kedden azokhoz az országokhoz, amelyek népirtásként ismerik el az Ukrajnában, még a szovjet korszakban, 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét.

A berlini Bundestag és az Európai Parlament 2022-ben hozott határozatot a holodomor népirtásként történő elismeréséről, majd 2023-ban a szlovén és a horvát parlament is hasonló lépést tett.

The Almost Deserted Town Of Bilopillia In Sumy Region Near The Border With Russia Is Shelled Daily By Guided Aerial Bombs
A holodomor áldozatainak emlékműve Ukrajnában
Fotó: Maxym Marusenko / Forrás:  NurPhoto / NurPhoto via AFP

A svájci parlament alsóháza 123-58 szavazati aránnyal fogadta el az erre vonatkozó nyilatkozatot. A kezdeményezés ellen szavazott a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), amelynek egyik képviselője, Monika Rüegger azzal érvelt, hogy nemzetközi bíróságok hatásköre megítélni, mi számít népirtásnak, „Svájc ilyen ügyeket nem határozhat el”.

Több mint kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A tiltakozó gazdák falvait biztonsági erőkkel körülzáratta, sorsukra hagyva az ott lakókat. A következő hónapokban négymillió ember halt éhen Ukrajnában.

Az orosz légvédelem ukrán drónokat semmisített meg Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett

Az orosz légvédelem 13 ukrán drónt semmisített meg keddre virradóra Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsult a „kijevi rezsim” azon kísérlete, hogy terrortámadást hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén lévő objektumok ellen.

A légierő 13 drónt lőtt le, hatot a Belgorodi, hatot a Kurszki és egyet a Brjanszki megye felett.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán–magyar határszakaszon 5304-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4806-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában