Orosz elnöki szóvivő: Európa biztonságát újra kell gondolni

Orosz elnöki szóvivő: Európa biztonságát újra kell gondolni

Európában új biztonsági architektúrára van szükség – jelentette ki hétfőn az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azon kijelentésére reagált, mely szerint „az ukrajnai háború lezárása után Európának újra kell gondolnia kapcsolatait Oroszországgal”.

A szóvivő hozzátette, hogy „az új európai biztonsági stratégiába egy olyan garanciarendszert is be kell majd építeni, amely Oroszország biztonságát is szavatolná”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervével” kapcsolatban Dmitrij Peszkov elmondta, hogy „a Kreml a tervet csak annak hivatalos megjelenését követően fogja tanulmányozni, mivel egyelőre csak ellentmondásos és bizonytalan sajtóinformációk állnak rendelkezésre, s ezért Oroszország óvatosan kezeli ezt a kérdést”.

Az ukrán elnök kedden részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén, majd csütörtökön Joe Biden amerikai elnöknek kívánja elsőként bemutatni az ukrajnai háború lezárására kidolgozott „győzelmi tervét”, amellyel további támogatásokra szeretné ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.

Orosz külügyminisztérium: több mint ötven civil halt meg a kurszki betörés kezdete óta

Legalább 56 civil meghalt és további 266 ember megsebesült a nyugat-oroszországi Kurszk megye ellen indított ukrán offenzíva héthetes időszakában – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
Kijev augusztus 6-án, az orosz–ukrán háború kezdete után több mint két évvel hajtotta végre az orosz határon átnyúló támadását. Az ukrán erők továbbra is a kurszki régióban tartózkodnak.

Az orosz külügyminisztérium a szeptember 5-éig tartó időszakot vizsgálva korábban 31-re becsülte az ukrán betörés civil halálos áldozatainak a számát. A hétfőn közzétett, új adatok már a szeptember 20-áig tartó időszakra vonatkoznak.

A külügyi tárca jelentése szerint eddig 131 ezer civil kényszerült elhagyni lakóhelyét Kurszk megye legveszélyesebb területein. A jelentésben azzal vádolták meg az ukrán erőket, hogy 70-120 civilt továbbra is fogva tartanak Szudzsa városában.

Holland klímaügyi miniszter: jelentősen nőtt az orosz LNG import a rotterdami kikötőben

Nyár óta kétszer annyi orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó köt ki Rotterdamban, ez egy aggasztó és nem kívánatos fejlemény, amelynek köze lehet az EU legújabb, Oroszország elleni szankciócsomagjához – írta Sophie Hermans klímaügyi és a zöld növekedésért felelős holland miniszter a parlament alsóházának címzett hétfői levelében.

A miniszter szerint a növekedés a júniusban életbe lépett új szankciócsomag hatása lehet, amely többek között megtiltja az orosz LNG átszállítását az EU-ból az unión kívüli országokba – de az uniós országokba történő behozatalát nem.

Hermans úgy véli, hogy a szankciócsomag miatt valószínűleg a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokba helyeződtek át, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek az uniós importhoz, mint például a rotterdami kikötő.

Egyelőre nincs olyan uniós szankciós intézkedés, amely megtiltaná az orosz LNG-importot – írta a miniszter.

– tette hozzá.

Hermans ezt a kérdést meg szeretné vitatni az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek legközelebbi, október 15-i tanácskozásán. Az Európai Bizottságtól pedig választ vár arra, hogy az EU-tagállamok miként tehetnek célzottan intézkedéseket az orosz LNG-import csökkentése érdekében.

Japán tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egy orosz katonai repülőgép megsértette a légterét

Japán diplomáciai úton határozott tiltakozását fejezte ki Oroszországnak, amiért egy orosz katonai repülőgép három ízben is megsértette a légterét hétfőn – jelentette be sajtótájékoztatóján a japán védelmi miniszter. Tokió szerint 2019 óta először fordult elő ilyen incidens.
Kihara Minoru miniszter elmondta, hogy egy Il-38 típusú vadászrepülőgép hatolt be a japán légtérbe a Hokkaidó közelében levő Rebun szigettől északra.

Hozzátette, hogy a japán légvédelem F-15-ös és F-35-ös vadászrepülőgépek mozgósításával, valamint rádióüzenetekkel és fényrakétákkal figyelmeztette az orosz gépet a légtérsértésre. Kiemelte, hogy Japán rendkívül sajnálatosnak nevezte az incidenst az orosz kormányhoz eljuttatott üzenetében, és arra hívta fel Moszkva figyelmét, hogy a jövőben kerülje el a berepüléseket.

Hajasi Josimasza kormányszóvivő az incidenst kommentálva kijelentette, hogy „az orosz hadsereg az ukrajnai háború kezdete óta Japán közelségében is aktív”.

Az oroszok Magyarországról üzentek

A külső nyomás ellenére fokozatosan fejlődik az együttműködés Magyarország és Oroszország között, ami példaértékű Európa számos országának – üzente Mihail Murasko egészségügyi miniszter, az orosz-magyar gazdasági kérdésekkel foglalkozó kormányközi bizottság társelnöke a RIA tudósítása alapján.

– jelentette ki a kormányközi bizottság budapesti ülését követően, majd biztosította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert arról, hogy Moszkva teljesíti a magyar energiaellátás biztonságához szükséges valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségét – írja a Mandiner.

Vészjósló „hadüzenet” érkezett a dánoktól

Mette Frederiksen szerint a Nyugatnak szabad kezet kell adnia Ukrajnának, hogy fegyvereit Oroszországon belül használja – írja a Magyar Nemzet.

A dán miniszterelnök aggasztó kijelentéseket tett a Bloomberg televíziónak adott interjúban. Szerinte

A legfontosabb vörös vonalat már átlépték az oroszok, amikor Ukrajnába mentek. Ezt mondta Frederiksen. Éppen ezért szerinte Oroszországnak nincs joga megmondani a NATO-nak, Európának vagy Ukrajnának, hogy mi a helyes cselekedet.

Dánia egyébkén már jelezte Zelenszkijnek, hogy a fegyverek, amelyeket Koppenhága szállított, nincsenek korlátozásokhoz kötve, amennyiben Ukrajna betartja a nemzetközi jogot. 

A teljes cikk ITT érhető el.

Orosz légicsapásokban többen megsebesültek az ukrajnai Zaporizzsjában

– közölték ukrán tisztviselők hétfőn.

– derült ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölt közleményből. A két rakéta és a drónok ne érték céljukat az ukrán légierő aktív rakétavédelme miatt – tette hozzá a légierő.

Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy 

Tájékoztatása szerint Oroszország az elmúlt napon összesen 363 légi és szárazföldi csapást mért 12 településre a régióban, amelynek Zaporizzsja város a közigazgatási központja.

A mentők több megrongálódott lakóházból evakuálták a lakókat – írta az ukrán belügyminisztérium a Telegramon.

Ukrajna rontott pozícióján a világ legerősebb hadseregeinek listáján

– szúrta ki a Global Firepower Index friss rangsorát a Kárpáti Igaz Szó. A több mint hatvan szempont alapján összeállított lista alapján Ukrajna idén a 18., miközben Oroszország a 2.

A kárpátaljai magyar lap megjegyzi, az elemzők az ukrán hadsereg erősséget a meglehetősen nagy létszámú seregben és mozgósítási tartalékban látják. Emellett a haderő általános felszereltsége szintén meglehetősen magas színvonalú – bár az nem egyértelmű a kalkulációból, hogy ebbe már mely nyugati fegyvereket számolták bele.

Leggyengébb pontjaként a haditengerészet hiányát, határainak hosszát, valamint az olajtartalékok deficitjét nevezték meg – olvasható a Magyar Nemzet lapszemléjében.

Egy lőszergyárban kezdte meg amerikai látogatását Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök a hadsereg scrantoni lőszergyárában (Scranton Army Ammunition Plant) tett látogatással kezdte meg az Egyesült Államokban töltött hetét, amelynek során további támogatásokra próbálja ösztönözni Ukrajna nemzetközi partnereit.

Matt Cartwright, a látogatáson jelen lévő demokrata kongresszusi képviselő elmondta, hogy az ukrán elnök köszönetet mondott az eddigi támogatásért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még több lőszerre van szükség.

A scranton-i üzem egyike azon néhány amerikai gyártóhelynek, ahol 155 milliméteres lövedéket állítanak elő. Ilyen lőszereket használnak a nyugati szövetségesek által szállított tarackokban, amelyek lőtávolsága 24-32 kilométer, így a célpontokat viszonylag védett távolságból képesek elérni.

Volodimir Zelenszkij a hét folyamán részt vesz és beszédet mond az ENSZ Közgyűlésének éves kiemelt ülésén, valamint kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén is ott lesz. A BT tanácskozását az Egyesült Államok kezdeményezésére hívták össze, azon az amerikai felet Antony Blinken külügyminiszter, Oroszországot pedig Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.

Az ukrán elnök a The New Yorker című lapban vasárnap megjelent interjúban „szörnyű gondolatnak” nevezte azt a lehetőséget, ha Joe Biden amerikai elnök nem állna a háború lezárására kidolgozott „győzelmi terve” mellé. Zelenszkij megfogalmazása szerint „ez azt jelentené, hogy Biden nem akar olyan módon véget vetni a háborúnak, ami Oroszországot fosztja meg a győzelem lehetőségétől”. Szerinte ebben az esetben nagyon hosszú és kimerítő háborúra kell számítani, ami rendkívül sok ember halálát okozza, de hozzáfűzte: „Bident semmiért nem tudnám hibáztatni”.

Ez történt vasárnap: