2024.08.08. 08:35
Nemzetközi elfogatóparancsot adhatnak ki Benjamin Netanjahu ellen (videó)
Az izraeli–palesztin háború 307. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Forrás: MTI/AP/Izraeli miniszterelnöki hivatal
Fotó: Avi Ohayon
Az EU elítélte, hogy Izrael visszavonta nyolc norvég diplomata akkreditációját
Az EU elítéli a Benjámin Netanjahu vezette izraeli kormány döntését, miszerint visszavonja a Palesztin Hatósággal kapcsolatban álló nyolc norvég diplomata akkreditációját – írta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő csütörtöki sajtóközleményében.
Ez a döntés indokolatlan és ellentmond az oslói megállapodások szellemének, továbbá aránytalanul megzavarja a Palesztin Hatósággal való normális kapcsolatokat és együttműködést
– hangsúlyozta Borrell.
A főképviselő azt írta továbbá, hogy az EU tel-avivi küldöttségének vezetője továbbította az uniós álláspontot az izraeli kormánynak. Véleménye szerint az ügy nem pusztán Izrael és Norvégia közötti kétoldalú kérdés, hanem mindazok érdeke, akik a közel-keleti békéért és stabilitásért dolgoznak.
Arra is rámutatott, hogy az Izraelt és a Palesztin Hatóságot is magában foglaló ad hoc összekötő bizottság elnökeként, Norvégia jelentős szerepet játszott a közel-keleti békefolyamatban és a palesztin lakosság támogatásában.
Az EU teljes mértékben szolidáris Norvégiával, amely felbecsülhetetlen partner a térség békéjének, biztonságának és jólétének előmozdítására irányuló erőfeszítéseinkben
– húzta alá Borrell.
Az izraeli kormány azzal indokolta döntését, hogy a norvég kormány Izrael-ellenes és egyoldalú intézkedések sorozatát hozta meg.
A norvég nagykövetnek átadott levél szerint a képviselők diplomáciai státuszát az értesítéstől számított hét napon belül vissza kell vonni. Norvégia szerint a diplomaták akkreditációjának visszavonása "szélsőséges lépés" az izraeli kormány részéről.
Az Egyesült Államok arra kéri az iráni vezetést, hogy tartózkodjon a helyzet eszkalációjához vezető bármilyen lépéstől
A külügyminisztérium sajtótájékoztatóján a közel-keleti konfliktus kiszélesedését övező aggodalmakkal kapcsolatban Matthew Miller szóvivő azt mondta, hogy a diplomáciai csatornákon keresztül az Egyesült Államok azt az üzenetet közvetíti az iráni vezetés felé, hogy tartózkodjon a helyzet eszkalációjához vezető bármilyen lépéstől, amely nem szolgálná sem Irán, sem a szélesebb térség érdekét.
Megismételte, hogy az amerikai kormányzat az Izrael és Hamász közötti tűzszünet mielőbbi véglegesítését akarja látni, és hozzátette, hogy ennek esélyét egy eszkaláció csak tovább nehezítené.
Izrael fokozta légicsapásait a Gázai övezetben
Izrael fokozta légicsapásait csütörtökön a Gázai övezetben, aminek következtében legalább negyven palesztin vesztette életét – közölték csütörtökön a palesztinok lakta övezet egészségügyi hatóságai.
A tájékoztatás szerint légitámadás érte a térség központi részén található Bureidzs és a közeli Nuszeirat menekülttáborokat. A légicsapásoknak 15, illetve 4 halálos áldozatuk volt.
A Gázai övezet legsűrűbben lakott menekülttáborai közé tartozó Bureidzset és Nuszeiratot Izrael a radikális iszlamista Hamász fellegvárainak tekinti.
Ezenkívül Gázaváros szívében egy házat bombatalálat ért, megölve öt palesztint, míg a déli Hán Júniszban egy ember életét követelte, és többeket megsebesített egy másik légicsapás.
Szintén a nap folyamán tizenöten meghaltak, és mintegy harmincan megsebesültek két iskola elleni légitámadásban Gázavárostól keletre - közölte a térség polgári védelmi szolgálata.
Fotó: Omar AL-QATTAA / Forrás: AFP
Az izraeli hadsereg beszámolója szerint az utóbbi 24 órában több tucat célpontot támadtak a Gázai övezetben, ideértve rakétaindító állásokat is. Kiemelte, hogy Gázaváros Tuffah elővárosában a Hamász parancsnoki és irányító központjait támadták, amelyeket az Abdel-Fattah Hamúda és al-Zahra iskolákban rendeztek be a szélsőségesek. Izrael ismételten azzal vádolta a Hamászt, hogy saját katonai céljaira használja a polgári létesítményeket, amit a radikálisok tagadnak.
A Hamász katonai szárnya és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet közlése szerint tankelhárító rakétákkal és aknavetőgránátokkal veszteségeket okoztak a Gázai övezetben tevékenykedő izraeli erőknek.
Rekordszámú antiszemita incidens történt az első félévben Nagy-BritanniábanRekordszámú, 1978 antiszemita incidens történt 2024 első félévében Nagy-Britanniában a csütörtökön ismertetett adatok szerint, írja az MTI. A 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet, a Community Security Trust (CST) közölte, hogy olyan negatív rekordról van szó, amilyenre korábban nem volt példa egy év első hat hónapja alatt. Összehasonlításképpen azt emelték ki az adatokból, hogy 2021 első félévében 1371, 2023 azonos időszakában pedig 964 antiszemita cselekményt jegyeztek fel, míg a tavalyi egész éves esetszám pedig 4103 volt. Hozzátették, hogy az idei első félévben regisztrált incidensek több mint fele összefüggésben állt a tavaly október 7-én kirobbant gázai fegyveres konfliktussal, amely Nagy-Britanniában is nagy visszhangot váltott ki. A CST vezetője, Mark Gardner a számokat tovább kommentálva szégyenletesnek nevezte az antiszemitizmus ilyen mértékű fellángolását, amely szerinte „a társadalom minden területén, így többek között az iskolákban, az egyetemeken, a munkahelyeken, a tömegközlekedésben és az utcán is tetten érhető”. A brit belügyminiszter, Yvette Cooper a CST jelentésére reagálva „szörnyűnek” nevezte az antiszemita cselekmények növekvő számát és hangsúlyozta, hogy „éppen ezért fognak mindig, a törvény teljes szigorával fellépni mindazok ellen, akik akár az utcán, akár a interneten terjesztik tovább ezt a mérget”. |
Iráni külügyminiszter: Izrael stratégiai hibát követett el Iszmail Haníje meggyilkolásával
Izrael stratégiai hibát követett el Iszmail Haníjének, a gázai iszlamista Hamász mozgalom politikai vezetőjének meggyilkolásával, amiért súlyos árat kell majd fizetnie – jelentette ki az AFP hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában az iráni külügyminiszter.
Fotó: Juszef Badaui / Forrás: MTI/EPA
Ali Bagheri Káni – aki az 57 tagországot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott külügyminiszteri szintű, rendkívüli találkozója után nyilatkozott – hozzátette:
Izrael ki akarja szélesíteni a háborút, miközben nincs elég ereje és kapacitása arra, hogy megküzdjön Iránnal".
Az OIC-tanácskozást Irán és Pakisztán kezdeményezésére hívták össze, miután Teherán és térségbeli szövetségesei megtorlást helyeztek kilátásba Haníje megölése miatt. A résztvevők úgy vélték, hogy a gyilkosság csak erősíteni fogja a „palesztinok igazságáért folytatott küzdelmet”. Véleményük szerint az ilyen akciók nem elrettentik, hanem inkább megerősítik „a békére és igazságosságra törekvők elszántságát”.
Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász politikai vezetőjét egyik biztonsági őrével együtt Teheránban pokolgéppel ölték meg július 31-én éjjel, pár órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleménye szerint a merényletet Izrael követte el, ami „nem marad válasz nélkül”. Izrael azóta sem adott ki hivatalos állásfoglalást a palesztin vezető halálával kapcsolatban.
Izrael visszavonja nyolc norvég diplomata akkreditációját
Izrael visszavonja nyolc norvég diplomata diplomáciai státusát. Jiszráel Kac, izraeli külügyminiszter tájékoztatta Norvégiát, hogy megszünteti a palesztin területekért felelős norvég képviselők akkreditációját Izraelben – közölte a jeruzsálemi külügyminisztérium.
A diplomaták az izraeli norvég nagykövetségen állomásoznak, de a Palesztin Nemzeti Hatósággal való kapcsolattartásért felelősek
– írja az izraeli külügyminisztérium közleménye.
Ahelyett, hogy október 7. után a palesztin terror ellen harcolna és támogatná Izraelt az iráni tengely elleni harcokban, Norvégia úgy döntött, hogy a Hamász gyilkosait és erőszaktevőit megjutalmazza azzal, hogy elismeri a palesztin államot
– nyilatkozta Kac.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
A diplomáciai státus megszüntetését azzal indokolták, hogy a norvég kormány Izrael-ellenes és egyoldalú intézkedések sorozatát hozta meg. A norvég nagykövetnek átadott levél szerint a képviselők diplomáciai státuszát az értesítéstől számított hét napon belül vissza kell vonni.
„Aki megtámad minket és ellenünk egyoldalú politikát folytat, meg fogja fizetni cselekedetei árát” – jelentette ki Kac miután májusban Norvégia mellett Spanyolország és Írország is a palesztin állam elismerése mellett döntött.
A norvég külügyminisztérium megerősítette, hogy Izrael értesítette Oslót a döntésről. Norvégia szerint a diplomaták akkreditációjának visszavonása „szélsőséges lépés” az izraeli kormány részéről.
A Palesztin Nemzeti Hatóság az oslói egyezmény alapján jött létre, melyet Izrael és a palesztinok kötöttek 1993-ban a norvég fővárosban folytatott titkos tárgyalások után. A skandináv ország azóta is fontos szerepet játszik a térségben.
Továbbra is magas az antiszemita bűncselekmények száma Németországban
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 715 antiszemita bűncselekményt regisztrált Németországban az idei év második negyedévében. Ebből 19 volt erőszakos bűncselekmény, melyből hét járt sérüléssel. Ez a szám több mint harmadával magasabb az egy évvel korábban mért adatokhoz képest.
A szövetségi belügyminisztérium Petra Pau, a parlament alsóháza (Bundestag) alelnökének kérdésére adott válaszából kiderül, hogy az év elején mért adatokhoz képest a második negyedév tendenciája csak enyhén csökkenő; a januártól márciusig tartó időszakban a politikai indíttatású bűncselekményekre vonatkozó hivatalos statisztika 793 bűncselekményt regisztrált, melyből 14 erőszakos bűncselekmény és hét sérülés.
Az antiszemita incidensek és bűncselekmények száma meredeken emelkedett Németországban a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadása után.
Az adatok azonban néha nehezen összehasonlíthatók, mivel a RIAS, az antiszemita incidenseket vizsgáló szövetségi egyesület bejelentő központjai a rendőrségtől eltérő szabványok szerint rögzítik az eseteket - tudatta a rendőrség.
„A hatóságok által regisztrált antiszemita bűncselekmények továbbra is magas szinten vannak” – mondta Pau. Szerinte az eseteken keresztül világosan látható, hogy az antiszemita indulatok terjedése ismételten aktív erőszakot és különböző válságok kiélezését eredményezi. Kijelentette, hogy a zsidók még mindig nem érezhetik magukat biztonságban a közterületeken, ugyanis a veszély jelenleg bárhol leselkedhet rájuk.
Az április és június vége között regisztrált 715 antiszemita bűncselekményből 302 esetben gyűlöletkeltésről van szó. Az összes bűncselekmény közül 298 esetet az „idegen ideológia” kategóriába soroltak. A minisztérium szerint további 256 bűncselekmény a „jobboldali politikai indíttatású bűncselekmények” kategóriába tartozik, köztük két erőszakos cselekmény.
A baloldali spektrumra vonatkozó statisztikák 12 bűncselekményt mutatnak. A „vallási ideológia” kategóriába 90 esetet, valamint „egyéb kategoriába” 59 esetet jegyeztek be. A legtöbb antiszemita incidenst a fővárosból, Berlinből jelentették, ahol 320 ilyen bűncselekményt regisztráltak.
Nagaszaki polgármestere: Izrael továbbra sem hivatalos az atomtámadás évfordulóján tartandó megemlékezésreIzrael nem politikai okból nem kapott meghívást a nagaszaki atomtámadás 79. évfordulóján tartandó megemlékezésre, hanem biztonsági okból, és az ügyben hozott döntés változatlan – jelentette ki csütörtökön a japán nagyváros polgármestere az Egyesült Államok és a G7-országok közlésére reagálva, miszerint távol maradnak az eseménytől. A G7-országcsoport tagjai azt írták szerdán a nagaszaki városvezetésnek: Izrael kizárása esetén „nehezen lenne kivitelezhető” magas szintű diplomáciai részvételük az eseményen. Meglátásuk szerint a kizárással Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedne, amelyeket az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve zárják ki az eseményről. Szuzuki Siro polgármester döntését egyebek között azzal indokolta, hogy ha részt vesz az eseményen az izraeli nagykövet, akkor Izrael-ellenes tüntetésre kell számítani. Kiemelte, hogy reményei szerint az augusztus 9-i ceremónia „zökkenőmentesen, méltó hangulatban fog lezajlani”, miután az atomtámadás túlélőinek koruknál fogva nagy megpróbáltatás a részvétel a megemlékezésen. „Továbbra is kitartok döntésem mellett, és annyiszor kérek elnézést az ügyben, ahányszor csak szükséges” – hangsúlyozta a polgármester. |
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adhat ki Benjamin Netanjahu ellen
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) még vizsgálja, hogy kiadja-e az elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant védelmi miniszter ellen. Eközben több nyugati ország jogi kérelmet nyújtott be a bírákhoz, köztük Magyarország is – írja a Mandiner a Süddeutsche Zeitung német lap értesülése alapján.
Fotó: Will Oliver / Forrás: MTI/EPA
Az Egyesült Államok, Magyarország, Csehország és Németország az izraeli kormány védelmében lépett fel. Az országok támogatják, hogy az ICC egyelőre ne adjon ki elfogatóparancsot Netanjahu ellen. Kifogásaikat kedden nyújtották be a bíróságnak.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Belviszály tört ki a Hamász köreiben?
A pattanásig feszült közel-keleti helyzettel kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai szakértő szólalt meg a Hír TV Napi aktuális vendégeként.
A szakember a Hamász vonatkozásában arról beszélt, úgy tűnik, mintha valamiféle belviszály uralkodott volna el a fegyveres testületben, miután megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász politikai vezetőjét Teheránban. „Ha belharc tör ki egy ilyen mereven hierarchizált kvázi hadseregen belül, az már mindenképpen a bomlás jele. Hogy ennek mi lesz a következménye, az nehéz kérdés, hiszen nem látjuk, milyen ember- és fegyvertartalékokkal rendelkezik a Hamász. Kérdés, hogy a külföldi szponzorok látnak-e még arra reális esélyt, hogy érdemes beléjük fektetni” – fogalmazott.
Horváth József emlékeztetett:
jelentős külföldi támogatás érkezett ugyanis a Hamászhoz az elmúlt tíz év során.
A fegyveres csoport új vezetője kapcsán elárulta, az ő személye azért egy nagyon fontos építőkocka a Hamászon belül, mert a fegyveres részleg (tehát nem a politikai rész) csúcsán volt. „Azzal, hogy most már a politikai rész vezetője is lett, megszűnt a kettős vezetés. Talán abban reménykednek, hogyha a fegyveres és politikai részleget egységesen irányítják, akkor akár túl is élhetik az izraeli támadássorozatot” – jegyezte meg, majd hozzátette: szerinte ugyanakkor ez egy naiv elképzelés.
A Mandiner cikke IDE KATTINTVA folytatódik!
Magas biztonsági készültség Németországban a közel-keleti feszültség miatt
Magas készültségi fokozatba helyezték a közel-keleti feszült helyzet miatt Németország biztonsági szerveit – jelentette be Nancy Faeser német belügyminiszter.
„Szorosan figyelemmel kísérjük, hogy az esetleges további eszkaláció hogyan befolyásolja a németországi biztonsági helyzetet” – mondta Faeser a Rheinische Post című lapnak adott interjúban csütörtökön. A belügyminiszter szerint magas a közel-keleti helyzet további eszkalálódásának kockázata, és emiatt „rendkívül veszélyesnek” nevezte a helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a német kormány nemzetközi partnereivel együtt keményen dolgozik a helyzet de-eszkalációján.
„A gázai háború óta drasztikusan megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma” – mondta Faeser. „Biztonsági hatóságaink mindent megtesznek a közel-keleti erőszakból a még visszataszítóbb antiszemitizmusba torkolló spirál megszakítása érdekében” – tette hozzá.
Faeser rámutatott, hogy a hatóságok határozottan fellépnek az iszlamista berkek ellen, utalva a hamburgi Iszlám Központ és az országszerte működő fiókjainak július végi betiltására. Megemlítette a Hamász palesztin militáns csoport és a palesztinbarát Samidoun hálózat korábbi betiltását is Németországban.
Faeser az interjúban „őszinte köszönetét” fejezte ki a tartományi kormányoknak a zsidó és izraeli intézmények védelmére tett folyamatos erőfeszítéseikért.
Ez történt szerdán:
