2024.08.14. 05:55
Száznál több hadifoglyot ejtettek az ukrán csapatok a kurszki régióban
903. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák az Oroszországgal határos északkelet-ukrajnai Szumi területen 2024. augusztus 14-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Amerikai külügyminisztérium: az Egyesült Államok nem vett részt az oroszországi hadművelet előkészítésében
Az amerikai külügyminisztérium állítása szerint az Egyesült Államok nem érintett az ukrán haderő által orosz területen végrehajtott területfoglaló hadműveletben, és nem vett részt annak tervezésében sem.
Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő szerdán sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ukrán szándékokat illetően az amerikai illetékesek továbbra is tájékozódnak, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok ukrajnai háborút érintő politikájában nincs változás. A helyettes szóvivő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ukrán katonaság az orosz területen végrehajtott műveletei során bevet-e amerikai fegyvereket.
Az illetékes megismételte, hogy az Egyesült Államok kötelességének tartja Ukrajna további fegyveres támogatását az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez, és emlékeztetett arra, hogy a múlt héten újabb, ezúttal 125 millió dollár értékű katonai csomagról hozott döntést a kormány.
Az orosz hadsereg állítása szerint visszaverte a kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket
A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték szerdán a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.
Az orosz védelmi tárca szerdai közlése szerint az orosz haderő három ukrán dandár hat támadását verte vissza a Kurszki területen az utóbbi 24 órában.
A tárcának a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleménye szerint szerdán,
az ukrán betörés nyolcadik napján az orosz fegyveres erők megakadályozták, hogy az ukrán motorizált egységek tovább jussanak Szkrilevka, Levsina, Szemjonovka, Alekszejevszkij és Kamisnyij települések környékére, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek.
A tárca szerint az utóbbi egy napban az ukrán hadsereg 270 katonát és 16 páncélozott járművet veszített.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, hogy az ukránok 40 kilométeres szélességben 12 kilométer mélyen hatoltak be Oroszországba.
Az orosz hatóságok hétfőn elismerték, hogy elveszítettek 28 települést.
German kurszki és rilszki metropolita Kirill pátriárkának küldött jelentésében azt írta, hogy
az ukrán hadsereg katonái a Gluskovszki járás Krasznooktyabrszkij településén lerombolták a Krisztus Mennybemenetele-templomot és a harangtornyot
– olvasható az orosz ortodox egyház honlapján.
A Kurszki területtel szomszédos Belgorodi terület kormányzója szerdán szükségállapotot hirdetett ki az ukrán erők légitámadásai miatt kialakult „rendkívül nehéz és feszült” helyzet miatt.
A bombázásokban házakat romboltak le, polgári személyek haltak, illetve sebesültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, hozzátéve, hogy a lakosság nagyobb védelmének biztosítására és az áldozatoknak nyújtandó további támogatás érdekében regionális szinten szükségállapotot rendelnek el.
Gladkov szerint a térség két falva – Sebekino és Usztyinka – ellen dróntámadást hajtottak végre. A Kurszki, a Voronyezsi és a Brjanszki terület hatóságai szintén közölték, hogy az orosz légierő Ukrajnából indított drónokat lőtt le az éjszaka folyamán.
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők 117 dróntámadást vertek vissza, és négy harcászati rakétát semmisítettek meg. Orosz katonai repülőterek is azt jelentették, hogy támadás célpontjai voltak.
Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint eddig több mint 120 ezer ember menekült el a Kurszki területen dúló harcok elől.
Orosz tábornok: az ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg a akarták kaparintani
Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani - közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán a Rosszija 1 televízióban.
Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt... tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz
– mondta.
Arról is beszélt, hogy
az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.
A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani
–ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak
Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak
– fűzte hozzá.
Ukrán főparancsnok: az ukrán erők több mint száz orosz hadifoglyot ejtettek a kurszki régióban
Több mint száz orosz katonát fogtak el az ukrán csapatok szerdán az oroszországi kurszki régióban – jelentette Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
A nap eleje óta a csapatok a kurszki régióban több irányban egy-két kilométert haladtak előre. Szudzsa településen befejeződött az ellenség felkutatása és megsemmisítése. Több mint száz ellenséges katona esett fogságba
– idézte az államfő Telegram-bejegyzésében a főparancsnokot.
Zelenszkij megköszönte Szirszkijnek, hogy az ukrán katonák „feltöltötték a cserealapot", vagyis újabb orosz hadifoglyokat ejtettek, akiket Kijev kicserélhet Moszkvával foglyul ejtett ukránokra.
Fotó: Vitalij Noszacs / Forrás: MTI/EPA
Négy orosz katonai repteret támadtak az ukrán fegyveres erők
Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy a Kurszki területen az ukrán csapatok megsemmisítettek egy orosz Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet. Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy a fegyveres erők – benne a légierő és a különleges erők – a katonai hírszerzés több egységével együttműködve a háború kezdete óta az eddigi legnagyobb csapássorozatot mérték szerdára virradóan oroszországi katonai repülőterekre.
A közlés szerint négy katonai repülőteret – a voronyezsit, a kurszkit, valamint a nyizsegorodszki régióban lévő Szavaszlejka és a Voronyezsi területen található Boriszoglebszk légibázisát – támadták meg. Az SZBU tájékoztatása szerint a művelet célja az volt, hogy az orosz hadsereg ne tudja ezeket a légitámaszpontokat Ukrajna elleni légicsapásokra használni.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon kifejtette, hogy az ütközőövezet létrehozása a kurszki régió területén olyan lépés, amely megvédi az orosz határ menti ukrajnai településeket a mindennapos orosz támadásoktól.
Az állandó orosz terror miatt Szumi megye 183 településéről már több mint húszezer embert evakuáltak, köztük csaknem két és félezer gyereket
– mutatott rá a miniszter.
Emlékeztetett arra is, hogy idén nyáron az oroszok több mint kétezer támadást hajtottak végre Szumi megye ellen irányított légibombákkal, rakétákkal, tüzérséggel, aknavetőkkel és csapásmérő drónokkal. Közlése szerint az ukrán hadművelet területén lévő településekre nincs orosz áruszállítás.
Az ukrán hadsereg tájékoztatja a saját belügyminisztériumát a helyiek ivóvíz-, élelmiszer-, gyógyszer- és higiéniaicikk-szükségleteiről, hogy más illetékes hatóságokkal együttműködve a lehető leggyorsabban meg tudjuk szervezni a humanitárius segélyek odaszállítását
– mondta. Hangsúlyozta, hogy
Ukrajna minden humanitárius kezdeményezését kizárólag a nemzetközi joggal összhangban hajtja végre Oroszország területén.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos egy Telegram-bejegyzésében úgyszintén szorgalmazta, hogy Ukrajna a kurszki hadműveleti övezettben maradt orosz civileket mielőbb lássa el élelmiszerrel, gyógyszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon város kormányzója közölte a Telegramon, hogy helyi idő szerint délután egy óra előtt az orosz hadsereg robbanóeszközt dobott le egy ivóvízelosztó pontra, aminek következtében egy ember meghalt, további kettő pedig megsebesült.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról tájékoztatott, hogy
az éjjel az orosz erők két H-59/69-es rakétával és 23 Sahid csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, és a légvédelemnek 17 drónt sikerült megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint
az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta az 594 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 21 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 57 drónt.
Fotó: Anatoliy Zhdanov / Forrás: AFP
Orosz külügy: Kijev a Kurszk megyei támadásával nem volt képes elvonni az orosz hadsereg figyelmét
A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megye elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségéről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Jelenleg a Kurszk megye területére betört ukrán erők az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni
– hangsúlyozta Zaharova.
Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó
– tette hozzá.
Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire, „igazi fosztogatókként viselkednek”.
Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket
– tette hozzá.
Zaharova kiemelte:
ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácítlanítani kell, és ez teljesülni is fog.
Az orosz külügyi szóvivő kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy
az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuáltni a kurszki régióból.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
Michael Clarke brit katonai szakértő szerint másfél hónapig tarthat az ukrán manőver
A kurszki offenzíva nem valószínű, hogy egy-másfél hónapnál tovább tart majd – idézi a Mandiner a szakértőnek a Sky News hasábjain kifejtett véleményét.
Clarke azzal kezdi okfejtését: bár az ukrajnai háborút nagyon hosszú, hónapokon át húzódó csaták jellemzik, a kurszki offenzíva maximum néhány hétig tart még.
A teljes cikkért kattintson!
Elhagyta Lengyelországot az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében körözött ukrán állampolgár
Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében német indítványra körözött ukrán állampolgár elhagyta Lengyelországot – közölte szerdán Anna Adamiak, a lengyel főügyészség szóvivője.
A német média szerdai közlése szerint a német főügyész az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen. A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye pedig Lengyelországban volt.
Anna Adamiak a PAP hírügynökségnek elmondta: a német ügyészség továbbította Varsónak a Volodimir Z. ellen kiadott európai elfogatóparancsot, a lengyel ügyészség ezt követően lépéseket tett a gyanúsított tartózkodási helye megerősítése érdekében. Arra jutottak, hogy Volodimir Z. elhagyta Lengyelország területét. A lengyel határőrségtől nyert információk szerint a lengyel–ukrán határon át távozott
– közölte a szóvivő.
Hozzátette: a határellenőrzés idején a gyanúsított nem szerepelt az európai elfogatóparancs által körözöttek adatbázisában.
A német média szerint az ügyészség két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsít, akik búvárként vehettek részt a gázvezeték megrongálásában.
Ukrajna 74 települést foglalt el Oroszország területén
Az ukrán erők hadművelete során az Oroszországi Föderáció kurszki területén több száz orosz katona adta meg magát, erről az ukrán elnök beszélt esti videóüzenetében – írja a Magyar Nemzet.
Ukrajna jelenleg 74 települést tart ellenőrzése alatt az oroszországi Kurszki területen – közölte kedden Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyvereserők főparancsnoka Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Soltész Miklós: több mint tizenegyezer ukrán gyermek nyaralt Magyarországon
Több mint tizenegyezer ukrajnai gyerek nyaralhatott a háború kitörése óta eltelt két és fél évben Magyarországon, elsősorban a karitatív szervezetek jóvoltából – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Gyenesdiáson.
Soltész Miklós a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnökeként árván vagy félárván maradt ukrajnai gyerekek táborába látogatott el, ahol arról számolt be, hogy összesen 11 400 gyermek jöhetett Magyarországra, az idén a számuk meghaladja a négyezret.
Magyarország erején felül mindent megtesz azokért, akik a két és fél éve tartó háború elszenvedői; nem fegyverrel, lőszerrel vagy katonákkal támogat, hanem „minden eszközzel a béke megteremtéséért dolgozik” – fogalmazta meg az államtitkár.
Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Katolikus Karitász magyar kormányzati támogatással szervezett táborában Soltész Miklós arról is beszélt, hogy „a nagyhatalmak akaratából és érdekéből” zajló értelmetlen háború milyen szenvedést okoz nemcsak a katonáknak, hanem a családtagjaiknak, gyerekeiknek is. Magyarország már a kitörése óta minden segítséget megad azoknak, akik menekültek vagy ott élőként elszenvedői a háborúnak.
Kifejtette: 2022 februárja óta 1 millió 380 ezernél is több menekült érkezett Magyarországra, közülük 46 ezren nyújtottak be és kaptak menedékes kérelmet, 235 ezren pedig ideiglenes tartózkodási engedélyt. A magyarországi karitatív szervezetek 5333 tonna, mintegy 13 milliárd forint értékű árut vittek ki segélyszállítmányaikkal Ukrajnába, a határokon most is működő segítségpontokon pedig 670 ezer embernek nyújtottak valamiféle támogatást.
Minden fenyegetés, brüsszeli pénzmegvonás ellenére, Magyarországnak a béke megteremtése és a humanitárius segítségnyújtás a küldetése. Magyar emberek nem vesznek részt a háborúban, így is sok a véráldozat a kárpátaljai magyarság oldaláról – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: háromszor egy-egy hetes turnusban összesen 90 árva, félárva ukrán gyermek érkezett kísérőjével a Balaton-parti táborba, ahol igyekeznek valódi, tartalmas kikapcsolódást biztosítani számukra.
Kiss Imre, a rendőrségi szervező Közép-európai Kiképző Központ vezetője közölte: kell néhány nap, mire a traumatizált gyerekek valóban gyereknek érzik magukat. Sokszor éjszakai is felriadnak, gyakran légitámadástól félnek, nehezen teszik túl magukat az otthonukban történteken.
Vereckei Csaba, a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője jelezte: olyan élménypedagógiai módszerekkel érkeztek munkatársai a táborba, amelynek révén közös sütögetéssel, játékokkal próbálják feledtetni a gyerekek szomorú tapasztalatait.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Elfogatóparancsot adott ki a német ügyészség egy ukrán állampolgár ellen az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében
Az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen a német főügyész – jelentette szerdán a német média.
A Die Zeit és a Süddeutsche Zeitung német napilapok, valamint az ARD műsorszolgáltató közlése szerint a gyanúsított – egy búvároktató – jelenleg bujkál, utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt.
2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket, ami megszakította a gázellátást. A robbanások a Balti-tengeren mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében történtek. A csővezetékeken négy szivárgást fedeztek fel a szabotázst követően.
Az orosz földgáz korábban az Északi Áramlat 1-en keresztül érkezett Németországba. Az Északi Áramlat 2-t az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt nem helyezték üzembe.
Több ország hatóságai is nyomozást indítottak az ügyben, de Dánia és Svédország azóta lezárta saját vizsgálatát.
A három német hírszolgáltató szerint két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsítanak, akik búvárként vettek részt a támadásban, ők helyezhették el a robbanószerkezeteket a vezetékeken. A tudósításokban forrásként „egy külföldi hírszerző szolgálattól származó információkra” hivatkoztak.
A nyomozás korábban egy vitorlásjachtra koncentrált, amelyen tavaly júliusban robbanóanyag nyomaira bukkantak. A hatóságok szerint a jachttal szállíthatták a helyszínre a robbanóanyagokat.
Szu–34-es vadászbombázókkal támadtak az oroszok Kurszknál
A vadászok megsemmisítették az ukránok állásait és katonai felszerelését – írja a Magyar Nemzet.
A csapást felderített célpontok ellen hajtották végre légibombákkal, univerzális tervezési és korrekciós modullal – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Borrell támogatja Ukrajna Oroszország elleni támadását
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közösségi oldalán jelentette be, hogy telefonbeszélgetést folytatott az ukrán külügyminiszterrel Dmitro Kulebával – számol be a Magyar Nemzet.
Az Európai Unió diplomáciai szolgálatának vezetője közölte, hogy információkat kapott az ukrán fegyvereserők kurszki területen végrehajtott inváziójáról.
Megismételtem, hogy az EU teljes mértékben támogatja az ukrán nép harcát
– írta Josep Borrell.
Putyinnak nem sikerült megtörnie az ukránok ellenállását inváziójával szemben, és most arra kényszerül, hogy visszavonuljon Oroszország területére, írta az uniós diplomata.
Rendkívüli állapotot hirdettek az oroszországi Belgorodi megyében
Rendkívüli állapot vezetett be szerda hajnalban Oroszország Belgorodi megyéjében Vjacseszlav Gladkov kormányzó az ukrán támadásokra hivatkozva.
A belgorodi régióban továbbra is nagyon nehéz és feszült a helyzet
– mondta Gladkov a Telegramon közzétett videoüzenetében. Arra hivatkozott, hogy az ukrán erők napi rendszerességgel ágyúzzák a megyét, „lakóházakat pusztítanak el, civileket sebesítenek és ölnek meg”.
Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy Belgorod megye egészében regionális rendkívüli állapotot hirdetünk ki, és arra kérjük a kormányt, hogy hirdessen ki szövetségi szinten is rendkívüli állapotot
– tudatta Gladkov.
Gladkov beszámolója szerint az éjjel két falut, Sebekinót és Usztyinkát érte ukrán dróntámadás. A szomszédos Kurszki, Voronyezsi és Brjanszki megyéből is jelentettek dróntámadásokat.
A Belgorodi megyével határos kurszki régióban az ukrán erők a múlt héten meglepetésszerű betörést indítottak, aminek következtében állításuk szerint csaknem ezer négyzetkilométer orosz területet, több tucat települést vontak ellenőrzésük alá Oroszországban.
Először mondott Biden véleményt a kurszki offenzíváról
Oroszország „valódi dilemmában” van – mondta Joe Biden amerikai elnök augusztus 13-án, egy héttel azután, hogy az ukrán hadsereg meglepetésszerű támadást indított orosz, kurszki terület ellen, számol be az Origo.
Ez igazi dilemmát okoz Vlagyimir Putyin elnöknek
– mondta Biden újságíróknak New Orleansban, először nyilvánosan nyilatkozva a hadműveletről.
Fotó: Erin Schaff / Forrás: MTI/EPA/The New York Times pool
Biden augusztus 13-i megjegyzései azt jelzik, hogy
az Egyesült Államok nem tervezi Ukrajna válaszlépésének elítélését.
Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy Washington nem tudott az ukrán betörésről, amíg az meg nem történt, de az szerintük összhangban van az amerikai politikával.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5954-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6880-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Nagyszabású rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát – frissül
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
