Francia választások

2024.07.01. 17:19

Visszaléptetések várhatók a második forduló előtt a Nemzeti Tömörülés feltartóztatására (videó)

Megkezdődtek hétfőn a francia politikai erők között az egyeztetések az úgynevezett köztársasági front létrehozásáról annak érdekében, hogy a nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) ne tudjon abszolút többséget elérni.

MW

Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt nemzetgyűlési frakcióvezetője nyilatkozik a sajtó képviselõinek a párt párizsi székházához érkezõben 2024. július 1-jén, a francia parlamenti választások elsõ fordulójának másnapján. Az elõzetes részeredmények alapján az RN vezet a voksok nagyjából 34 százalékával

Forrás: MTI/AP

Fotó: Louise Delmotte

Három héttel azután, hogy az európai parlamenti választások eredményére hivatkozva Emmanuel Macron államfő feloszlatta a parlament alsóházát és előrehozott választást írt ki, 

az RN és szövetségesei minden idők legjobb eredményét érték el a vasárnapi első fordulóban: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 33,14 százalékát szerezték meg 10,6 millió szavazattal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből, köztük Marine Le Pen eddigi frakcióvezetőnek az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen.

Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg 

Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az EP-választásokon elszenvedett vereségét,

és a harmadik helyen végzett a szavazatok mindössze 20,04 százalékával. Az elnöki tábor jelöltjei 65 választókerületben kerültek az élre az első fordulóban.

A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk jelöltjei továbbjutottak a második fordulóba. Jövő vasárnap azonban várhatóan ennél kevesebb úgynevezett háromszög-választás lesz, miután a baloldal és az elnöki tábor jelöltjei közül a friss nyilatkozatok szerint többen visszalépnek egymás javára annak érdekében, hogy megakadályozzák az RN győzelmét.

Az RN az első fordulóbeli győzelme miatt olyan helyzetbe került, hogy a relatív többséget vagy akár az abszolút többséget is megszerezheti.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke kijelentette, hogy készen áll pártja győzelme esetén a miniszterelnökségre.

Az államfővel politikai 

társbérletben dolgozó miniszterelnök lennék, aki tiszteli az alkotmányt és a köztársasági elnök hivatalát, ugyanakkor rendíthetetlen az általunk végrehajtott politikában

– hangsúlyozta vasárnap Bardella, ugyanakkor korábban többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.

Az esetleges visszalépések miatt – amelyeket kedden délután 6 óráig kell bejelenteni – azonban nem kizárt, hogy sem az RN-nek, sem a többi pártnak együtt nem lesz abszolút többsége.

Hét napunk van arra, hogy elkerüljük a katasztrófát Franciaország számára

– jelentette ki Raphael Glucksmann, aki az európai parlamenti választásokon a szocialisták listavezetője volt, s aki a második fordulóban való visszalépésre szólította fel azokat a baloldali jelölteket, akik az első fordulóban a harmadik helyen végeztek. Radikális baloldali szövetségese, az Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélenchon ezt azonban csak abban azokban az esetekben támogatná, ha az RN áll az első helyen.

A baloldali szövetség mindenesetre elítéli a Macron-táboron belüli "kakofóniát", azt, hogy a tábor egyelőre nehezen tud egységes álláspontot megfogalmazni a második fordulóval kapcsolatban.

Gabriel Attal kormányfő vasárnap úgy fogalmazott, hogy a harmadik helyen továbbjutott jelöltjeit az elnöki többség visszalépteti, és szavazóit "egy olyan jelölt támogatására kéri, aki hozzánk hasonlóan védelmezi a köztársaság értékeit". Bruno Le Maire gazdasági miniszter a maga részéről hétfőn arra kérte a kormánypárti szavazókat, hogy ahol a Macron-párti jelöltek kiestek, "a szociáldemokrata táborra" szavazzanak, de szerinte abba nem tartoznak bele a radikális baloldal képviselői. A nemzetgyűlés leköszönő elnöke, Yael Braun-Pivet pedig "nagykoalíciót" szorgalmazott, amelyben a hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) is helyet kaphatnának. Az LR már a választást megelőzően széthúzott, ugyanis egyes jelöltjei Marine Le Pen pártjával indultak szövetségben, míg mások nem hajlandók a Nemzeti Tömörülést támogatni.

A visszalépések előtti mandátumbecslések szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei a relatív többséget mindenképpen megszerezhetik legalább 240 mandátummal: az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg az RN-nek, míg az Elabe intézet szerint akár 260-310 parlamenti helyhez is juthatnak. A visszalépések miatt azonban ezek a számok a hét folyamán várhatóan csökkennek majd.

Még ha a választók nem is követik majd automatikusan politikai vezetőik utasításait, lesz egy olyan hatás, amely nem kedvez az RN-nek

– fogalmazott hétfőn a France2 köztelevízióban Brice Teinturier, az Ipsos kutatásvezetője.

A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.

Zavargások és erőszakos tüntetések országszerte

Több embert is letartóztattak, amikor Franciaország-szerte erőszakos zavargások törtek ki vasárnap, miután a választások első fordulójában a jobboldali Nemzeti Tömörülés végzett az élen. A rendbontásokban több rendőr is megsérült – tudósított a Magyar Nemzet.

A beszámoló szerint több francia városban is erőszakos zavargások törtek ki a parlamenti választások első fordulója után vasárnap. A jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) országos szinten hatalmas győzelmet aratott, ez váltotta ki a szélsőbaloldali aktivisták és az RN-ellenes szavazók haragját, akik az utcára vonultak. Franciaország különböző városaiban számos tüntetést szerveztek, hogy elítéljék a szerintük „szélsőjobboldali” párt térnyerését. A Valeurs actuelles francia lap rendőrségi források alapján arról ír, hogy a tüntetések számos helyen csaptak át erőszakba.

Lyonban és Bordeaux-ban barikádokat emeltek a rendőrök ellen az erőszakos tüntetők, akiket lövedékekkel és petárdákkal fogadtak. 

A nantes-i Place Salengro téren a rendőröket szintén petárdákkal és tűzijátékkal lőtte a mintegy 600 fős tömeg. Az aktivisták szemeteskukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, három rendőr könnyebben megsérült. 

A cikk folytatásáért kattintson IDE. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában