Az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóját Magyarország rendezi

A Londontól száz kilométerre északnyugatra lévő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendezett egynapos EPC-csúcsértekezleten – amelyen 46 ország vett részt – a két fő témakör Ukrajna további támogatása, illetve az illegális bevándorlás elleni közös fellépés volt.

Starmer a találkozó utáni sajtótájékoztatóján elmondta:

A brit kormányfő bejelentette azt is, hogy a következő EPC-csúcstalálkozókat az idén Magyarországon, illetve jövőre Albániában és Dániában rendezik.

A csütörtöki angliai EPC-találkozóról szólva Starmer elmondta: Ukrajna nemcsak saját népéért, hanem az európai népért, a szabadságért, a demokráciáért, a jogállamiságért is harcol. „Éppen ezért a mi biztonságunk Ukrajnában kezdődik” – fogalmazott a munkáspárti brit miniszterelnök.

Kijelentette: mindezek alapján az EPC-csúcsértekezlet résztvevői ismét ígéretet tettek a rendezvényen jelenlévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra, hogy mindaddig folytatják Ukrajna támogatását, amíg erre szükség van.

Együttműködés az illegális bevándorlás és a terrorizmus ellen

Keir Starmer szerint döntés született arról is, hogy

Úgy fogalmazott: amikor az angol-walesi főügyészség igazgatója volt, személyesen tapasztalta, hogy a határokon átnyúló együttműködéssel terrorszervezetek felszámolása és terroristák felelősségre vonása is lehetővé válik. „Egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ugyanez nem lehetséges a migrációra épülő szervezett bűnözéssel szemben” – mondta a brit kormányfő.

Hozzátette: a két héttel ezelőtti nagy-britanniai parlamenti választások után megalakult munkáspárti kormány „nem fogja szemfényvesztő ötletekre költeni” az adófizetők pénzét.

Keir Starmer ezzel arra utalt, hogy a Labour-kabinet egyik első intézkedéseként törölte az illegálisan Nagy-Britanniába érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervét, amelyet a Konzervatív Párt vezette előző kormány kezdeményezett.

Erről a programról a Boris Johnson vezette akkori tory kormány kötött államközi szerződést 2022-ben a közép-afrikai országgal, de a jogi és parlamenti csatározások miatt az áttelepítések nem indultak el a július 4-i nagy-britanniai parlamenti választásig, amelyen a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett.

Sir Keir Starmer már első munkanapján bejelentette, hogy kormánya a ruandai programra szánt pénzt az embercsempészek elleni fellépésre összpontosító, terrorellenes módszereket alkalmazó új határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja.

A csütörtöki EPC-csúcstalálkozót záró sajtóértekezletén a brit kormányfő elmondta: a rendezvényen is konszenzus született arról, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépést az embercsempész bandákra kell összpontosítani.

Szóba került az amerikai elnökválasztás is

Arra a kérdésre, hogy aggasztják-e az amerikai republikánus alelnökjelölt, James David Vance által az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatással szemben megfogalmazott „szókimondó bírálatok”, Keir Starmer úgy válaszolt: nem kívánja „megelőlegezni” az amerikai elnökválasztás eredményét, de bárki győzzön is a novemberi választáson, a szövetséges országok folytatják vele az együttműködést.

Hozzátette: a különleges brit-amerikai viszonyrendszer nagyon nehéz körülmények közepette kovácsolódott, és nagyon hosszú ideje kitart.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia hajlandó lenne-e „nukleáris védőpajzsot tartani Európa fölé”, ha „a NATO-val szemben szkeptikus” Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, Keir Starmer kijelentette: a munkáspárti brit kormány elkötelezte magát az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás fenntartása mellett, és „éppen védelmi kapacitásának nukleáris eleme miatt” már most is egyedi módon járul hozzá Európa biztonságához.