2024.05.29. 06:04
Tűzszünetért könyörög a világ legnagyobb humanitárius hálózatának vezetője
Az izraeli–palesztin háború 236. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az izraeli támadások miatt Rafah városából Deir al-Balahba költözött palesztinok hosszú sorokban várakoznak, hogy 2024. május 13-án kapjanak egy tál ételt a gázai Deir al-Balahban
Forrás: Anadolu / AFP
Fotó: Ashraf Amra
Brazília tartósan visszahívta izraeli nagykövetét
Brazília tartós jelleggel visszahívta tel-avivi nagykövetét, akinek helyére jelenleg nem terveznek új személyt kinevezni - közölte egy diplomáciai forrás a két ország között elmérgesedett diplomáciai helyzet újabb eszkalációjáról.
Frederico Meyert, akit ideiglenesen már februárban hazarendeltek Izraelből, Genfbe helyezték át, ahol Brazília állandó ENSZ-képviseletét erősíti
- derül ki a brazil hivatalos közlöny szerdán publikált számából.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök februárban népirtással vádolta az izraeli kormányt, a gázai offenzívát pedig a holokauszthoz hasonlította.
Izrael válaszlépésként nemkívánatos személynek nyilvánította a brazil vezetőt.
A brazil nagykövetet Izrael a holokauszt emlékének megőrzésével foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézetbe hivatta be, ahol a brazil forrás szerint megalázták: nyilvános feddésben részesült, héber nyelven, tolmács jelenléte nélkül. Brazília válaszul konzultációra hazahívta tel-avivi nagykövetét és bekérette Izrael brazíliai diplomáciai képviselőjét.
Nem teljesültek a feltételek Meyer izraeli visszatéréséhez - közölte a diplomáciai forrás a tel-avivi nagykövet küldetésének hivatalos befejezéséről. Brazília izraeli diplomáciai képviseletét időközben Fabio Farias ügyvivő látja el.
Bár Lula kijelentései tiltakozást váltottak ki a brazil szélsőjobb részéről,
a brazil elnök számos támogatóra lelt Dél-Amerikában, különösképpen Kolumbiában, ahol Gustavo Petro elnök szintén megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Brazília és Kolumbia a Nemzetközi Bíróságon Izrael ellen népirtás vádjával indított dél-afrikai keresetet is támogatja.
A Harvard többé nem foglal állást politikai kérdésekben
A Harvard Egyetem kedden bejelentette, hogy a gázai háború kapcsán kialakult tiltakozások miatt nem foglal többé hivatalosan állást politikai kérdésekben, közölte a The Guardian. A döntés azután született, hogy az egyetem áprilisban külön munkacsoportot hozott létre abból a célból, hogy megvitassák, fognak-e véleményt nyilvánítani olyan politikai kérdésekben, amelyek nem befolyásolják az egyetem működését.
A munkacsoport megállapította:
Az egyetem és vezetői nem adhatnak ki hivatalos nyilatkozatokat olyan nyilvános ügyekről, amelyek nem érintik közvetlenül az egyetem alapműködését.
Az egyetem képviselője szerint a munkacsoport döntését elfogadják, annak gyakorlatba ültetése viszont „időt igényel”.
A döntést máris heves kritika érte, sokan azzal vádolják az egyetemet, hogy semlegesnek mutatja magát az izraeli háború kapcsán, pedig pénzügyi szempontból is érintett. Másrészt, sokan úgy vélik, hogy a Harvard döntése egy szükséges lépés a szólásszabadság védelmének érdekében.
Tavaly támogattuk az intézményi semlegességet, amely lehetőséget ad a főiskolák és egyetemek számára, hogy minden hallgató és oktató jogait képviseljék, bocsánatkérés szükségessége nélkül!
– nyilatkozta az Egyéni Jogokért az Oktatásban Alapítvány (FIRE).
A döntés meghozatalára azután került sor, hogy a végzős hallgatók tömeges tüntetést szerveztek a Harvard diplomaosztó ünnepségén a palesztinbarát diáktüntetőkkel szembeni bánásmód miatt. Tizenhárom hallgatótól tagadták meg a diplomaszerzés lehetőségét, mert részt vettek palesztinpárti táborozásokban, ezt a döntést a hallgatók és az oktatók is elítélték.
A Harvard nem az egyetlen egyetem, amely a semlegességet választja a politikai kérdésekben. Az év elején a Columbia egyetem szenátusa egyhangúan elfogadta az intézményi semlegességet, a Pennsylvnia és Yale egyetemek oktatói is követni akarják ezt a példát – írja a Magyar Nemzet.
Izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó: még legalább hét hónapig tart a háború
Még legalább hét hónapig fog tartani a Hamász palesztin terrorszervezet ellen indított háború a Gázai övezetben - jelentette ki szerdán Cahi Hanegbi, Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója.
Hanegbi a Kan közszolgálati rádiónak nyilatkozott.
A hadsereg őszintén megmondta a haditervek kabinet elé terjesztésének első napjaiban, hogy a háború hosszú lesz, és 2024-et a harcok éveként határozta meg
- közölte.
"Idén további hét hónapnyi küzdelem vár ránk az eredmények elmélyítése érdekében, és elérjük azt, amit mi a Hamász kormányzati és katonai képességei megsemmisítéseként határozunk meg" - vélekedett.
Hanegbi szerint a győzelem egyértelmű, a háború három célja határozza meg: a Hamász infrastruktúrájának és katonai képességeinek megsemmisítése, az elhurcoltak visszatérése, és hogy a háború végén többé nem fenyegetik Izraelt a Gázai övezetből.
Izraelben jelentősen megemelkedett a mentális segítségre szorulók száma az október 7-i terrortámadás óta az izraeli parlament, a kneszet egészségügyi bizottságának meghallgatásán közölt adatok szerint. Az Hamász iszlamista terrorszervezet által elkövetett tömeggyilkosságot követő első három hónapban 17 825 embert láttak el az erre szakosodott intézményekben, több mint háromszorosát a 2022-ben, és két és félszeresét a 2023 első kilenc hónapjában kezelteknek.
Jelenleg 15 központban ápolják a rászorulókat, és országszerte több tucat helyet működtettek az otthonaikból evakuált észak-izraeliek számára. Az október 7-én, a Gázai övezet mellett tartott parti mintegy kétezer túlélőjét is különleges, szakmai segítségben részesítik. A zenei fesztiválon 364 embert gyilkoltak meg, és hatvanat hurcoltak el túszként a palesztin terroristák.
Izrael újabb Hamász-tagokat likvidált Dzsabáliában
A terroristák rakétavetőkkel támadtak a katonákra. Izrael továbbá több alagútaknát is felszámolt, valamint lefoglalt fegyvereket és kilövőegységeket is.
Az izraeli hadsereg (IDF) olyan felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen egy rakétavetőt használó Hamász-terrorista elleni légicsapást mutatnak be az észak-gázai Dzsabáliában. Az IDF szerint az operátort a 636. Harci Hírszerzési Gyűjtőegység csapatai vették észre, mielőtt sikeres csapást hajtottak végre
– írja a vg,hu.
Az izraeli hadsereg közlése szerint nem sokkal később egy második légicsapást is végrehajtottak, mert egy újabb rakétavetőt használó Hamász-terroristát azonosítottak – írja a The Times of Israel.
Dzsabáliában szinte mindennaposak a hordozható rakétavetővel elkövetett támadások.
Az izraeli katonák felkutattak és leromboltak több alagútaknát is, valamint semlegesítettek rakétákat indító szerkezeteket és egy mecset melletti fegyverraktárat is, melyben több fegyvert is lefoglaltak.
Palesztin orvosok szerint sokan haltak meg a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban újabb izraeli támadásokban kedden, két nappal azután, hogy jelentések szerint egy légicsapás negyvenöt ember életét oltotta ki. A számos áldozatot követelő vasárnapi támadás nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Előzőleg kedden a gázai hatóságok azt mondták, hogy újabb tizennyolc ember halt meg az éjszaka folyamán a Rafah elleni támadásokban.
Teherán rakétatechnológiát adott át a húsziknak
Teherán rakétafejlesztéssel kapcsolatos technológiát osztott meg a jemeni húszikkal a Taszním iráni félhivatalos hírügynökség szerdai jelentése szerint.
A tájékoztatásból az derül ki, hogy Irán a tengerről indítható, hazai gyártmányú Kadr típusú rakéták technológiáját adta át a húsziknak.
Az iráni Forradalmi Gárdához köthető Taszním hozzátette, hogy a fegyver "súlyos kihívások elé állítja majd az Egyesült Államokat és legfontosabb régiós szövetségesét", Izraelt.
"Az iráni szaktudás a hajók ellen bevethető rakéták gyártásáról most már a jemeni csapatoknak is rendelkezésükre áll" - olvasható a Taszním híradásában.
A hírügynökség emellett azt közölte, a húsziknak hajók ellen is bevethető rakétáik is vannak, melyekről - valamint az ezeket bemutató katonai parádéról - a Taszním weboldalán képeket is közöltek.
Noha a nemzetközi közösség többször vetette Teherán szemére, hogy fegyverekkel látja el a nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen harcoló húszikat, mind ez idáig Teherán azt hangoztatta, csupán ideológiai támogatója a lázadóknak.
Elesett három izraeli katona Rafahban
Elesett három izraeli katona a Gázai övezet déli sarkában, Rafahban kedden - tudatta szerdán az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője
A két 21 és egy 20 éves katona halála mellett hárman súlyosan megsebesültek, mert pokolgép robbant a közelükben. Szerda délelőtt a Gázai övezet más részein súlyosan megsebesült három másik katona is.
Szerda reggel Ciszjordánia északi részén, Túl-Karmban élő palesztinok a szomszédos, az 1948-as határ izraeli oldalán fekvő települést, Bét Hefert lőtték gépfegyverrel, és erről videót tettek közzé. Az akció elkövetőjeként a Hamász katonai szárnyához tartozó Ízzedin al-Kasszám Brigádok jelentkezett. Izraelben senki sem sebesült meg, és az IDF keresi a lövöldözőket. A Hamász közleménye szerint ez "válasz volt, arra a mészárlásra, amelyet Izrael hajt végre a Gázai övezetben".
Izrael északi, libanoni határvidékén is tovább folynak a harcok az Irán támogatta libanoni síita Hezbollahhal. A Hezbollahhoz kötődő libanoni al-Majádín hírcsatorna szerdán arról számolt be, hogy Dél-Libanonban folytatódnak az izraeli tüzérségi támadások. Előzőleg Izrael északi határánál megszólaltak a légvédelmi riasztások ellenséges támadást jelezve.
A világ legnagyobb humanitárius hálózata tűzszünetre szólított fel Gázában
A világ legnagyobb humanitárius hálózata, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) szerdán tűzszünetre és akadálytalan humanitárius bejutásra szólított fel a Gázai övezetben.
A háború által feldúlt területet humanitárius katasztrófa sújtja közel hét hónappal azután, hogy Izrael offenzívát indított válaszul a Hamász palesztin terrorszervezet októberben elkövetett tömeggyilkossága miatt. A Hamász uralta palesztin terület egészségügyi minisztériuma szerint az izraeli offenzíva során már több mint 36 ezer ember halt meg, és több mint 81 ezer a sebesültek száma.
Elképesztően nagy szükség van egy olyan politikai megoldásra, amely lehetővé teszi a tűzszünetet, hogy segélyeket juttassunk az övezetbe. Könyörgöm a kormányoknak minden oldalon, hogy tárgyaljanak tűzszünetről, hogy segélyeket juttathassunk be
- mondta Kate Forbes, az IFRC elnöke.
"Készek vagyunk változtatni a helyzeten. Hozzáférésre van szükségünk, ehhez azonban tűzszünet kell" - tette hozzá Forbes, akit decemberben választottak a szervezet elnökévé.
Fotó: Ashraf Amra / Forrás: Anadolu / AFP
Forbes elmondta, hogy februári látogatása során megtapasztalta a "rettenetes" helyzetet Rafahban, még hónapokkal azelőtt, hogy Izrael katonai támadást indított volna a Gázai övezet déli részén fekvő város ellen, ahol több mint egymillió palesztin keresett menedéket az övezet más részein zajló harci cselekmények elől.
Nem volt elég lakóhely. Nem volt víz, nem volt elég tiszta WC. Volt egy kórházunk felszerelés nélkül, és sajnos bekövetkezett az, amitől tartottam, hogy nem lesz elég élelem
- mondta Forbes.
A szövetség elnöke szerint az ő feladata annak biztosítása, hogy egy esetleges tűzszünet során garantálni tudják a szükséges segélyt.
Az Egyesült Államok nem változtat Izrael-politikáján
Az Egyesült Államok elítéli az izraeli katonai támadás halálos következményeit, de nem változtat Izraelt érintő politikáján - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora kedden.
John Kirby újságírók előtt hangsúlyozta, hogy
Izrael a Rafahban zajló katonai akciójával egyelőre nem lépte át azt a "vörös vonalat", ami fegyverszállítások leállításához vezethet,
utalt Kirby Joe Biden elnök szavaira. Az amerikai adminisztráció többször hangoztatta, hogy nem támogat átfogó hadműveletet a sűrűn lakott dél-gázai városban, ahol menekültek tömegei zsúfolódtak össze.
A Hamász magas rangú vezetői ellen végrehajtott, de számos civil áldozatot is követelő izraeli katonai csapással kapcsolatban a fehér házi illetékes azt mondta, hogy az emberi élet elvesztése szívszorító és szörnyű, valamint közölte, hogy a katonai akció körülményeiről folyó izraeli vizsgálatot az amerikai fél nyomon követi.
Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője kedden, szintén újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az izraeli haderő egy hete Rafáh városában zajló műveletének nagyságrendje nagyon különbözik az egyéb gázai városokban korábban végrehajtott izraeli katonai akciókétól.
Amerikai tisztségviselők kedden arról is beszámoltak, hogy átmenetileg felfüggeszteni kényszerültek az Egyesült Államok hadserege által létesített, a Gázai övezet partjainál két hete átadott, ideiglenes kikötői móló működését.
A közlés szerint a vízen úszó létesítmény darabjai elváltak egymástól a heves hullámzás miatt, így az egy ideig nem lesz használható segélyek eljuttatására a rászoruló palesztin lakosság számára. Hogy mennyi ideig tart majd a helyreállítás, azt nem közölték.
Az úszó mólót rögzítését segítő bárkák közül négy, a keddi bejelentés szerint, levált és megfeneklett részben a közeli izraeli partoknál, részben a gázai partszakasznál.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Az elmúlt két hétben a létesítmény segítségével mintegy 820 tonna segélyszállítmány jutott be a Gázai övezetbe, ugyanakkor ezek szétosztása a rászorulók között számos nehézségbe ütközött, és korlátozott volt. Az első kamionokat a helyiek megrohanták, ami miatt két napig álltak a szállítások, a kialakult káoszban egy palesztin életét vesztette.
A kikötői móló kialakítása mintegy 320 millió dollárba került, a kivitelezésben az Egyesült Államok mellett nemzetközi partnerek is részt vettek. A létesítményt azért hozták létre, hogy szélesítsék a gázai segélyek bejutásának csatornáit. A mólóra kamionok is behajthatnak, amelyekre a hajókon érkező humanitárius szállítmányt átrakodják, hogy a Gázai övezet területére vigyék.
Ez történt kedden:
