Szijjártó Péter: vissza kell hozni az észszerűséget és a normalitást a világgazdaságba (videó)

A hosszú távú visszaesés elkerülése érdekében vissza kellene hozni az észszerűséget és a normalitást a világgazdaságról való gondolkodásba, amiben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) fontos szerepe lehet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar nagyköveteknek tartott közös előadásukat megelőzően a tárcavezető Mathias Cormann OECD-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján napjainkat a veszélyek korának nevezte, amikor is a világgazdaság négy év alatt háromszor is a feje tetejére állt.

„Mi azt szeretnénk, hogyha el tudnánk kerülni egy hosszú távú globális gazdasági visszaesést. Ehhez mi úgy látjuk, hogy arra van szükség, hogy az észszerűség és a normális gondolkodás visszatérjen a globális gazdaságba” – közölte.

 – mondta.

„Nem fér bele az, hogy a zöld átmenet ügyét egyfajta politikai, ideológiai monopóliummá tegyék. Nem fér bele az, hogy az energetikai együttműködést praktikus helyett ideológiai kérdésként tüntessék fel, és nem férnek bele az észszerű megközelítésbe a háborúpárti politikai stratégiák sem” – sorolta.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy ehelyett mindent meg kellene tenni a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés helyreállítása érdekében.

Hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés tisztességes versenyre alapuló világkereskedelmet feltételez, amelyben nem szabad korlátozni az adórendszerek versenyét, felelősségteljes növekedési stratégiákat kell folytatni, ahol a környezetvédelem és a versenyképesség javítása kéz a kézben jár egymással.

„Be kell látni, hogy a békés környezet teremti meg leginkább a gazdasági fejlődés lehetőségét” – húzta alá.

A miniszter arról számolt be, hogy hazánk ilyen stratégia nyomán vált a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává, ahol adott a szabad, nyugodt együttműködés lehetősége minden szereplő számára.

„Hogy a globális gazdaságban a gondolkodás az észszerűség és a normalitás talajára kerüljön vissza, ahhoz szükség van az ilyen gondolatvilágot népszerűsítő, azt magáénak valló nemzetközi szervezetekre. És ilyen nemzetközi szervezet az OECD is” – mutatott rá.

Ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy az OECD-vel folytatott szakmai együttműködés sokat segített az elmúlt években a jó és észszerű gazdaságstratégiai döntések meghozatalában Magyarországon.

– mondta.

„Ezért Magyarország támogatja az OECD erőfeszítéseit, az OECD bővítését, az OECD költségvetésének növelését, és támogatjuk személyesen a főtitkár törekvéseit is arra, hogy az OECD-t egy sikeres, még a jelenleginél sikeresebb nemzetközi szervezetté tegye” – összegzett.

Az ukrán hatóságok válasza nem tartalmaz előrelépést a kárpátaljai magyarok jogait illetően

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva a miniszter arra emlékeztetett, hogy ukrán kollégájával folytatott januári tárgyalásán is egyértelművé tette a magyar elvárásokat ez ügyben, azaz hogy vissza kell állítani a kárpátaljai kisebbség korábbi, időközben fokozatosan leépített jogait.

Ennek kapcsán tudatta, hogy átadtak egy dokumentumot, amely tizenegy pontban foglalja össze, hogy milyen döntések lennének szükségesek ehhez ukrán oldalon. „Extrát nem kérünk, csak azokat a jogokat adják vissza, amelyekkel már rendelkeztek a kárpátaljai magyarok” – fogalmazott.

„Sajnos azt kell megállapítani, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren” – mutatott rá.

Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a hivatalos választ szerdán meg fogják küldeni Kijevnek.

„Nagyon remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában” – emelte ki.

 – fűzte hozzá.

A minisztert megkérdezték Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli nyilatkozatáról is, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva leszögezte, hogy a NATO két éve hozott egyhangú döntése értelmében mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországban.

„Mindazon nyilatkozatok, amelyeket Franciaország elnökétől hallottunk, szembemennek ezzel a közös NATO-s döntéssel” – hangsúlyozta.

 – tette hozzá.

Majd kijelentette, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a NATO érvényben lévő döntéséhez. „Az biztos, hogy minden egyes nap, amivel tovább tart a háború, az növeli az eszkaláció, a továbbterjedés veszélyét, és annak a veszélyét, hogy közelebb kerülünk valamihez, amit harmadik világháborúnak is lehet adott esetben nevezni” – mondta.

Az nem diplomáciai teljesítmény, ha az ember csak azzal beszél, akivel mindenben egyetért

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezetőt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával közösen tartott sajtóértekezletén megkérdezték a lengyel kormányfő által vele szemben megfogalmazott bírálatról is, amelyben Donald Tusk azt kifogásolta, hogy az Antalyai Diplomáciai Fórumon együtt vacsorázott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

Erre reagálva Szijjártó Péter kifejtette, hogy 

„Egyszerűen tiszteletben kell tartani, hogy mást gondolunk a béke lehetőségéről Ukrajnában. Mi egy békepárti kormány vagyunk, Lengyelország kormánya pedig inkább háborúpárti álláspontot képvisel” – mondta.

Majd arról számolt be, hogy a törökországi fórum majdnem olyan, mint egy ENSZ-közgyűlés, és ennek a gálavacsoráján hat vagy hét külügyminiszterrel ült egy asztalnál, köztük orosz hivatali partnerével.

„És ha az ember mellette ül egy külügyminiszter kollégának, akkor általában beszélgetnek. Az a helyzet, hogy van egy ilyen feladatunk nekünk, külügyminisztereknek, hogy kapcsolatot tartsunk egymással” – jelentette ki.

– vélekedett.

A miniszter végül leszögezte, hogy ha lesz lehetősége, vagy szükség lesz rá, akkor a jövőben is tárgyalni fog az orosz kollégákkal.

„És szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, ha tudná, milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem, hogy segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni, vagy csak juttassak el nekik egy üzenetet” – emelte ki.

„Sőt, volt olyan ország is, ahol egymással szemben lévő oldalak képviselői is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha van ilyen kérés, természetesen szívesen segítek” – tette hozzá.

Mark Rutte holland miniszterelnök esetleges NATO-főtitkárrá választása kapcsán pedig elmondta, hogy a kormány biztosan nem tudja olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. „Nagyon fura lenne, ha egy ilyen ember jelöltségét a magyar kormány támogatná” – közölte.