2024.03.16. 19:55
A Nyugat így sodorja bele magát a világháborúba
Hogyan jutott el fokozatosan az orosz–ukrán háború kezdete óta az Európai Unió és az Egyesült Államok onnan, hogy felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyja abba a háborút, vonuljon ki Ukrajnából, egészen addig, hogy egyre több pénzt és fegyvert adjon az ukránoknak, végül nemsokára katonák is érkezhetnek a frontra, ha teljesül Emmanuel Macron vágya. A Magyar Nemzet cikke összefoglalja a több mint két év történéseit a háború kitörésétől napjainkig.
Emmanuel Macron francia elnök (b) üdvözli Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2023. április 3-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Badra
Az orosz–ukrán háború akkor vette kezdetét, amikor 2022. február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz csapatok bevonulását Ukrajnába és Oroszország hivatalosan is elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. Február 23-án az Európai Unió elfogadott egy szankciós csomagot, melyben célzott intézkedések voltak az orosz állami duma 351 tagjával és 27 másik személlyel szemben – idézi fel a kezdeteket a Magyar Nemzet.
Február 24-én az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülését megelőzően az uniós vezetők együttes nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték az Ukrajnával szembeni katonai agressziót, ugyanakkor a vezetők
felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai műveleteket, feltétel nélkül vonjon vissza minden fegyveres erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Elítélték továbbá Fehéroroszország részvételét az Ukrajna elleni agresszióban, és felszólították, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Februárban történt az is, hogy a tagállamok védelmi miniszterei úgy döntöttek, fokozzák az Ukrajnának adandó támogatást.
Márciusban az EU úgy döntött, hogy további 500 millió eurónyi támogatást hagy jóvá az ukrán fegyveres erők számára. Azóta egy sor olyan döntést hoztak Brüsszelben, amelyek eredményeképp összességében már 84,7 milliárd euróra, átszámítva nagyjából 32 ezer milliárd forintra dagadt a támogatások összege – a most elfogadott 50 milliárd eurós támogatáson kívül.
Fotó: Yoan Valat / Forrás: MTI/EPA
Bár a kezdetben a brüsszeliták is azon az állásponton voltak, mint ma Magyarország, miszerint a fegyverek és katonai eszközök Ukrajnába szállítsa csak tovább fokozná a feszültséget, mellesleg az Európai Unió is belesodorná magát a háborúba. A hónapok alatt azonban – vélhetően amerikai nyomásra – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és holdudvara fokozatosan elkezdték azt a retorikát csepegtetni, miszerint az még nem okozhat gondot, ha katonai eszközöket, például sisakokat küldenek Ukrajnába.
Fotó: Bonnis Cash / Forrás: MTI/EPA/Pool/UPI
Ezt követték az egyéb katonai felszerelések, majd lőfegyverek, lőszerek és rakéták küldését szorgalmazták, egészen addig, hogy ma már egyes vezetők nyíltan arról beszélnek, hogy közösen kell megnyerni a háborút Oroszország ellen – idézi fel a cikk.
Az uniós döntéshozók megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy Brüsszel egyre inkább háborúpárti.
Az EB elnöke, Ursula von der Leyen is mindvégig következetesen kiállt a szankciók mellett, és már 2022 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a szankciókból nem engednek, katonai támogatásokat helyeznek kilátásba és hosszú távra terveznek, még akkor is, ha ez az Európai Unió gazdaságának is fájni fog.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is dolgoznak. Hasonló állásponton volt Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő is:
Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa őket… megvívni a mi harcunkat és az övékét is!
Verhofstadt álláspontját kritika nélkül képviselte a magyar baloldal is, különösen a vele régóta szövetséges Momentum.
Ma Brüsszel és Emmanuel Macron francia elnök sem azzal, hogy pénzt, fegyvereket küldenek Ukrajnába és (hatástalan) szankciókat vetnek ki Oroszországra, öngyilkosságba kergetve ezzel Európát. A francia elnök annyira bele akar folyni a háborúba, hogy képes lenne kirobbantani a harmadik világháborút is.
Az eredeti teljes cikket ITT tudja elolvasni.
