2023.06.29. 13:59
Orbán Viktor: a csőd szélére sodorták az Európai Uniót, tudni akarjuk, kik felelnek ezért (videó)
„Alig két évvel a hétéves költségvetés elfogadása után Brüsszel kifogy a pénzből” – írta csütörtöki Twitter-bejegyzésében Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
"A csőd szélére sodorták az Európai Uniót. Tudni akarjuk, kik felelnek ezért!" - közölte a miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Orbán Viktor a bejegyzésben közzétett videóban arról beszélt, hogy Brüsszelben hamarosan kezdődik az európai uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója.
"Egyetlen dolgot kérdez most itt Brüsszelben mindenki: hová lett a pénz?"
- mondta.
Ugyanis - folytatta a kormányfő - az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetésmódosítási javaslatot: "újabb súlyos százmilliárdok" befizetését kéri a tagállamoktól.
Orbán Viktor szavai szerint adódik a kérdés,
hogy jöhetett létre ez a helyzet, hogyan sodorhatták a csőd szélére az Európai Uniót.
A nagyobb tételeket sorolva ismertette: 50 milliárd eurót akarnak kérni a tagállamoktól, hogy odaadhassák Ukrajnának, "miközben azzal a pénzzel sem tudnak elszámolni, amit eddig adtunk".
Sok pénzt akarnak a tagállamoktól, hogy ki tudják fizetni a korábban felvett európai uniós hitelek kamatait
- tette hozzá.
Orbán Viktor megjegyezte:
ezek azok a hitelek, amelyekből ezidáig Lengyelország és Magyarország "egyetlen fityinget sem látott".
A miniszterelnök frivolnak nevezte, hogy még több pénzt akarnak tőlünk a migrációra, de nem a határvédelemre, hanem hogy behozhassák a migránsokat és "természetesen magukról sem feledkeztek meg:
eurómilliárdokat kérnek a brüsszeli bürokraták fizetésének emelésére".
Orbán Viktor kijelentette: a magyar álláspont világos,
először tudni akarjuk, mire költötték el "azt a rengeteg pénzt, amit eddig adtunk". "Utána választ várunk arra a kérdésre: kik felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott az Európai Unió"
- zárta szavait.
Megírtuk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég jelentette be, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket.
Megkezdődött az uniós tagállamok vezetőinek találkozója
Orbán Viktor csütörtök délutántól Brüsszelben képviseli hazánkat az európai uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozóján, melynek során megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint az EU gazdaságáról, a biztonság- és védelempolitikáról, a migrációról és a külkapcsolatokról.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülésén mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket vitatják meg, beleértve annak következményeit, valamint áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit, beleértve a pénzügyi és katonai támogatást is.
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta az EU és tagállamai több mint 77 milliárd eurót bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, továbbá korlátozó intézkedések sorát, ez idáig 11 szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek szóló, kedden közzétett meghívólevelében kiemelte: az EU határozottan kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett, és továbbra is erőteljesen támogatni fogja Ukrajna gazdaságát, társadalmát, fegyveres erőit és jövőbeli újjáépítését.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A tagállami vezetők foglalkoznak az uniós iparpolitikára, az egységes piacra, valamint az Európa hosszú távú versenyképességére és termelékenységére vonatkozó korábbi uniós döntéseket követő intézkedésekkel. Márciusi ülésükön már megvitatták, miként lehetne megteremteni a szilárd és időtálló, hosszú távú jólétet biztosító gazdaságot. Ezzel összefüggésben intézkedéseket szorgalmaztak az egységes piac kiteljesítése érdekében, különösen digitális téren és a szolgáltatásokat illetően, valamint a közelmúltbeli válságok által feltárt sebezhetőségek kezelésére.
Eszmecserét folytatnak a gazdasági biztonság és az ellenállóképesség megerősítésének módjáról is.
Emellett várhatóan lezárják a 2023-as európai szemesztert, amely az EU-tagországok gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikáinak közös irányait tekinti át.
Ami a biztonságpolitikát illeti, legutóbbi értekezletükön az állam- és kormányfők leszögezték: az EU elkötelezett amellett, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a biztonságáért, és fokozza az önálló cselekvési képességét, ugyanakkor elismerik, hogy a transzatlanti kapcsolat és az EU-NATO együttműködés az általános biztonság kulcsa. A mostani találkozón áttekintik az erre vonatkozóan elfogadott iránymutatás végrehajtása terén elért eredményeket, és várhatóan további iránymutatást nyújtanak az EU biztonsági és védelmi képességéről, különösen a beszerzések, a beruházások és a termelés tekintetében. A július 11-12. között tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóra készülve a vezetők az EU-NATO együttműködésről is tárgyalnak majd.
A migrációval kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége és az Európai Bizottság nyújt tájékoztatást a kormányfőknek a témáról szóló közelmúltbeli következtetések végrehajtása terén elért eredményekről. A februári rendkívüli EU-csúcson azt húzták alá, hogy fokozott figyelemmel kell lenni a külső tevékenységekre, és erősíteni kell a partnerségi együttműködéseket. Összpontosítani kell a külső határok hatékony ellenőrzésére és válaszolni a migráció belső hatásaira.
Az uniós vezetők továbbá vitát folytatnak a Kínával kapcsolatos stratégiáról, és előkészítik az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) júliusban Brüsszelben tervezett csúcstalálkozóját.
