A szerb elnök elutazik Brüsszelbe, de nem tárgyal a koszovói kormányfővel

Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy

Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.

A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.

Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.

A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte,  hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.

Stoltenberg: Belgrád és Pristina felelőssége a régió stabilitásának szavatolása

Fontos a feszültség enyhítése Belgrád és Pristina között, a régió stabilitásának biztosítása mindkét fél felelőssége – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben Jakov Milatovic montenegrói elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Kijelentette: a szövetség támogatja az Európai Unió által megkezdett munkáját, hogy párbeszéd formájában segítse a Szerbia és Koszovó közötti feszültség enyhítését.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy párbeszéd mindkét fél számára megfelelő békés megoldást hozhat. A NATO koszovói missziójával segíti e cél megvalósulását, melynek érdekében nemrégiben fokozta jelenlétét az országban – tájékoztatott.

 – tette hozzá a NATO főtitkára.

Jakov Milatovic azt mondta, országa támogatja a békét hozó párbeszéd fenntartását Belgrád és Pristina között, Montenegró számára ugyanis különösen fontos a régió stabilitása.

– tette hozzá a montenegrói elnök.