2023.06.17. 13:13
A migránskvóta fokozná az erőszakot és a terrorizmust Európában
Ha a balliberális brüsszelitáknak sikerül átvinni a jogalkotási folyamaton az új migrációs csomagot, akkor a szabályok jelentősen megkönnyíthetik a dzsihadistáknak azt, hogy Európa számos pontján terrorcselekményeket hajtsanak végre – hívja fel a figyelmet a V4NA.
Illusztráció/Rendőrök a párizsi Bataclan koncertterem közelében, miután merénylők az épületben mintegy száz embert ejtettek túszul a késő este kezdődött párizsi fegyveres támadások során 2015. november 13-án. A francia fővárosban elkövetett terrorcselekmények éjfélig legalább 60 halálos áldozatot követeltek
Forrás: MTI/EPA
Fotó: CHRISTOPHE PETIT TESSON
Trendforduló jöhet, megint emelkedhet a terrorfenyegetettség
Brüsszelben mintha már elfelejtették volna, hogy az elmúlt 8-10 évben mennyi halállal és súlyos sérüléssel járt a migránsok tömeges és ész nélküli beengedése az EU külső határain. Az új elképzelések szerint márpedig most még könnyebb dolguk is lehet a terroristáknak, hogy az uniós országokba beszivárogjanak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a letartóztatások számát tekintve tavaly is az iszlám terrorizmus maradt a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés egész Európában, bár a baloldali aktivisták és anarchisták hajtották végre a sikeres terrortámadások többségét a kontinensen. Az Europol adatai szerint a hatóságok tavaly az összes uniós tagállamban 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával. Ebből 266 letartóztatás az iszlám terrorizmussal kapcsolatos nyomozás eredménye volt.
A legtöbb dzsihadizmussal kapcsolatos letartóztatásra Franciaországban került sor (93), ezt követte Spanyolország (46), Németország (30) és Belgium (22). A letartóztatások e kategóriája 2020 óta minden évben emelkedett, az akkori 254-ről 2021-ben 260-ra, 2022-ben pedig 266-ra.
Az Europol jelentéséből az is kiderült, hogy tavaly 28 sikeresen végrehajtott, meghiúsult vagy meghiúsított terrortámadást jegyeztek fel az Európai Unióban. Összesen 16-ot sikerült véghez vinniük a radikálisoknak. Ezek közül a legtöbbet a baloldali és anarchista terrorizmusnak (13), kettőt a dzsihadista terrorizmusnak, egyet pedig a jobboldali terrorizmusnak tulajdonítottak.
A legtöbb sikeres baloldali terrortámadás Olaszországban történt (8), ezt követi Görögország (3), valamint egy-egy Belgiumban és Spanyolországban.
Az európai kormányok is aggódnak
A veszély nem új keletű, és a legtöbb európai kormány tisztában van vele, hogy újra felerősödhet az iszlám dzsihadizmus a kontinensen. Gérald Darmanin francia belügyminiszter nagyobb fokú hírszerzési információcserét kért az amerikai kormánytól, amikor nemrég ott járt. Arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terrorfenyegetések újból megjelenhetnek Európában, mielőtt Franciaország a jövő évben globális sporteseményeknek ad otthont.
A francia belügyminiszter felidézte, hogy a közeljövőben két nagyobb nemzetközi sporteseménynek is Franciaország ad otthont. Még idén megrendezi a rögbi-világbajnokságot, jövő nyáron pedig az olimpiát.
Darmanin szerint ismét fennáll az “iszlamista terrorizmus” veszélye, amely újfent Franciaországot és európai szomszédait venné célba, és “endogén fenyegetésnek” nevezte a hálózatok nélküli, de radikalizálódott emberek által jelentett veszélyt, akik néhány óra, néhány nap alatt akcióba lépnek.
Az elmúlt években több súlyos terrorcselekmény történt Franciaországban. Az eddigi legsúlyosabb 2015 novemberében volt, a támadók egy, a Bataclan nevű rendezvényközpontban tartott koncertet vették célba, 137 embert megölve és legalább 416 embert megsebesítve. Ezt követte egy tunéziai iszlamista terrorista, aki 2016 júliusában egy 19 tonnás teherautóval hajtott végig a déli Nizza városának sétányán; a Bastille-napot ünneplő tömegbe rohant, 86 embert megölve és 434-et megsebesítve.
De nem csak Gérald Darmanin hívta fel a figyelmet az európai terrorizmus esetleges újjáéledésére.
Suella Braverman brit belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben nem tettek eleget az Egyesült Királyságban jelen lévő, jól koordinált iszlamista hálózat felszámolásáért, ami a politikai korrektségnek számlájára írható.
Van egy vakfolt a rendszerben. Ez pedig lehetővé tette, hogy bizonyos iszlamista csoportok a radarunkon kívülre kerülve működjenek. Ezért nem lehet helye a politikai korrektségnek a nemzetbiztonságunkban. Valójában szeretném teljesen száműzni a politikai korrektséget a rendszerből
– mondta a belügyminiszter.
Azonban nem csak a Braveman, hanem a kormány szélsőségesség elleni programjának, a Preventnek a felülvizsgálata is megállapította, hogy az iszlamista radikalizálódás ellen nem sikerült hatékonyan fellépni, erről korábban a V4NA is beszámolt. A felülvizsgálat szerint az iszlám ideológiát félreértelmezik, félreértik vagy éppen figyelmen kívül hagyják a kormányzati tisztviselők, akik inkább a szélsőjobboldali fenyegetésekre összpontosítanak
A belügyminiszter most azt is bejelentette, hogy a meglévő Prevent-stratégiát egy új, a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló programmal egészítik ki, emellett létrehoznak egy független egységet is, amely a közösség tagjai számára lehetővé teszi, hogy jelentsék az aggályaikat, és biztosítja a problémák hatékony kezelését.
“A szélsőségesség nemcsak azért veszélyes, mert erőszakhoz vezethet. Önmagában is veszélyes, pláne, ha nem foglalkozunk vele átfogóan, nem szabad meglepődnünk, ha továbbra is fennmarad és növekszik, ami katasztrofális következményekkel jár közös normáinkra, értékeinkre, alapvető jogainkra és szabadságunkra nézve”
– jelentette ki a belügyminiszter.
Németországot is számos terrortámadás rázta meg az elmúlt évtizedben, legalábbis amióta a tömeges illegális migrációt felgyorsították a nyugati államok. Hét évvel ezelőtt egy Anis Amri nevű terrorista megölt egy lengyel kamionsofőrt, elrabolta a járművét, majd azzal nagy sebességgel belehajtott a berlini Breitscheidplatzon megrendezett karácsonyi vásár forgatagába, 12 ember életét kioltva és több mint száz embernek sérülést okozva. A tragikus eset természetesen máig ható, mély nyomot hagyott az áldozatok családjában és a társadalomban, ahogy azt is sokan aggasztónak tartják a mai napig, hogy a terrorista akciót a német hatóságok az előzetes jelek és figyelmeztetések ellenére sem tudták megakadályozni.
Belgiumot sem kerülték el a dzsihadisták. Harmincketten haltak meg abban a belgiumi robbantás-sorozatban, amit az Iszlám Állam vállalt magára. 2016. március 22-én a brüsszeli repülőtéren, Zaventemben és a Maalbeek metróállomáson több pokolgép robbant, a halálos áldozatok mellett 340 ember megsérült.
A V4NA eredeti cikkét ITT tudja elolvasni.
