Semjén Zsolt: a digitális állampolgári szolgáltatások terén is élen jár hazánk

Semjén Zsolt az MTI-nek nyilatkozva elmondta:

A 21. század elején, a digitális korban tudnunk kell mindezekről nemcsak hagyományos felfogásban és eszközökkel, hanem az új technológiák, a digitalizáció által lehetővé tett formában is gondoskodni – tette hozzá.

Kiemelte: egy magyar állampolgárnak joga és lehetősége kell, hogy legyen – bárhol éljen és tartózkodjon is épp a világban –, hogy intézményes és kulturális kapcsolatot tartson a magyar állammal; a magyar identitását megélhetővé téve közvetlen hozzáférése legyen az állam szolgáltatásaihoz és az anyanyelvén rendelkezésre álló releváns információkhoz és digitális tartalmakhoz.

Ezek közé tartoznak nemcsak az állam már ma is nyújtott digitális szolgáltatásai (például az Ügyfélkapu, a magyarország.hu szolgáltatásai, a Filmio, a közszolgálati média műsorszolgáltatásának teljes spektruma), hanem potenciálisan a magyar digitális szolgáltatások teljes köre is – mondta Semjén Zsolt.

Hozzátette, az EU és a világ jelentős részének szolgáltatási és szabályozási felfogása jelenleg hagyományos (azaz: egyre inkább elavult) formában közelít ezekhez a kérdésekhez; számtalan példát tudunk arra, hogy még az EU saját – közös és elvileg korlátlan – szolgáltatási keretein belül is az egyes tagállamok állampolgárai és nemzeti kisebbségei nem tudják az anyanyelvükön meglévő tartalmakat korlátozások nélkül fogyasztani, azokhoz egyáltalán hozzáférni.

A „nemzeti digitális/virtuális tér” létrehozásával, a digitális kor lehetőségeit teljes mértékben kihasználva a magyar állampolgársággal járó jogi és szolgáltatási lehetőségeket elválasztják a hagyományos földrajzi-tartózkodási elvektől és gyakorlattól, azaz bármely magyar állampolgárnak a pillanatnyi tartózkodási helyétől függetlenül egy „digitális platformon” keresztül, egyszerű és ingyenes regisztrációt követően hozzáférést biztosítanak a Magyarországon elérhető mértékadó digitális tartalmakhoz – jelezte a politikus.

Közölte azt is, a magyar jogalkotó számára a digitális közszolgáltatásokat igénybe vevők „digitális magyar állampolgárok”, akik, noha földrajzilag nem tartózkodnak belföldön, mégis úgy tekintendők, mint akik belföldön vannak.

Mivel maga a VPN szolgáltatás eleve ezen a „fikción” alapul, a megoldás nem pusztán technikai-műszaki, hanem jogi értelemben is megfelel a 21. század összes digitális kihívásának és lehetőségének – fogalmazott Semjén Zsolt.

Rámutatott arra, május közepén az Országgyűlés a Hungaricum törvény módosításával megteremtette a feltételeit annak, hogy végrehajtási rendeletekben megszülessenek a „digitális közszolgáltatásról” szóló jogszabályok, amelyek kimondják, hogy a magyar állam a külhoni magyarság tájékoztatására virtuális magánhálózatot (VPN) üzemeltet, amelyhez a külhoni magyarok ingyenes regisztrációval kapcsolódhatnak.

E törvényi felhatalmazás alapján megkezdték a rendszer kiépítését, amelyet 2024. január 1-től minden magyar állampolgár ingyenesen igényelhet majd.

– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.